A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának december 3-án hozott ítélete szerint a magyar bíróságok megsértették Ungváry Krisztián történész és az Élet és Irodalom kiadójának a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát, amikor elmarasztalták őket, amiért azt állították, hogy Kiss László alkotmánybíró korábban együttműködött a pártállami titkosszolgálatokkal – tette közzé kedden az MTI.

Kiss László közleményében nem vitatja: a strasbourgi bíróság kimondta, hogy Ungváry Krisztiánnak joga van véleményt nyilvánítani, és ezt a jogát a magyar bíróságok sem vonhatják kétségbe. De mondott mást is, amit sem ő, sem az ítéletről beszámoló tudósítás nem említett – teszi hozzá az alkotmánybíró.

A bíróság ugyanis figyelembe vette a Legfelsőbb Bíróság korábbi megállapítását, amely szerint Ungváry Krisztián nem tudta bizonyítani, hogy Kiss László „rendszeres kapcsolatban állt volna az állambiztonsági szervekkel, sokszor elébe menve és meghaladva elvárásaikat” – állítja az egyelőre csak angol nyelven elérhető ítélet indokolására hivatkozva az érintett.

A strasbourgi fórum úgy találta, hogy ezek a kifejezések túlmentek a zsurnalizmus, a tudományos kutatás és közéleti vita határain – utal a verdiktre Kiss László. Jelen ügyben nem a kijelentés vitathatóan túlzó formája, hanem e spekulációk becsületsértő tartalma az, amit a bíróság „kifogásolhatónak talált, mint ténybeli alátámasztottságot nélkülöző kijelentést”.

Strasbourg álláspontja szerint – idéz az ítéletből az alkotmánybíró – „általában a nemzeti bíróságok feladata, hogy a per tárgyává tett tényeket megállapítsa, és nem látott okot arra, hogy eltérjen a magyar bíróságok azon következtetésétől, amely szerint a vitatott állítások alkalmasak voltak a felperes reputációjának befolyásolására. Ebből következően a beavatkozás legitim célt szolgált, nevezetesen mások reputációjának vagy jogainak védelmét”.

Az alkotmánybíró álláspontja szerint az emberi jogi bíróság az ügynökügyben hozott elmarasztaló ítéletét érintetlenül hagyta, és kártérítést csak azért ítéltek meg a történész és a lap számára, mert a kiszabott szankciót indokolatlanul súlyosnak tartották, ugyanakkor helyre akarták állítani a véleménynyilvánítás joga és a személyiségi jogok közötti kényes egyensúlyt. Kiss László megjegyezte azt is: érthetetlennek tartja, hogy a magyar média szinte egésze miért interpretálta szerinte tévesen az ítéletet.

Ungváry az Indexnek nyilatkozva megnyugtatónak nevezte a strasbourgi döntést, és mint mondta, kíváncsian várja, hogy Kiss László milyen etikai következtetéseket von le az ügyből.  Az alkotmánybíró válasza: „azt a következtetést vonom le, mint amit az Emberi Jogok Európai Bírósága: Ungváry Krisztián kifejezései túlmentek a zsurnalizmus, a tudományos kutatás és közéleti vita határain”. Ezért úgy látja, inkább Ungváry Krisztiánnak, mint tudományos kutatónak kell levonnia a megfelelő következtetést, mert „az ügynökvád Strasbourgban is jogerősen megbukott”.

Kiss László