A médiahatóság „állampolgári bejelentésre" vizsgálta a Jóban, rosszban egyes részeit, amelyben egy rab szöktetése túszejtő akcióvá fajult, ennek során pedig több szereplőt megöltek, megsebesítettek. A filmet 12-es karikával - „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott" - vetítette a TV2.

A testület szerint „a napi gyártású szappanopera műfaji jellegéhez képest az átlagosnál koncentráltabb formában bukkant fel az erőszakábrázolás és a félelmet keltő elem. Bár az agresszív szcénák többnyire nélkülözték a naturális, részletező elemeket és a súlyosabb erőszaktípusok (tűzharc, gyilkosság, késelés, nemi erőszak) többnyire stilizált formában, véres sérülések nélkül, illetve a színen kívül kerültek megjelenítésre, a túszok hosszan tartó, kontrollálhatatlannak tűnő veszélyeztetettsége révén helyenként különösen magas szintű feszültség generálódhatott a fiatalabb nézőkben. Különösen gyakoriak voltak a szóbeli fenyegetések (»Nem engedelmeskedsz, lelőlek!« »Ha te nem segít, akkor te lenni halott!« stb.), továbbá az erőszakos cselekedetek enyhébb formái, mint a lökdösődés, verekedés, dulakodás, taszigálás."

A testület talán legérdekesebb megállapítása a következő volt:

„Mivel a sorozat napjainkban játszódik Magyarországon és szereplői hétköznapi átlagemberek, továbbá a környezet, a helyszín nem különbözik az általunk megszokott valóságtól, a fikciós események valóságos helyzetektől való elkülönítése a fiatalabb korosztály számára még nehézségbe ütközhetett, a kiváltott negatív hatás pedig erőteljesebben jelentkezhetett."

Meg ez:

„A védendő korosztály szempontjából további problémát jelent, hogy - ellentétben a bűnügyi filmekkel, amelyekben az erőszakos konfliktusok többnyire a nyomozati munka szemszögéből ábrázolódnak és a mű végére megnyugtató megoldással zárulnak - a vizsgált alkotásban leginkább az áldozatok aspektusából láttatták az alkotók az agresszív eseményeket. A filmkészítők fokozatosan avatták be a nézőt a közelgő veszély kiépülésének részleteibe, áttételesen informálták a kórház dolgozói és betegei ellen készülő merényletről. Mivel a napi szappanoperák arra törekednek, hogy a történések úgy játszódjanak le a szemeink előtt, mintha megfigyelői lennénk a valós történéseknek, például egyszerre futtatnak több cselekményszálat, maga a túszejtési akció valamint a hozzátartozók aggodalma is különösen elnyújtva ábrázolódik. A szinte folyamatos fenyegetettség következtében létrejött magas feszültségpotenciál a megfelelő időközönként beiktatott feloldás nélkül a 12 éven aluliak számára különösen megterhelő lehetett, de még a serdülő korosztálynál is magas izgalmi állapothoz vezethetett."

És még:

„Bár a túszejtés az utolsó vizsgált epizódban pozitív végkifejlettel zárult, a bűnelkövetők és a maffiavezér elnyerték a méltó büntetésüket, a rendőrök az orvosokkal együtt megmentették a túszokat, a korábbi epizódok nyitva hagyták az eseményeket. Ebből a szempontból különösen aggályos volt az a műfajra jellemző dramaturgiai fogás, hogy az egyes epizódok szinte mindig az úgynevezett cliffhangerrel záródtak, vagyis a legfeszültebb pillanatot az adott rész végére időzítették."

Mindezek alapján az ORTT szerint magasabb besorolást kellett volna kapnia a műsornak, és az ajánlókat is későbbi időpontban kellett volna vetíteni.

Arról nem szól a közlemény, gondoltak-e rá, hogy ha egy általában 12-es karikával vetített sorozat egyes epizódjait 16-ossal adják le, az vajon nem indítja-e arra a veszélyeztetett korosztályba tartozókat, hogy elfoglalják helyüket a képernyő előtt, nehogy elmulasszák a várható izgalmakat.

És a büntetés:

„Az eset összes körülményét mérlegelve a testület úgy döntött, hogy felhívja a műsorszolgáltatót, hogy a jövőben tartózkodjék a jogsértéstől."