Az ilyen ügyek kapcsán felvetődhet ugyanis, hogy a kormánytisztviselő, bíró vagy ügyész a posztjára méltatlanná válik, esetleg vele szemben elvész a bizalom, ami akár a felmentést is megalapozhatja. A közszolgálatban dolgozóknak hivatalosan azt sem kell jelezni, ha esetleg valakivel szemben egy állam beutazási tilalmat rendel el. Miután ilyesmire eddig nemigen volt példa, bírói gyakorlat sincs a tekintetben, hogy az efféle ügyeket miként kell megítélni, és milyen következményei lehetnek annak, ha valakit egy országból saját cselekedetei miatt kitiltanak.

A közszolga a „munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, az általa betöltött beosztás tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének, a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalomnak, valamint a közszolgálat céljának veszélyeztetésére" – mondja ki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény. Amennyiben egy kormánytisztviselőt Washington korrupció gyanúja miatt tiltólistára tesz, az azonban olyan körülmény lehet – hangsúlyozzák forrásaink –, amely okot adhat a méltatlanság megállapítására, s akár az érintett menesztésére is.

Ugyanakkor óvatosságra is intenek, mert egy idegen állam bizonyítékokkal esetleg nem alátámasztott állításai alapján kockázatos lehet munkajogi következményekkel járó ügyet kreálni. Egy gyakorló humánpolitikai vezető ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy elsősorban nem a beutazási tilalom elrendelése indokolhatja a munkáltató fellépését – annak okairól a konkrét ügyben egyelőre semmi biztosan nem tudni –, hanem az, ha erről az érintett nem tájékoztatja a felettesét. Ebben az esetben egyértelműen felvetődhet a bizalomvesztés, amelynek „indoka (...) a kormánytisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet".

Azzal szemben, aki elhallgat egy olyan fontos körülményt, hogy őt korrupciógyanús ügyletekben való vélelmezett részvétele miatt nem engednek be az Egyesült Államok területére, és ezt nem jelzi, bejelentési kötelezettség hiányában is el lehet járni, és ha egy ilyen ügyet perre vinnének, a bizalomvesztésre hivatkozással kirúgott munkavállaló nagy valószínűséggel vesztene – bírósági források legalábbis ezt feltételezik. Igaz, mást lehet elvárni egy kormányablakban ülő ügyintézőtől, s mást egy vezető beosztású közszolgától – árnyalják a képet –, miként az sem közömbös, hogy valakit jelentéktelen szabálysértés vagy súlyos bűncselekmény gyanúja miatt tiltanak ki valamelyik országból.

A helyzetre a DK és az Együtt-PM is megoldást kínál: mindkét párt törvénymódosítást kezdeményezne, amely szerint bizonyos embereknek be kellene jelenteniük, amennyiben valahol tiltólistára kerülnek. Szelényi Zsuzsanna (Együtt-PM) sajtótájékoztatón jelentette be, hogy ilyen kötelezettséget a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek számára írnának elő, ha őket valamelyik EU- vagy NATO-tagállamból kitiltanák. Az információt az érintett miniszternek nyilvánosságra kellene hoznia, ám az érintett soron kívüli nemzetbiztonsági ellenőrzését is el kellene végezni.

A nemzetbiztonsági törvényt módosítaná a DK – közölte Vadai Ágnes független parlamenti képviselő. Javaslatuk szerint a kormánytagoknak, valamint a köztisztviselői kar tagjainak kellene jelenteniük, ha beutazási tilalom hatálya alatt állnak vagy kitiltották őket valahonnan. Vadai hangsúlyozta: ez közérdekű adat, amit kérésre ki kell adni. A DK alelnöke az USA-ból kitiltott személyek miatt kialakult helyzetet nagyon súlyosnak minősítette és hangoztatta, az nem pusztán diplomáciai, hanem „kőkemény belpolitikai, nemzetbiztonsági és gazdasági kérdés", ami alkalmas arra is, hogy megrengesse Magyarországon az adózási morált. Bejelentette: kétnapos demonstrációt szerveznek az adóhatóság Széchenyi utcai épülete elé, és várják Vida Ildikó NAV-elnök bejelentését arról, kiket érint a beutazási tilalom.