Nem adja fel az önállóságát a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) – ez a döntés született a szombati kongresszuson. A küldöttek többsége tehát elutasította, hogy a konföderáció beolvadjon a 2013 decemberben létrehozott Magyar Szakszervezeti Szövetségbe (MaSZSZ), amelynek a SZEF mellett tagja a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), valamint az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége.

Először 2013. május 1-jén jelentették be, hogy a három konföderáció az év végéig egyetlen nagy szövetségben egyesül. Az alakuló kongresszust fél évvel később megtartották, de az összeolvadásról szó sem lehetett, mert a SZEF szerint túl gyors volt a tempó, s további előkészítő munkát tartottak szükségesnek. Ezért még egy évet adtak arra, hogy a csatlakozók kimondják megszűnésüket. Az eredeti elképzelések szerint az alapítóknak tavaly késő őszig kellett volna dönteniük saját felszámolásukról és a beolvadásról, ám ilyen határozatot csak az MSZOSZ hozott.

A SZEF viszont a tavaly novemberi második kongresszus előtt pár héttel megint fékezett, mondván, nem tudni, milyen programot hirdet az MaSZSZ. Ugyanakkor garanciákat kértek arra vonatkozóan, hogy egy nagy szerveződésen belül miként érvényesíthetik az érdekeiket. A rendszerváltozás után egyébként a közszférában dolgozó szakszervezetek azért léptek ki az MSZOSZ-ből, s alapították meg a SZEF-et, mert úgy érezték, hogy a versenyszférát képviselő többséggel szemben háttérbe szorultak.

A kongresszust emiatt módosított napirenddel tartották meg, és új ütemtervet fogadtak el, amely szerint az integrációs folyamatot legkésőbb idén februárig kell lezárni. Úgy tűnt, hogy ennek nem lesz akadálya, mert a SZEF-es delegáltak tavaly novemberben egységesen a beolvadás mellett szavaztak. Most szombaton mégis az a döntés született, hogy nem mondják ki a megszűnésüket, de az MaSZSZ-ben továbbra is tagok maradnak.

Ez az, ami biztosan nem megy – fogalmaznak forrásaink. Ha ugyanis két szövetség felszámolja saját magát, s a teljes vagyonát beviszi az új szervezetbe, nehezen képzelhető el, hogy annak egy, az önállóságát megőrizni kívánó konföderáció is a tagja lehessen. Mellesleg az egész huzavonát sokan meglehetősen kínosnak tartják, amit elkerülhettek volna, ha a SZEF eleve határozottan kinyilvánítja az összeolvadással kapcsolatos fenntartásait.

SZEF-es vélemények szerint viszont az MaSZSZ magának köszönheti, hogy a teljes integráció támogatottsága nem túl nagy. A közszolgálatban dolgozók úgy látják, hogy a versenyszférában érdekelt szakszervezetek nem szolidárisak velük, nem támogatták béremelési követeléseiket, megállapodtak viszont a kormánnyal a minimálbér emelésének idei mértékéről, miközben az a közszolgákat nem érinti, hiszen ők egyetlen fillért sem kapnak. Mellesleg az is tény, hogy a „szuperkonföderáció" az elmúlt csaknem másfél évben keveset hallatott magáról.

Azt egyelőre senki nem tudja, hogy a SZEF döntésének pontosan mi lesz a következménye. Annyi viszont biztos, hogy ezzel nem csináltak kedvet az Autonómoknak, hogy hétfői kongresszusukon kimondják saját megszűnésüket; a SZEF hezitálása miatt ilyen döntést még ők sem hoztak. Ha esetleg nem lenne meg az MaSZSZ-be történő beolvadáshoz szükséges kétharmados többség, az egyesülési törekvések teljes kudarcba fulladnának. Székely Tamás elnök szerint ez elég valószínűtlen, mert az integrációnak nincs alternatívája, és ha a SZEF kimarad, a versenyszférában akkor is a legnagyobb, kétszázezer tagot számláló konföderáció jöhet létre.

A hét végére meghirdetett kongresszuson egyébként több forgatókönyv is elképzelhető. Amennyiben az Autonómok a teljes beolvadás pártján állnak, lehetséges, hogy a SZEF-et egyszerűen kizárják, és csak a két szakszervezeti szövetség egyesül. Ekkor egyes források szerint a pedagógusok és a bölcsődei dolgozók szakszervezetei kilépnének a SZEF-ből, és az MaSZSZ-hez csatlakoznának. Ha az Autonómok is nemet mondanának, az új konföderáció csak a magát már korábban megszűntnek nyilvánító MSZOSZ-ből állna, de nyilván nyitva hagynák a lehetőségét annak, hogy mások is belépjenek.

Most tisztújításra is szükség van, mert lejár Pataky Péter MaSZSZ-elnök, illetve Székely Tamás és Varga László alelnökök megbízatása. A helyzet pikantériája, hogy az új jelöltek egy része a SZEF tagja, és ha ez a szakszervezeti szövetség kimarad, az embereik sem kerülhetnek semmilyen pozícióba. Még három-négy nap van arra, hogy valamilyen megoldást, esetleg új jelölteket találjanak. Úgy tudjuk, az elnöki poszt várományosa viszont továbbra is Kordás László, az MSZOSZ korábbi alelnöke, a Közmunkások Szakszervezetének főtitkára, valamint Pallagi Gyula a Építő-, Fa- és Építőipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének vezetője lehet.