Nem tudja kiküszöbölni a választási csalást az új jogi szabályrendszer, de hát kiskapuzni mindig lehet – nagyjából ezt a következtetést vonhatták le a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Political Capital csütörtöki konferenciájának résztvevői. A célegyenesben a választási reform címmel megtartott beszélgetésen választójogi szakértők és politikusok vitáztak az Orbán-kormány által benyújtott – és részben még parlamenti kidolgozás alatt álló – választási reformról.

Lábától bűzlik

A legélesebb kritikát a legnagyobb hazai korrupcióellenes civil szervezet, a Transparency International Magyarország ügyvezetője fogalmazta meg: Alexa Noémi szerint a választási kampány jelentős részben nem szabályozott, átláthatósága nem biztosított ma Magyarországon. Nem mintha eddig túl rózsás lett volna a helyzet – hiszen a korábbi szabályokat sem nagyon tartották be a pártok."Eddig legalább a látszatra adtak, a pártok kötelesek voltak kampányköltéseiket a Magyar Közlönyben közzétenni, a számvevőszék pedig ellenőrizte őket, most ez is megszűnt".

Az a jó

Alexa Noémi a TI korábbi elemzése alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánkban éppen a pártoknál és az üzleti szektorban a legnagyobb a korrupciós kockázat, kitettség, míg a választási szervek jelentik az intézményrendszer legerősebb pillérét, mégsem a pártfinanszírozás rendszerével kezdték a reformot, hanem a választójogi rendszerbe nyúltak bele. Az a jó rendszer, tette hozzá Alexa Noémi, amely megmutatja, hogy kik, milyen érdekcsoportok állnak a pártok mögött, amelyben a pártok kiadásai és bevételei átláthatók; ahol erős ellenőrzési-szankcionálási rendszer működik, és egyenlő eséllyel indulhatnak a pártok.

Az a baj

Ehhez képest az új választási eljárási törvényből lényegében kikerült a kampányfinanszírozás – eddig is hézagos – szabályozása, a párttörvény pedig tartalmaz ugyan bizonyos szabályokat – például a pártok bevételeinek nyilvánosságát illetően –, de azt sem igazán tartották be. A jogszabályok 50 napot határoznak meg korteskedésre, miközben ennél jóval hosszabbak a kampányok. Rengeteg civil szervezet vesz részt a kampányban, rájuk semmiféle szabály nem vonatkozik, ahogy a kormányok és önkormányzatok kampányolását sem tiltják.

Valahol érthető

Alexa Noémi pozitív példaként a politikai hirdetésekre vonatkozó új szabályokat említette (miszerint a sajtótermékeknek közzé kell tenniük a listaáraikat, a pártok pedig egységes áron tehetnek közzé sajtóhirdetéseket), az viszont érthetetlen, hogy a plakátokra nincs szabályozás, pedig ezekre jelentős összegeket költenek – jellemzően kormányközeli plakátcégeknél – "valahol érthető, hogy nem feltétlenül akarja a jelenlegi hatalom átláthatóvá tenni a plakáthirdetési piacot". Mindez az ellenzéket sorolja hátrányba, ahogy az önkormányzati, kormányzati kampányok tilalmának hiánya is egyértelműen a kormánypártok malmára hajtja a vizet.

Kettős mérce

A TI Magyarország vezetője meglepőnek tartja, hogy csak a közmédiában lesz ingyenes a politikai reklámok közzététele, illetve, hogy a kereskedelmi médiában az országos listát állító pártok egyáltalán nem hirdethetnek. Ez alól az európai parlamenti választás kivétel lehet: ahogy arról már beszámoltunk, a kormány EU-s nyomásra mégis lehetővé tenné, hogy legalább az EP-kampányban reklámozhassanak a kereskedelmi tévékben, rádiókban, ennek tiltása ugyanis ellentétes az uniós joggal. Kérdés, hogy akkor a hazai parlamenti választásokon miért nem tartjuk meg ezt a szabályt – jegyezte meg Alexa Noémi. A kampányfinanszírozás rendbetételére pedig hiába vállalt írásban kötelezettséget az öt parlamenti párt – a TI által szervezett kerekasztal eredményeként –, továbbra is csak sajtóhírekből lehet hallani arról, hogy készülne új szabály, amit a tavaszi ülésszakra ígértek. "Egy évvel a választások előtt nyoma nincs az új finanszírozási rendszernek, pedig ilyenkor a pártok már elkészítik terveiket. Nem valószínű tehát, hogy a megszokott struktúrában összeállított kampányterveket követni lehet majd".

Bölcs önmérséklet

Nehéz meghúzni a határt a jogi úton szabályozandó és nem szabályozandó kérdések között, a pártok bölcs önmérsékletére is szükség van, bár való igaz, hogy kicsit részletesebb szabályozásra van szükség ott, ahol a társadalom nem érlelte ki a megfelelő erkölcsi normákat – érvelt Cservák Csaba egyetemi adjunktus, az Országos Választási Bizottság korábbi tagja.

Inkább a sör

Temesi István docens, a Fővárosi Választási Bizottság elnöke az 50 napos kampányidőszak kiterjesztését indokoltnak nevezte – mondván: a kampány már a választások másnapján elkezdődik, bár ez ellen szól szerinte, hogy az átlagpolgár nem politikai reklámokat néz mindennap, úgy általában is ignorálják reklámokat, inkább elmennek sörért. Ami pedig a közmédiás kampányolás kizárólagosságát illeti, itt azt kell mérlegelni szerinte, hogy csökkentjük, avagy növeljük az esélyegyenlőséget azzal, ha a kereskedelmi médiát nem zárjuk ki a kampányból.

Esélyt a Facebooknak

– Hadd döntse el egy párt, hogyan kívánja elérni a választóit. Ha a célcsoportja kereskedelmi tévéket néz, akkor legyen joga hozzá, hogy ott hirdessen, ha pedig Facebookot használ, akkor pedig ott – szállt szembe a két választási szakértővel Alexa Noémi.

Cui prodest

– Most sem döntheti el szabadon egy párt, hol hirdethet, kérdés, hol a határ – felelte Temesi István. Ha pedig azt akarjuk tudni, ki áll egy párt mögött, akkor azt is látni kell, hogy ki áll egy üzleti vállalkozás mögött. A kereskedelmi média ugyanolyan átláthatatlan a kívülálló számára, "nem tudjuk, milyen érdekeket szolgál pillanatnyilag".

Dicséretes szándék

– Tény, hogy ezer sebből vérzett a régi választási eljárási törvény. Bírálni mindig könnyű, de a puding próbája az evés. Dicséretes jogalkotói szándékkal született meg az új jogszabály, majd meglátjuk, hogyan fog vizsgázni –mondta Cservák Csaba. A kereskedelmi médiában folytatott kampányolást pedig azért célszerű szerinte korlátozni, hogy ne a párt, jelölt anyagi lehetőségeitől függjön a választási szereplése.

Úgyis kijátsszák

– Nem azért nem működött a választási törvény – azon túl, hogy rossz volt –, mert nem lehet mindent joggal szabályozni, hanem azért, mert a politika nem kényszerítette ki a végrehajtását. Alexa Noémi ezzel arra utalt, hogy eddig is voltak bizonyos korlátok, mégsem tartották be. Egyszerű megoldásnak tartaná, ha például egyforma szabályok vonatkoznának a plakáthirdetésekre, mint a médiás megjelenésekre, illetve, ha a kereskedelmi médiumokban is nyilvános listaáron hirdethetnének a pártok. Az esélyek kiegyenlítését pedig a költési limit szolgálhatná többek között. Mindennek persze akkor lenne értelme, ha a betartásukat ki is kényszerítenék. Ezzel a vitapartnerei is egyetértettek, bár Temesi szerint így is, úgy is kijátszhatják a szabályokat a pártok.

A párbaj

A konferencián két politikust szembesítettek a választási reformot ért szakmai kritikákkal. Répássy Róbert (Fidesz) igazságügyi államtitkár és Lamperth Mónika (MSZP) korábbi belügyminiszter elsősorban a választási regisztrációról, a választások tisztaságáról, "elcsalhatóságáról" vitatkozott. Az alkotmányellenesnek ítélt (és ezért most már csak a hazai lakcímnyilvántartóban nem szereplő magyar állampolgárokra, és rájuk is csak önkéntesen vonatkozó) választási regisztráció volt az első téma; Lamperth szerint a Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkezők számára valamilyen technikai megoldást kellett találni, hogy szavazhassanak, nem is ezzel volt bajuk, inkább azzal, hogy a választójogi törvény nem ad garanciákat a választások tisztaságára, "sőt ezt nem is tekinti értéknek".

Hamu a fejre

– A választójogi törvény alapján a választási névjegyzékben szereplők gyakorolhatják csak választójogukat, vagyis most is feltétel a regisztráció, ahogy az elmúlt 22 évben is. Innentől az a kérdés, hogyan kerülnek a névjegyzékbe a választók. Ez egy technikai kérdés, az új törvény kombinálta az aktív, illetve passzív regisztrációt, vagyis az itthon lakóhellyel rendelkezők automatikusan kerülnek a nyilvántartásba, akit pedig az állam választójogi értelemben nem tart nyilván, kérelemre kerülhetne bele – érvelt Répássy Róbert. "Lehet, hogy ezt a problémát nem jól közelítette meg a kormányoldal, ezt nem vitatom".

Palira vétel

– Ne vegyük palira egymást – riposztolt Lamperth Mónika, nem arról szól a történet, hogy a névjegyzéket hogy állítják össze, hanem arról, hogy aki szavazni akar, annak ezért tennie kell. Nem túlzás tehát politikai aggodalmakat megfogalmazni egy ilyen ötlet láttán. Répássy válaszában tévesnek mondta azt az állítást, hogy a regisztráció alkotmányellenes akadálya lenne a választójog gyakorlásának. A lakcímnyilvántartás soha nem tartalmazza az összes választójoggal rendelkező magyar állampolgárt, sokan azt sem tudják, hogy magyar állampolgárok, és van szavazati joguk. Ezért mindenképpen szükség van az önkéntes regisztrációra.

Oszt' jónapot

Kitértek még a kampánycsend eltörlésére is, amit Répássy azzal indokolt, hogy betarthatatlan volt, amit Lamperth ismét "lecsapott", utalva Orbán Viktor telefonos kampányára kampánycsend idején ("majd a jogászok kimagyarázzák, oszt' jónapot").

Tiszta sor

Az egymást végig kedélyesen froclizó politikus párost ezután a választások tisztaságával kapcsolatban megfogalmazott szakértői javaslatokra reagáltatták, amire Répássy azt a meglepő kijelentést tette, hogy egy évvel a választások előtt ellenjavallott megváltoztatni a választási szabályokat. Majd – vélhetően Lamperth arckifejezése láttán – hozzátette, hogy valóban folyamatban van a szabályok újabb módosítása (éppen most folytatják az alaptörvény-módosításból eredő változtatásokat tartalmazó csomag részletes vitáját, benne az EP-választási szabályok átírásával). Az összes részletkérdésben tehát nem érdemes újranyitni a törvényt, de nem kizárt, hogy lesz még módosítás.

Unortodox megoldások

Talán a legnagyobb vitát az a szabály váltotta ki, amely szerint a külhoni szavazók névjegyzékébe a választási bizottságok tagjai betekinthetnek ugyan, de nem másolhatnak, nem is jegyzetelhetnek, márpedig így nehéz lesz összevetni a listákat azokéval, akik már szavaztak, magyarán a fiktív szavazókat kiszűrni. "Nem állítom, hogy ezzel tömegesen vissza akarnak élni, de azt állítom, hogy ezt senki sem ellenőrizheti" – fogalmazott az MSZP-s opponens. Lamperth szerint, ha nem biztos, hogy tisztességesen zajlik a választás, akkor nem lesz olyan legitimitása a következő kormánynak, mint amire demokráciában szükség van. Ez az április elején elfogadott szabály Répássy szerint is nagyon nehéz dilemma, "rendhagyó megoldás, amely valóban korlátozott ellenőrzésre, betekintésre ad lehetőséget". Más kérdés, hogy eddig is csak szúrópróba-szerűen tudták ellenőrizni a listákat – "eddig sem volt teljes, tételes elszámoltatás minden egyes állampolgárral kapcsolatban". A névjegyzékek közszemlére tétele ráadásul a személyes adatok védelme szempontjából aggályos, de "nem tudtunk jobbat".

Paranoid szomszédaink

Répássy alig burkoltan ellenérdekelt külföldi titkosszolgálatok érdeklődésével is érvelt a névjegyzékek nyilvánossága ellen: "nem vagyok meggyőződve, hogy nem fog olyan kezekbe kerülni ez a lista, amivel kárt tudnak okozni, például másik ország területén meg akarhatják szerezni". Nem az a baj – tette hozzá –, hogy paranoiásak volnánk, "hanem Szlovákia és Ukrajna paranoiás, akik tiltják a kettős állampolgárságot, nemzetbiztonsági kockázatként kezelik, ezért támadólag lépnek fel a kettős állampolgárokkal szemben".

Téves koncepció

A kampányhirdetések témájában is érdekes vita zajlott, Répássyt némileg belekeverték abba az ellentmondásba, hogy ha egy helyi jelöltnek a helyi médiában, országos listát állító pártnak és jelöltjeiknek pedig az országos médiában logikus kampányolnia (Répássy szerint ugyanis az szolgálná az esélyegyenlőséget, hogy helyi – kereskedelmi – médiumokban hirdethessenek a helyi jelöltek), akkor miért is fogadták el azt a szabályt, hogy helyi jelölt kampányolhat országos médiumokban, országos jelölt viszont nem. "Ez bizonyára kodifikációs hiba, ha koncepció, akkor téves koncepció" – ismerte el az államtitkár.

Fején találta

Az EP-választásra és a hazai parlamenti választásra is eltérő szabályok fognak vonatkozni: előbbinél lehet majd kereskedelmi médiumokban kampányolni, utóbbinál az országos listát állítók csak közmédiában. A szabály kijátszhatóságára vonatkozó felvetésre (miszerint akkor legfeljebb majd az EP-jelöltek a kereskedelmi médiában, a hazai jelöltek a közszolgálatiban fognak megjelenni), Répássy Róbert azt felelte: "fején találta a szöget".