Kinek jó üzlet a mobilgát?
A fővárosi kommunikáció inkább ködösít és nem a kételyeket oszlatja el római-parti gát ügyében – írja Bardócz Sándor tájépítész az Építészfórum szakportálon. Elemzésében a sajtóban eddig megjelent állítások mentén járja körül az ügyet.
1. Valójában kit védene meg és mitől a római parti mobilgát?
Több sajtótermékben, közöttük a Magyar Nemzet Online-on is megjelent a kijelentés, miszerint „több tízezer ember értékeinek védelméről van szó”. Valójában azonban a városházi elképzelések szerint a Nánási út és a Királyok útja továbbra is I. rendű fővédvonal státuszban maradna, és ez a védvonal lenne hivatott továbbra is védeni azokat a lakosokat, akik a Pók utcai lakótelepen, Csillaghegyen és Békásmegyeren élnek. A védekezési vonal tehát a mobilgáttal duplázódik, a tervek szerint sok milliárd forint elköltése után lényegében változatlan formában meghagyva a most is elégtelen paraméterekkel rendelkező ún. I. rendű védvonalat. A mobilgáttal tehát valójában csak azt a 70 ha-os területet védenénk be, amely jelenleg is üdülőterület besorolású, legálisan ide építeni huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas helyiséget csak a mértékadó árvízszint fölött lehet, területén legális körülmények között a két világháború között épült módon (egy tömbben) mindössze 40 db lakóingatlan található, ezekben kb. 90 fő él (nem több tízezer!).
A mobilgát ugyancsak nem védené a délen részlegesen feltöltésre került lakóparki ingatlanokat, ahol a feltöltéssel kialakított magaspart miatt többé-kevésbé védettség alakult ki az árvizekkel szemben. Védené viszont a 70 ha-os területből azokat a nagytelkes üdülőterületeket, amelyek ma nem rendelkeznek saját védelmi berendezéssel. Védi a mobilgát azt a 24,2 hektárt is, amelynek jelenlegi státusza üres telek, vagy „lakatlan”, kvázi potenciális fejlesztési terület, vagy még most befejezés előtt álló fejlesztés. (A 24,2 hektárból 3,6 ha állami, 18,1 ha magán, 0,5 ha önkormányzati és 2 ha vegyes társasházi tulajdon). Ezeknek a potenciális fejlesztési területeknek, illetve a meglévő üdülőingatlanoknak, szállodáknak nyilvánvalóan értéknövekedést jelent, ha árvízi szempontból a köz bevédi őket. Jó üzlet.
2. Valóban teljes értékű védelmet biztosít-e majd a mobilgát?
A legutóbbi tervmódosítások tükrében a hullámtér esetében már egyáltalán nem beszélhetünk a teljes értékű árvízvédelemről, hiszen a 6-9 m mélységű résfal alapozást az engedélyezési tervekben felváltotta egy mindössze 1-1,5 m mély vasbeton alap (szakaszonként stabilizáló cölöp alapozással kiegészítve), a vízzáró anyag feltöltést pedig homokos kavics feltöltés. Így viszont marad a kérdés: ha jön egy tartós árhullám, akkor a nyomáskülönbség miatt nem fog-e a mostani hullámtéren ugyanúgy megjelenni – a mobilgát alatt átbújva – a víz? Bardócz Sándor szerint: de igen.
Európában egyébként sehol nem épült még 2-2,5 km összhosszúságban 8-9.000 m3/sec árvízi vízhozamú folyók partján mobilgát. A mobilgát technológiát koncentrált szakaszokra találták ki, ahol a látvány- vagy a közlekedési kapcsolat megőrzése árvízmentes időszakban fontos. A Római-parton ez nemcsak vizuális, közgazdasági és ökológiai értelemben vett tévcselekedet, de rossz műszaki döntés is, amely egyben a mai budapesti dunai tájpotenciál egy markáns szakaszának visszafordíthatatlan elherdálását jelentené.
3. Valóban kétszer annyiba kerül-e a Nánási-Királyok úti nyomvonalon árvízvédelmet építeni, mint a parton?
A városházi nyilatkozatok szerint a Nánási út – Királyok útján a nyomvonal kiépítése 8 Mrd-ba kerülne. Ezzel szemben a parti megoldást először 2,5 Mrd, majd 3 Mrd, majd 3,5 Mrd, újabban pedig 4,2-4,8 Mrd közé lőtték be (szépen kúszik felfelé az összeg, és a hírek szerint ez nem az utolsó szám), és ebben egyáltalán nincs szó környezetrendezésről, csak tisztán a mobilgát és a szervizút műszaki infrsruktúrájához szükséges alépítményekről, földmunkákról, közművekről és burkolatokról. Nincs forgalomban a 8 Mrd-os bemondott összeg háttérszámításáról semmilyen alátámasztó költségbecslés, ezért ennek megalapozottsága nem vizsgálható. Csakhogy a Thesis–Konstruktőr mérnökirodák által készített 2005-ös tanulmányterv végigvizsgálta az addig felmerült összes műszaki változatot, szám szerint 14-et, tulajdonképpen műszaki, társadalmi, gazdasági hatásbecslést is végzett (környezetit sajnálatos módon ez sem). A vizsgált első 6 változat a Nánási – Királyok útja nyomvonallal foglalkozik, a jelenlegivel azonos közműhelyzet mellett 2005-ös árakon 1,2–2,7 Mrd közé becsli az árvízvédelmi mű kiépítési költségeit a szükséges közműkiváltásokkal. Ugyanez a tanulmányterv 4,3-11,8 Mrd közé teszi a parti árvízvédelmi megoldásokat.
4. Valóban megmarad-e a föveny és a fák döntő többsége, megőrződik a part karaktere a beruházás után?
A városháza szerint „a föveny érintetlen marad”, és csak "néhány beteg, öreg fát kell kivágni". Ezzel szemben a beadott tervekből az derül ki, hogy 435 fát csak a mobilgát nyomvonalán és a szervizút létesítésének a helyén kivágnának, közöttük helyileg védetteket is, amely miatt most hiánypótlásra kötelezte a III. kerület a tervezőt. A 20-30 éves „vadfás” ártéri erdőben (ahol közel 1000 fa található) 3-5 m magas feltöltést eszközölnek homokos kavicsból, de a fakivágási terv szerint „a fák életben maradási esélyei jók”. Így aztán a tervező nem is pótolná őket vissza. Bardóczi Sándor szerint nincs az a fa, amely hosszú távon ezt elviselné. A középső szakaszon az engedélyezésre benyújtott terv több értékes (helyileg védett) platánfát érint. Ez az engedélyezésre történt benyújtás után derült ki, kisebbfajta konfliktust okozva a III. kerület és a főváros között. Utólag az hangzott el a főváros nyilatkozataiban: a „platánokat megvédjük”. Ez azonban a nyomvonal korrekciója, a terv módosítása nélkül nem megy. Ha pedig lesz nyomvonal-korrekció, akkor a platánok helyett a part menti fák és a föveny látja kárát az ügynek.
5. Valóban csak értéktelen „vadfák” tömkelegeként értelmezhető-e az északi galériaerdő-sáv?
A galériaerdő egy pici csücske – igaz, csak a „fatális” telekjogi véletlennek köszönhetően – Natura2000 terület. Mint ilyen, az Európai Unió engedélye kell ahhoz, hogy bármiféle káros beavatkozás (pl. feltöltés) a területén megtörténjen.
6. Valóban zöld utat adott a BME a mobilgát projektnek? Mi várható az MTA ad hoc bizottságtól?
A városházi közlés szerint „a Műegyetem szakvéleménye a főváros álláspontját támasztja alá a római-parti védmű építésével kapcsolatban”. Valójában a szakvéleményt a főpolgármester a BME egyetlen tanszékétől, a geotechnikai tanszéktől kérte. Pusztán véletlen egybeesés lenne, hogy az Erbo-plan jelen munkájával kapcsolatos egyeztetésein külső szakértőként megjelenik Dr. Nagy László neve, aki ennek a tanszéknek a vezetője? Adhat-e a városházi állásponttól valamiben is különböző szakvéleményt az a tanszék, amely a tervezési munkában szakértőként részt vesz, amire az Erbo-Plan tanulmánytervének 15. oldalán egyértelmű utalás is történik: „BME Geotechnikai tanszék által jelen megbízás keretében meghatározott…”? Tekinthető-e ez a szakvélemény valóban a BME szakvéleményének?
Az MTA ad hoc bizottságot hozott létre a kérdés kivizsgálására, amelyben Dr. Pálinkás József elnök több szaktekintélyt is felkért arra, hogy az MTA Tájépítészeti albizottságának korábban leközölt álláspontja után a tudós testület is szakvéleményt adjon a főváros kezébe. Az Erbo-Plan által készített környezeti hatástanulmány azonban belső információk szerint már az MTA bizottsági ülésén kiverte a biztosítékot.
