Kinek a voks, kinek a pénz
„Épp az Államkincstárban várakozok a kampánytámogatási szerződés megkötésére, előttem nyolc jelölt van az ügyintézőnél egyszerre. Mindegyik jelölt valamilyen ismeretlen kamupárt aspiránsa, s egyszerre kiabálnak az ügyintézővel, hogy mi az, hogy vissza kell fizetniük a pénzt és, »hogy a f***omba érjek el 2%-ot?!«. Biztos nem csak a pénzre hajtanak :)”
A Jobbik országgyűlési képviselője, Németh Zsolt írta ezt Facebook-oldalán. A szélsőséges párt politikusának véleménye korántsem számít ma már radikálisnak: egyre többen tartják úgy, hogy a politikai terepet most felfedező képviselőjelöltek és pártok jó része nem az országjobbító szándéktól vezérelve száll harcba a választáson, hanem a pénz miatt. A jelenlegi előírások szerint ugyanis az, aki összegyűjtött ötszáz érvényes támogató aláírást, képviselőjelöltté vált, így jogosult az egymilliós kampánytámogatásra. Igaz, ezzel el kell számolni, és – erre utalt a jobbikos képviselő – vissza kell fizetni, ha két százaléknál kevesebbet ér el az aspiráns. Más a helyzet a pártoknál: az a szervezet, amely legalább 27 egyéni jelöltet tud indítani, országos listát állíthat, ezzel pedig komoly állami apanázsra válik jogosulttá. Minimum 149 millió forintot kap a kampányra. Ezt ráadásul akkor sem kell visszafizetni, ha leszerepel a párt, az összeg felhasználását pedig – például a Transparency International szerint – nem is ellenőrzik túlságosan szigorúan.
Mindezek miatt a szakértők régóta mondják: a Fidesz által módosított választási törvény nemcsak a tisztességes szándékú aspiránsokat csábítja indulásra, hanem a választási kalandorokat, állami kampánypénzre ácsingózó szerencsevadászokat is. Azt, hogy az új indulók közül kit milyen szándék vezérel, most még nem látni teljesen tisztán, de az biztos, akadnak furcsaságok: ahhoz képest, hogy kampány van, feltűnősen sok párt kerüli a nyilvánosságot.
A jelöltek nyilvántartásba vétele tegnap délutánmég folyamatban volt, de akkor úgy tűnt, a Magyar Cselekvő Párt esélyes arra, hogy lesz 27 jelöltje, így országos listája, azaz igényt tarthat a 149 milliós apanázsra. Már az is meglepő, hogy a siker kapujáig eljuthatott a párt, hiszen nincs Facebookoldala, nincs saját honlapja, és alig van nyoma az interneten. A választási iroda adatai szerint a párt központja a Csongrád megyei Zsombón van, a megadott címen lévő telefonszámot viszont senkit nem vette fel.
Nem viszi túlzásba a netes jelenlétet a Tiner György egykori szocialista önkormányzati képviselő nevéhez kapcsolódó párt sem, igaz, ez a formáció alighanem amúgy is csak a szervezet nevének „erejében” bízhat. Az Együtt 2014 Pártot sokan összekeverhetik a Bajnai Gordon-féle Együttel. Idekapcsolódik:Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke csütörtökön lapunknak aztmondta, az év elején öszszefutott az utcán Tiner Györggyel, aki rövid beszélgetésük során jelezte, százezer euróért visszalépnek. „Kiröhögtem” – mondta Szigetvári. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire volt komolyan vehető Tiner György ajánlata, Szigetvári azt válaszolta: „Miután országos listát állítottak, nehezen tudom viccnek gondolni.” Az ügyben próbáltuk elérni Tiner Györgyöt, de nem jártunk sikerrel.
Az egyebek mellett ingyenes közterületi wifit ígérő Új Dimenzió Pártnak van honlapja, mégis úgy tűnik, hogy a szervezetnek – amely szinte bizonyosan országos listát állíthat –nem különösebben fontos a nyilvánosság. Erre utal legalábbis az, hogy Kovács Szabolcs pártelnököt hiába kerestük, nem válaszolt kérdéseinkre. Akad viszont olyan új párt is, amely nagyon vágyna a nyilvánosságra – csak éppen másmilyenre, mint amilyet „kap.” A tavaly ősszel életre hívott Új Magyarország Párt (ÚMP) például a jobboldali sajtó célkeresztjébe került, mert híre kelt: Zuschlag János áll a szervezet mögött. „Sokadszor is elmondom, nem tagja a pártnak, nincs hozzá semmi köze” – jelentette ki az ÚMP vezetője, Táncsics Péter. Az ügyvivő egyébként nem kezdő a politikában: korábban az MSZP kőszegi elnöke, városi, majd megyei képviselője volt. A szocialista pártból „kiábrándulva” döntött úgy, hogy új pártot alapít. Táncsics Péter a kamupártokról szóló hírek kapcsán úgy fogalmazott: „Lehet, hogy vannak olyan pártok, de mi a céljaink megvalósításáért dolgozunk. Ahhoz, hogy idáig eljutottunk, hónapok óta keményen kellett dolgozni. Jómagam például fél év alatt több mint 100 ezer kilométert autóztam.” Arra a kérdésünkre, hogy volt szocialista politikusként talán épp a baloldali összefogás esélyeit ronthatja, azt mondta, ők a passzív szavazókat szólítják meg.
Az új aspiránsok között találni olyat is, amely nem csak nevében tűnik pártnak. Ezek közé tartozik a tavaly alapított Sportos és Egészséges Magyarországért (SEM) párt. Látványos, első blikkre tartalmasnak tűnő a honlapja: a jelöltekről fényképes bemutatkozó látható, olvasható a pártprogram. Az alaposabb böngészés után viszont kétségek támadhatnak a látogatóban. A honlapon – amelyen egyébként még mindig toborozzák a képviselőjelölteket – nem derül ki, hogy kik a párt vezetői, és a legfőbb cél is inkább amolyan egyesületi motivációnak tűnik: a „sportos, aktív, egészséges élethez szükséges feltételek megteremtése”. Nem kevésbé sajátos, hogy a pártot csak e-mailben lehet elérni – se cím, se telefonszám. Az alapítók magánvagyonából finanszírozott SEM sajtófelelőse elsőre elhárította érdeklődésünket, későbbre ígért nyilatkozatot, ami furcsa: joggal lenne feltételezhető, hogy egy új, kis párt kapva kap a lehetőségen, ha az ország legnagyobb politikai napilapjában szerepelhet. Végül azért sikerült meggyőzni a pártvezetést, hogy mutassák be magukat. Mint írták, a pártot „tizenegy elhivatott civil alapította” 2013-ban, az elnök Kovács András, aki „24 éve foglalkozik közösségépítéssel, sportversenyek és rendezvények szervezésével”. A listavezető Pásztori Patrícia, végzős gyógyszerészhallgató, „aki ebben a minőségében jó rálátással rendelkezik az egészségmegőrzéshez és az egészséges életmódhoz kapcsolódó aktuális kérdésekre.” Kovács András pártelnök – annak kapcsán, hogy sokak szerint az új pártok jó része a kampánypénzre utazik – úgy fogalmazott: „Jogosnak tartjuk a kérdést. Tagadhatatlan, hogy a jelöltállítás és a kampányfinanszírozás mostani szabályrendszere kedvez az újonnan alakult pártoknak. A SEM is élni kíván ezzel a lehetőséggel, mert úgy véljük, valós üzenettel rendelkezünk.” Arra a felvetésünkre, hogy megfogalmazott céljaikat egyesületként is elérhetnék, így kérdéses, miért vágynak annyira a Parlamentbe, úgy felelt: „Ez a párt egy kísérlet. Megkíséreljük bebizonyítani, hogy ha van egy pozitív, közös eszmei alap, akkor könnyebben megoldhatók a problémák.”
A Political Capital választási szakértője, László Róbert szerint egyértelmű, hogy az országos lista állítására hajtó kis pártok jó része kifejezetten anyagi okok miatt indul a választáson: egyszerűen csábította őket a könnyen megkaparintható 150, vagy a valamivel nehezebben elérhető 300-450 millió forint. Úgy véli, ennek az összegnek jó részét viszonylag kockázatmentesen magáncélra használhatják fel. Például úgy, hogy túlszámláztatják a pártnak rendelt plakátot, szórólapot, kampányfilmet. Ebben az esetben a ténylegesen kifizetett és a számlán álló összeg közötti különbség máris zsebre tehető.
László Róbert kérdésünkre elmondta: a több tucat minipárt aligha visz el a listás szavazatok 3-5 százalékánál többet. Bár szerinte a listák kapcsán elhanyagolható lesz a szerepük a „kamupártoknak”, az egyéni választókerületekben bizonyos esetekben kiléphetnek a mellékszerepből. Korábban is volt már példa arra, hogy néhány tucat szavazat döntött a nagy pártok jelöltjei között, márpedig az egyfordulós rendszerben ez még könnyebben előfordulhat. Ez felértékelheti a kis pártok jelöltjeinek szerepét. Annak kapcsán, hogy egyes hírek szerint a Fidesz segíthette az aláírásgyűjtésben a kis pártokat, úgy reagált: korábban is voltak hasonló pletykák mindkét politikai oldalon, de bizonyítani sosem tudták ezt. Az új jelöltállítási feltételek viszont annyira lazák, hogy egy kicsit is komolyabban megszervezett csoport külső segítség nélkül össze tudta szedni a szükséges számú aláírást. (B. A.)