"Az új Ptk. is biztosítja a sajtófotó készítésének lehetőségét. A képmáshoz és hangfelvételhez való jog alapvetően nem változik meg az új Ptk.-ban. Az új kódex csak pontosítja e jogok megsértésének hatályos Ptk. szerinti megfogalmazását azáltal, hogy a »bármiféle visszaélés« fordulatot a bírói gyakorlatnak megfelelően értelmezi" - áll a szaktárca közleményében.

A jelenlegi szabályozás szerint "a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés". A "bármiféle visszaélés" fordulatot a bírói gyakorlat régóta úgy értelmezi, hogy abba a képmás, hangfelvétel engedély nélküli elkészítése is beletartozik, és nem csak az engedély nélküli nyilvánosságra hozatal. Ez utóbbira utal az új Ptk.-ban a "felhasználás" - közölte a KIM.

E tekintetben tehát az új Ptk. nem hoz érdemi változást, csupán a kialakult bírói gyakorlatra támaszkodva pontosítja a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogot, illetve e jog megsértését. Egyértelművé teszi, hogy már a képmás, a hangfelvétel hozzájárulás nélküli, illetve egyéb okból jogszerűtlen elkészítése is szankciót vonhat maga után, és nem csupán a nyilvánosságra hozatal az, ami az érintett engedélyét feltételezi.

A nyilvánosságra hozatalt, amelyet az új Ptk. a felhasználás szóval illet, a hatályos Ptk.-ra épülő bírói gyakorlathoz hasonlóan az új Ptk. alapján is kiterjesztően kell majd értelmezni: így ide sorolható például a képmás, hangfelvétel sokszorosítása, forgalmazása, kiállítása, sugárzása is. A képmás, hangfelvétel elkészítése akkor jogszerű, ha az érintett hozzájárult, ám ez a hozzájárulás nincs alakisághoz kötve a jelenlegi és az új Ptk. szerint se, tehát történhet ráutaló magatartással is.

A KIM közleménye azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az érintett hozzájárulásában megnyilvánuló rendelkezési jogosultság önálló, a felvétel készítésétől független jog. Önmagában tehát a film, fotó, hangszalag készítéséhez adott hozzájárulás nem jelenti egyben a felhasználás engedélyezését is. Ugyanakkor számos kivétel van e szabály alól, például mikor a felvétel készítésére vonatkozó engedély a nyilvánosságra hozatalra - felhasználásra - is kiterjed.

"Annak megítélésében, hogy az adott esetben a főszabály vagy a kivétel érvényesül-e, a felvételkészítés céljának, a társadalom életében kialakult gyakorlatnak, szokásoknak valamint a készítő vagy készíttető és az ábrázolt személy között lévő kapcsolatnak van döntő jelentősége. Ezek az irányadók a riportfotózásra is, amennyiben riportfotózás alatt nem egy olyan felvételt értünk, ahol az egyén a tömeg része, vagy ahol nyilvános közéleti szereplés keretében fotózzák, illetve készül róla hangfelvétel" - olvasható a szaktárca közleményében, mely kitér arra is, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a képmás, hangfelvétel az érintett hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható nyilvános közéleti szereplés esetén. Az új Ptk. pedig kodifikálja azt a bírói gyakorlatot, mely szerint nem csupán nyilvános közéleti szereplés, hanem egyébként tömegfelvétel készítése és nyilvánosságra hozatala, felhasználása is olyan magatartás, amelynek jogszerűsége nem feltételezi az érintettek hozzájárulását.

A tömeg fogalmát az új Ptk. nem definiálja, a bírói gyakorlat szerint tömegfelvételnek számít, ha az ábrázolás módja nem egyéni, az egyes résztvevők nem elkülönülten jelennek meg a felvételen, hanem tömegként. Nyilvános eseményről szóló vagy nyilvános helyen készült tudósítás kapcsán azonban a bírói gyakorlat értelmében sincs lehetőség arra, hogy a felvétel a tömegből külön is kiemelve, egyéniesítve mutasson be egy-egy résztvevőt a hozzájárulása nélkül.

Az a bírói gyakorlatban a hatályos Ptk. alapján számos vitára adott okot, hogy nyilvános közszereplésnek lehet-e minősíteni azt a helyzetet, amikor valaki nem aktív szereplőként, hanem nézőként, hallgatóként vesz részt valamely nyilvános társadalmi, politikai vagy kulturális eseményen, például színházi előadáson, sportrendezvényen, tömeggyűlésen. A többségi felfogás ennek megítélésekor azt tartja szem előtt, hogy az érintett valamely közfeladat ellátása érdekében van-e jelen vagy sem.

Amennyiben a részvétel célja az, hogy nyilvános tevékenységgel valamilyen értéket továbbítson mások számára, a nyilvános közszereplés feltételei fennállnak, ellenkező esetben azonban nem. Ám, ez utóbbi esetekben is van lehetőség hozzájárulás nélkül felvétel készítésére, ha tömegfelvétel készül, azaz az ábrázolás módja nem egyéni, az egyes résztvevők nem elkülönülten jelennek meg a felvételen, hanem tömegként. Ebben a vonatkozásban vélhetően a bírói gyakorlat folytonosságot fog mutatni az új Ptk. alkalmazásakor is - tartalmazza a KIM közleménye.

A napokban a Főszerkesztők Fórumának sajtófotózással kapcsolatos rendezvényén Székely László jogász, az új polgári törvénykönyv megalkotásáért felelős miniszteri biztos elmondta: véleménye szerint az lenne a helyes, ha az intézkedő rendőrnek tűrnie kellene képmása közzétételét, hiszen az emberek többsége számára ő testesíti meg a közhatalmat. Továbbá a maga részéről azt is támogathatónak tartja, ha a súlyos, társadalmat felkavaró bűncselekmények elkövetőinek is kellene azzal számolniuk, hogy közszereplőkké válnak, és képmásukat sajtófotókon örökítik meg, teszik közzé.

Az 1600 paragrafust felölelő új polgári jogi kódex 2014. március 15-i életbeléptetése tízezernyi más rendelkezést érint, ezeket a hatályba léptető jogszabályoknak kell majd rendezniük. Ezzel összefüggésben akár az ágazati törvények egyes részei is újragondolhatók - vélekedett a rendezvényen Székely László.