A közlemény utalt arra: Magyarország és Szlovákia között az európai elfogatóparancsról szóló európai uniós kerethatározat van, ez esetben is ezt alkalmazhatják, az európai elfogatóparancs végrehajtásáról pedig kizárólag bíróság dönt. Ebben az esetben a szlovák bíróság által kibocsátott európai elfogatóparancsot a KIM mint központi továbbításra kijelölt hatóság fogadja, és érdemi vizsgálat nélkül továbbítja a Fővárosi Törvényszéknek - tették hozzá.

Megjegyezték: a Fővárosi Törvényszék dönt az európai elfogatóparancs végrehajthatóságáról, határozata ellen a Fővárosi Ítélőtáblához lehet fellebbezni, amely az ügyben jogerősen dönt. Az európai elfogatóparancs végrehajtását – Csatáry László átadását – a Fővárosi Törvényszék megtagadhatja, ha ugyanazon ténybeli alapon Magyarországon is büntetőeljárás van folyamatban az átadni kért ember ellen – mutatott rá a KIM közleménye.

Tomás Borec szlovák igazságügy-miniszter hétfőn Pozsonyban tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a szlovák igazságügyi tárca már el is juttatta a volt csendőrtiszt ellen lefolytatott per – a szlovákiai Nemzeti Emlékezet Intézetétől megszerzett – dokumentumait a kassai járásbíróságnak, arra kérve a bíróságot, hogy az gyorsan járjon el az ügyben.

Hozzátette: azt szeretné, ha a gyűjtőtábor volt parancsnoka elleni eljárást Szlovákiában folytatnák le. Véleménye szerint Csatáry bűntettei elévülhetetlenek, és azok elkövetésére nem szolgálhat mentségül az sem, hogy parancs alapján cselekedett.

A szlovák igazságügy-miniszter szerint az, hogy végül megvalósul-e Csatáry kiadatása, elsődlegesen attól függ, hogy az illetékes szlovák bíróság kérvényezni fogja-e azt, valamint attól is, hogy a magyar bíróság eleget tesz-e a kérésnek. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: az igazságügyi tárca minden segítséget megad az illetékes szlovák bíróságnak, de annak döntésébe nem szólhat bele.

A Nemzeti Emlékezet Intézete pénteken Pozsonyban mutatta be a Csatáry László ellen 1948-ban a kommunista állambiztonsági szerv által folytatott vizsgálat jegyzőkönyvezett dokumentumait. Ez a dokumentumköteg – több tanúvallomás mellett a Csatáryra kirótt halálbüntetés – azt a 11 oldalas ítéletet is tartalmazza, amelynek eredetije hiányzik a kassai állami archívumban őrzött perdokumentációból.

A múlt héten a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége többek között éppen erre a "jogerős ítéletre" hivatkozva szorgalmazta, hogy az illetékes szlovák szervek kezdeményezzék Csatáry László kiadatását. Monika Jankovská, a szlovák igazságügyi tárca államtitkára szerint ha egy európai elfogatóparancs alapján kiadnák Szlovákiának Csatáryt, a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az ügyben illetékes bíróság életfogytiglanra változtatná a Népbíróság 1948-ban ellene hozott halálos ítéletet.

Csatáryt - aki a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15.700 zsidó ember Auschwitzba deportálásában - július 18-án a nyomozó ügyészek háborús bűntettel gyanúsították meg, és őrizetbe vették, néhány órával később a Budai Központi Kerületi Bíróság házi őrizetbe helyezéséről döntött. 

A kassai gyűjtőtábor egykori parancsnoka tagadja bűnösségét.