„Félhomályból a sötétség felé, avagy – mi lesz a felsőoktatással?” – ezzel a címmel hangzott el a hétfői plenáris ülés első napirend előtti felszólalása. Osztolykán Ágnes, az LMP oktatásügyi szakpolitikusa beszédében többek között azt mondta: ez volt az utolsó év a felsőoktatásban, hogy az egyetemisták egy tanulóbarát rendszer részesei voltak. Osztolykán szerint még a „vak számára is világos”, hogy az új felsőoktatási rendszer hibás, az LMP-s politikus szerint a kormány eközben úgy viselkedik, mint a viccben szereplő kismalac, aki miután elbukik a kerékpárjával, közli: ez nem bukás, ő így száll le. Osztolykán Ágnes tovább kritizálta a felsőoktatási rendszert, kiemelve például, hogy a részösztöndíjasok is annyit fognak fizetni, mint most a költségtérítésesek. „A kormány spórol a fiatalokon, és ezzel spórol az ország jövőjén” – fogalmazott az ökopolitikus, hozzátéve: Orbánék azért félnek talán „a romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásoktól”, mert nekik is rendszerváltó gondolataik támadhatnak merengés közben.

Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár válaszában tiszteletét fejezte ki az LMP-s politikus felé, mondván komoly eredmény minden héten ugyanazokkal a szófordulatokkal, imamalomként ugyanazt kérdezni. Hoffmann ezt követően arra kérte Osztolykánt, hogy a „lózung” kifejezést a jövőben ne használja a felszólalásaiban, mert az nem magyar kifejezés, az általa idézett populizmus pedig inkább az ellenzéki képviselő szónoklatában volt felismerhető, nem pedig a kritizált felsőoktatási törvényben – mondta az államtitkár. Hoffmann szerint az új rendszer jó és a tanulók érdekeit képviseli, a kezdeményezés pedig szerinte nem bukott el, hiszen – mint mondta – előre tudták, hogy nem fognak először elegendően jelentkezni a műszaki képzésekre. Az államtitkár szerint a hivatkozott „röghöz kötés” is csak egy populista jelszó, amelyet az LMP-s politikus használt, és valójában nem is röghöz kötés, hanem hallgatói szerződés. Hoffmann szerint azoknak a fiataloknak, akik a nemzet, a közösség finanszírozásában tanulhatnak, vissza kell adniuk ebből. „A felsőoktatás jól van, fejlődni fog és virágozni” – zárta válaszát az oktatási államtitkár.

Pályffy a nyugdíjasokat félrevezető nácizó szocialistákról

Pálffy István, a KDNP frakcióvezető-helyettese volt a következő felszólaló napirend előtt. A kereszténydemokrata politikus „Nácizó szocialisták vezetik félre a nyugdíjasokat...” címmel mondott szónoklatot. Ebben többek között arról értekezett, hogy a szocialisták nyolc év alatt majdnem tönkretették az országot, de „néha ők is alkotnak maradandót”. Pálffy ezt követően maradandó tettnek nevezte Korózs Lajos korábbi botrányos megnyilatkozását, amikor párhuzamot vont a nemzeti rehabilitációs szolgálat és a koncentrációs táborok között. (Korózs azóta kijelentéséért elnézést kért.) Pálffy ezt követően a haláltáborokról és Mengele tetteiről olvasott fel. A KDNP-s politikus szerint Korózs kijelentése rendkívül ízléstelen és primitív. Pálffy emlékeztetett, hogy a Mazsihisz arra kérte Mesterházy Attilát: határolódjon el Korózs kijelentésétől. A kereszténydemokrata politikus ugyanakkor hozzátette: Korózs honlapján még mindig fent olvasható a „mengelézés”, ami a szocialista politikus sajnálkozásának őszintétlenségét bizonyítja. Pálffy kijelentette, hogy ezért a rokkantakra a legnagyobb veszélyt a szocialisták jelentik, majd pedig az Orbán-kormány által bevezetett új rendszert méltatta.

Soltész Miklós szociális államtitkár reagált a kormány részéről. A kormánytag először Korózs Lajostól idézett, aki még szociális államtitkárként beszélt a Gyurcsány-kormány rehabilitációs programjáról. Soltész hozzátette: az akkori változtatásoknak köszönhetően sok tízmilliárddal csökkentek a támogatások. Az államtitkár ezt követően azt mondta: a szocialisták orvosokat, szakértőket is megsértettek. „Önök náciznak, Önök fasisztáznak, Önök mengeléznek?” – tette fel a kérdést Soltész, bocsánatkérésre felszólítva a szocialistákat.

Balczó a szuverenitásért aggódik

„Szuverén ország-e Magyarország?” – ezt már Balczó Zoltán jobbikos képviselő tette fel kérdésként napirend előtt. Felszólalásában a radikális politikus többek között azt mondta: a jegybanktörvény módosítása egy lépés volt előre, egy nagy ugrás pedig hátra. Balczó szerint ugyanis az MNB-t érintő definícióból kikerült például, hogy a nemzeti bank az ország központi bankja, aminek a jobbikos képviselő szerint nagy ára lesz. Balczó szerint az sem a függetlenséget és a szuverenitást mutatja, hogy az MNB-nek senki sem adhat utasítást, csak az Európai Központi Bank. A Jobbik alelnöke szerint a kormány azért adta fel a szuverenitást, hogy az IMF-fel tárgyalhasson. „Ez olyan, mintha a világosi fegyverletételnél győzelmi harsonák szólnának” – tette hozzá Balczó. A politikus szerint lehet, hogy a Fidesz a szakadék szélén vette át az országot, de úgy vélte: ha a szuverenitásnak legalább csak egy részét nem szerzik vissza, akkor végképp a szakadékba zuhanhat az ország.

A kormány nem reagált a felszólalásra, Kövér jelezte, hogy a kabinet írásban kíván majd válaszolni Balczónak.

Mesterházy a szocialista gyakorlatot ajánlja

Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője is szót kért és kapott napirend előtt. A szocialista képviselő „Ami Orbán tíz pontjából kimaradt” címmel mondott beszédet, ebben többek között azt mondta: szeretnének kiegészítő javaslatokat tenni a korábban bejelentett munkavédelmi akciótervhez. Mesterházy szerint a tízpontos javaslat két évet késett, szerinte jobb lett volna, ha a Fidesz a korábbi szocialista kormányok gyakorlatát követte volna, a tízből ugyanis öt pont akkor már életben volt. Az MSZP elnöke azt javasolta, hogy a kabinet hajtson végre gazdaságpolitikai fordulatot, és támaszkodjanak hatékonyabban az uniós forrásokra. Mesterházy azt is javasolta, hogy tárgyalják újra a munka törvénykönyvét, mert szerinte bizonyos pontok éppen hogy ellentétesek a bejelentett akcióterv egyes javaslataival. Az MSZP frakcióvezetője hozzátette: azt javasolják, hogy több forrást biztosítson a kormány a felnőtt- és szakképzések esetében a gyakorlati képzésekre és a nyelvtanulásra, távoktatásra. Mesterházy szerint ezzel a munkavállaló oldaláról lehetne hatékonyabbá tenni a munkahelyteremtést és védelmet.

Czomba Sándor foglalkoztatásügyi államtitkár reagált a kormány részéről. „Savanyú a szőlő!” – fogalmazott a kormánytag, hozzátéve: szerinte érdemes lenne visszanézni a videofelvételeket a kormányfő bejelentéséről, mert Czomba szerint sok szocialista súgott a mellette ülőnek oda, hogy „ezt kellett volna nekünk is csinálni”. Az államtitkár szerint jobb, hogy a Fidesz nem a korábbi kormányok által megkezdett úton haladt tovább, mert az nem hozott volna fejlődést a foglalkoztatásban. Czomba hangsúlyozta: nem tervezik a minimálbér regionális eltérítését. A szakképzést érintő szocialista javaslattal kapcsolatban megjegyezte: éppen most dobták ki a korábbi kormányok idején hatályban lévő  szakképzési törvényt, amely szerinte alkalmatlan volt a felnőttek képzésére. Czomba hozzátette: a felnőttképzési törvény ősszel kerül a T. Ház elé, amely a munkapiaci igényeket fogja szem előtt tartani. „Önökről munkahelyteremtés-ügyben a választók már véleményt mondtak. Ha segíteni nem tudnak, legalább ne ártsanak!” – zárta válaszát az államtitkár.

Selmeczi a gyűlölet miatt aggódik

Selmeczi Gabriella fideszes képviselő volt az utolsó felszólaló napirend előtt. A kormánypárti politikusnő „Egy indulatos nyilatkozat margójára” címmel mondott szónoklatot. Ebben többek között azt mondta: amikor Zuschlag János a Terror Háza előtt a holokauszt áldozatain viccelődött, le kellett mondania. A fideszes szóvivő szerint a politikai viták egyre inkább elveszítik a kapcsolatukat a valósággal. „Nagy ritkán hallani csak tárgyszerű javaslatokat megfogalmazó ellenzéki kritikákat. Az MSZP most ismét átlépett egy határt” – fogalmazott, ismét Korózs Lajos „mengelézésére” utalva. Selmeczi szerint az az igazi kérdés, hogy „akiben annyi gyűlölet feszül, hogy egyetlen mondatával sikerült tömegeket megsértenie”, maradhat-e a közéletben. A Fidesz képviselője szerint Korózs gyűlölete felülírja a moralitást, és egyértelmű: utólag sem képes belátni, hogy mit tett. Selmeczi arra kérte a szocialistákat, hogy távolítsák el a közéletből Korózst, aki a párt elnökségi tagja.

Soltész Miklós szociális államtitkár reagált ismét a kormány részéről. A politikus elmondta, hogy az MSZP politikájában mindig is jelen volt a kettős mérce: ha bárki „olyat” mondott a jobboldalon, akkor lemondásra és távozásra szólították fel, „sajtójukon keresztül pedig tönkretették”. Soltész ezt követően Gyurcsány Ferencet idézte, aki már 2007-ben – a szocialisták tapsától övezve – a rokkantellátási rendszer felülvizsgálatát szorgalmazta.