A sárga szín bűvöletében

„Sárgacsekkes nagykoalíció” – ezzel a címmel mondott elsőként napirend előtti felszólalást a Jobbik elnöke. Vona Gábor, a vasárnapi (neonáci- és Jobbik-ellenes) demonstrációra utalva többek között arról beszélt: Gyöngyösi Márton pontosított és elnézést kért, amiért „rosszul fejezte ki magát”, a mondatai körüli hisztéria immár csak arról szólt, hogy az egyetlen nemzeti erőt eltakarítsák az útból.

Vona szerint a „farkast kiáltozás helyett” vissza kellene térni a valódi kérdéshez, és világossá kell tenni: az Országgyűlés tagjai közül kinek van kettős állampolgársága. A Jobbik elnöke szerint a vasárnapi esemény megmutatta, hogy „ha a jelszó az: együtt Jeruzsálemért”, akkor az MSZP és a Fidesz képes pillanatok alatt koalíciót alkotni, de ha ugyanezt Magyarországért, az izraeli befektetők felvásárlása ellen kellene megtenniük, már nem képesek erre.

Vona szerint az MSZP és a Fidesz láthatóan együtt őrzik az elmúlt huszonkét évben összeharácsolt vagyont, de szerinte ezzel csak még inkább kinyitják az emberek szemét, és megmutatják: csak a Jobbik jelent alternatívát és kiutat. Vona Gábor ezt követően megismételte, hogy az országot az MSZP és a Fidesz tette tönkre, a probléma pedig nem a sárga csillaggal, hanem a sárga csekkel van.

Vona szerint, ha a Jobbik hatalomra jut, akkor sem a cigányoknak, sem a zsidóknak nem félniük, de „végre a magyaroknak sem kell majd; mert Magyarország a magyaroké” – fejezte be szónoklatát.

Fónagy János államtitkár reagált a kormány oldaláról. Elöljáróban kijelentette, hogy Vonát csak a parlamenti konvenciók miatt nevezi „tisztelt frakcióvezető úrnak”. Fónagy ezt követően a sárga csekkekről, pontosabban az energiaárakról és azok kormányzati féken tartásáról beszélt. Az államtitkár szerint az Orbán-kormány intézkedett a családok terheinek könnyítéséről.

Fónagy János ezt követően kijelentette: Gyöngyösi Márton bocsánatkérése kevés. „Képzelje el, ha Szálasi Ferenc bocsánatot kért volna, akkor mit mondott volna? Ez, amiről Ön előbb beszélt, 1920-ban kezdődött. Vannak történelmi előzményei, nem Önök, nem az Ön társai az elsők. Történelmi előzményei, tapasztalatai és áldozatai vannak. Ilyen mondatok után került sor arra is. Vegye figyelembe, hogy a szavak politikai kivagyiságnak tűnnek, de sok százezer ember szenvedése és értelmetlen halála van mögötte” – fogalmazott a politikus.

Fónagy ezt követően kijelentette: nem kettős állampolgár. „Nem vagyok hívő. Apám, anyám zsidó. Ebbe születtem. Nem választhattam. De Önök még igen” – fogalmazott Fónagy János, vastapsot kiváltva.

Vona beszédén az MSZP és a DK nem volt jelen a teremben, bojkottálták a Jobbik elnökének felszólalását.

A szégyen és a remény napjai

Szabó Tímea LMP-s képviselő kért és kapott másodiknak szót napirend előtt. Az emberi jogi bizottság ökopárti alelnöke az emberi jogok világnapja alkalmából tartott szónoklatot. Ebben többek között azt mondta: sokan mutatták meg vasárnap, hogy politikai hovatartozástól függetlenül vannak közös értékek. Szabó szerint Gyöngyösi Márton kijelentésének napja a szégyen napja, a vasárnapi összefogás és tüntetés napja pedig a remény napja volt.

Az LMP-s politikus ezt követően a választási regisztráció bevezetéséről mint az emberi jogok megnyirbálásáról beszélt. Hasonlóképp negatív példaként hozta fel az egyházügyi törvényt, amely kapcsán a kormány szintén nem fogadta meg a javító szándékú tanácsokat; így fordulhat elő, hogy húsz kisegyház volt kénytelen Strasbourghoz fordulni.

Szabó Tímea szerint azonnali változásra van szükség a kormány „alapjogi hozzáállásában”, többet kell tenni a kiszolgáltatottság és egyenlőtlenség ellen, mert csak ezzel lehet tenni a kirekesztés ellen is.

Rétvári Bence közigazgatási államtitkár válaszolt a kormány részéről. Szerinte a Jobbik részéről elhangzott gyűlöletkeltés csak egy elszigetelt kisebbség hangja, az emberi jogok nincsenek veszélyben; erre az új alaptörvény is garanciát jelent.

Az államtitkár szerint a választási regisztráció nem tekinthető emberi jogi problémának, hiszen vannak rá nemzetközi példák, ráadásul Rétvári szerint nem sérti az egyenlő szavazat elvét sem ez a cenzus. A KDNP-s politikus szerint az LMP-sek csak dobálóznak a szavakkal, de azoknak nincs érdemi tartalma.

Ki paktál, ki cigányozik?

Harangozó Tamás szocialista képviselő is a vasárnapi neonáci-ellenes tüntetés apropóján kért szót napirend előtt. Az MSZP-s politikus előbb Ady Endrétől idézett, majd többek között azt mondta, mára a Fidesz is úgy gondolhatja: a félázsiai irányba nem vezet út, a fasizmust pedig csírájában kell elfojtani. Harangozó szerint azonban most már nem csak szavakra, de tettekre van szükség.

A politikus többek között felidézte, hogy Rogán Antal és Vona Gábor együttműködési megállapodást írt alá a belvárosi kampánya előtt. Harangozó szerint Rogán őszintének tűnt vasárnap, de szavai után konkrét tettekre is szükség van. Az MSZP-s politikus arra kérte a fideszeseket, hogy tartsák politikai karanténban az ordas eszméket követő Jobbikot, tartsák távol a Horthy-kultuszt, és bírják szóra az ügyben Orbán Viktort is.

Rétvári Bence válaszolt ismét, aki Donáth László volt szocialista politikustól idézett, aki egy Népszabadság-interjúban arról beszélt, hogy az MSZP-sek zárt ajtók mögött szoktak cigányozni. Rétvári ezt követően arról értekezett, hogy valójában a „Gyurcsány–Bajnai-korszaknak” köszönhető, hogy a Jobbikra igény támadt az országban. Az államtitkár szerint ha a Gyurcsány–Bajnai-kormányok nem uszítottak volna a kettős állampolgárság ellen, és ha nem lőtték volna ki gumilövedékekkel a tüntetőket, akkor a Jobbik nem került volna be a Parlamentbe.

Rétvári ezt követően arról beszélt, hogy az Orbán-kormány milyen jogszabályokat és szigorításokat hozott a szélsőséges megmozdulások, így például a gárdavonulásokkal szemben, miközben az előző szocialista kormányok ilyen lépéseket nem tettek. A KDNP-s politikus szerint, ami a zsidósággal történt, az egész ország és az egész nemzet tragédiája. Rétvári szerint a kormánypártok a feszültségekre adott megoldásokat keresik, miközben a szocialisták csak a gyűlöletet szítják tovább.

A KDNP lerántja a leplet

„Kinek használ?” – ezt a kérdést már a kereszténydemokrata Varga László tette fel negyedik felszólalóként a napirend előtti szakaszban. A KDNP-s politikus azt mondta, hogy Gyöngyösi Márton kijelentéseiből a Jobbik profitál elsőként, mert amíg erről beszél a közvélemény, addig sem kérdeznek rá: milyen feszültségek feszítik a szélsőjobboldali pártot, mi történt Szegedi Csanáddal. Varga szerint, ha ez lenne a „szebb jövő”, akkor Isten óvja tőle az országot.

A KDNP-s politikus szerint a Jobbik mellett a nemzetközi baloldal, elsősorban az MSZP profitált ebből az ügyből. Varga szerint a szocialistáknak ezek a mondatok úgy kellettek, mint egy falat kenyér; „végre lett mire átfogó kampányt építeni”.

A kereszténydemokrata képviselő szerint a baloldal a szélsőjobboldallal való riogatástól vár politikai sikert. Varga László szerint a jobbikos kijelentés miatt Magyarország nemzetközi megítélésén is csorba esett, ráadásul a külföldi média ilyenkor nem hangsúlyozza ki, hogy a szélsőjobboldal valójában nem is erős Magyarországon.

Rétvári Bence közigazgatási államtitkár reagált ismét a kormány oldaláról. Felemlítette, hogy míg korábban Mesterházy Attila és a szocialisták tettek olyan kijelentéseket, amelyekkel rontották az ország megítélését külföldön, most a jobbikosoknak köszönhetően lett negatív híre Magyarországnak.

A KDNP-s politikus példaként azt mondta: ha bármely más országban a magyar kettős állampolgárokat akarná valaki listázni, azon a Jobbik lenne legerősebben felháborodva. Rétvári Bence hozzátette, hogy advent első vasárnapján a Jobbik ismét kettős kereszteket állított. Szerinte azonban utóbbival a zsidók listázása egyáltalán nem fér meg egymás mellett.

Rogán beolvas Jobbiknak, MSZP-nek

Az utolsó napirend előtti felszólaló Rogán Antal fideszes frakcióvezető volt „közös ügyeinkről”. A politikus arról beszélt, hogy a kormány visszavásárolja az E.ON gázüzletágát, amellyel fontos, a családok életét közvetlenül befolyásoló iparág kerül újra állami kézbe. Rogán a közüzemi díjak korábbi, indokolatlan növekedéséről beszélt, hozzátéve: a mostani kormány igenis tesz azért, hogy az embereket ne fojtsák meg a sárga csekkek.

„Tisztességtelen és aljas dolog összemosni a sárga csekket a sárga csillaggal. Éppen ez a baj Önökkel. Nem az a baj, hogy félreérthetően fogalmaznak, hanem éppen az, hogy pontosan. Novák Előddel sem az a baj, hogy kérdez, hanem az, hogy provokál” – fogalmazott Rogán, majd a szocialistáknak címezve válaszát azt mondta: mindenkinek csak olyan erkölcsi mércét állítsanak az MSZP-sek, amelyeket ők maguk is képesek megugrani.

Rogán ezt követően felmutatta azt a számos indítványt, amelyet az MSZP és a Jobbik közösen jegyzett, volt olyan, amelyen Mesterházy Attila és Gyöngyösi Márton aláírása is szerepel. A fideszes politikus szerint félő, hogy a szocialisták valójában azért tüntettek vasárnap, hogy tovább hergeljék az indulatokat.

A kormány nem reagált, ezzel a napirend előttiek végére értünk.

Napirenden kívüli a DK-tól

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció kijelölt frakcióvezetője – frakció híján – nem a parlamenti patkóban, hanem a sajtóteremben mondta el napirend előttinek szánt felszólalását. Ebben a politikus arról beszélt, hogy a vasárnapi megmozduláson elhangzott szép szavak után itt az ideje, hogy a Fidesz frakcióvezetője és a kormánypártiak tettekben is igazolják, hogy a Fidesz – feladva eddigi politikáját – a jövőben szembe kíván menni az antiszemitizmus terjedésével.

Molnár szerint a Fidesz eddig csak bátorító figyelemmel kísérte a Jobbik mozgását. A DK politikusa bejelentette: határozati javaslatot nyújtanak be az Országgyűléshez, amelyben többek között arra tesznek javaslatot, hogy oldják fel az új alaptörvényben meglévő ellentmondást, miszerint 1944 előtt jogállam volt, s így a zsidótörvények legitimek és jogállamiak, miközben a párizsi békeszerződés és annak átemelése – legalábbis a DK alaptörvény értelmezése szerint – nem az.

Molnár szerint a Demokratikus Koalíció arra is kéri a kormányt, hogy nyújtson be olyan törvényjavaslatot, amely megtiltja, hogy közterületet antiszemita emberről nevezzenek el, vagy neki szobrot emeljenek. Ennek egyik példájaként Wass Albertet említette. Molnár hozzátette: korrigálását várják el annak is, hogy a kormány sok „antiszemita szerzőt” tett be a nemzeti alaptantervbe, miközben kivett onnan számos zsidó szerzőt.

A DK emellett az önkormányzatokban meglévő Fidesz-Jobbik együttműködések teljes felmondását követeli, szorgalmazza a gyülekezési törvény módosítását, és elvárja, hogy minden demokratikus párt csatlakozzon a Jobbik parlamenti karanténba zárásához; vagyis, hogy jobbikos javaslatot ne vegyenek napirendre, jobbikos interpellációra ne válaszoljanak. Molnár hozzátette még, hogy azt „pótcselekvésnek” tartanák, ha mindössze annyi történne, hogy az antiszemita kijelentéseket tevő képviselőket a jövőben pénzbüntetéssel sújtanák csak.

Fónagy a parlamentben