Ki kicsoda a fővárosi cégeknél? - Megrengetheti a politikát a városházi 'háború'
Öt fővárosi képviselő - két SZDSZ-es és három MDF-es - megelégelte a budapesti önkormányzat egyre nagyobb botrányt kiváltó kinevezési gyakorlatát, ennek érdekében egyelőre ad-hoc (de nem elképzelhetetlen, hogy később parlamenti együttműködéssé is fejlődő) koalíciót hozott létre, nem titkoltan a budapesti vezetőség ellenében.Olyan indítványt nyújtottak be a közgyűléshez, amellyel a képviselő-testülethez helyeznék vissza a kinevezési jogosítványokat, úgy, ahogy az 2006 - Bőhm szavai szerint: a Mesterházy-éra kezdete - előtt is volt. Az indítványt jelenleg öten jegyzik (az öt képviselő munkacsoportot is alakított), azaz a Fidesz-KDNP képviselőivel együtt meglesz a többség.
'Új hatalomgyakorlási módszerek'
Bőhm kérdésünkre elismerte, annak idején ő is megszavazta, hogy a "szuperbizottsághoz" delegálják a kinevezési jogköröket, erről akkor frakciódöntés született, és vállalható döntés is volt, tekintettel a közgyűlés törékeny, egyfős többségére. - Akkor még persze nem tudhattuk, mi lesz ebből. Számomra 2006 végén, 2007 elejére vált világossá, milyen új hatalomgyakorlási módszerek érvényesülnek, azóta küzdök az új irányítási gyakorlat ellen - nyilatkozta lapunknak Bőhm András.
A mérleg nyelve
Két befolyásosnak mondható fővárosi SZDSZ-politikus (Bőhm András és Lakos Imre), illetve három, az MDF-ből már kizárt, de a fővárosban még a párt színeiben politizáló képviselő (Hock Zoltán, Katona Kálmán és Vaskor László) ezzel most a mérleg nyelvének szerepét kívánják betölteni a 67 tagú közgyűlésben, ahol az MSZP-SZDSZ koalíció mindössze egyfős többséggel (összesen 34 képviselővel) rendelkezik. Arra számítanak, hogy a Fidesz is támogatja az átláthatóságot szolgáló indítványaikat, melyek reményeik szerint jelentősen leszűkítik a főpolgármester és szocialista helyettese, Hagyó Miklós mozgásterét. (A Fidesz támogatása borítékolható azok után, hogy Tarlós István, a Fidesz-KDNP budapesti frakciójának vezetője lapunknak kedden azt mondta, reális esélyt lát arra, hogy a többség megszavazza az - általuk korábban már felvetett módosítást tartalmazó - indítványt.) Bőhmék nem csak a Fidesz támogatására számítanak: "azt tartanám helyes politikai magatartásnak, ha Demszky Gábor is az élére állna ennek a kezdeményezésnek" - fogalmazott. Indítványukkal a Heti Válasz szerint gyökeresen átalakulhat a közgyűlésen belüli hatalmi struktúra. A Hírszerző ennél is tovább megy, és már a Demszky-korszak végét jósolja.
'Mesterházytól sem független'
Bőhm András lapunknak azt nyilatkozta, jelenleg a fővárost ellenőrizhetetlen, átláthatatlan módon irányítja Demszky megbízottja, az üzletember Mesterházy Ernő. "Számomra nem Hagyó Miklós az érdekes, legyen ő a szocialisták problémája. Elsősorban az SZDSZ-ért aggódom, hiszen a párt a főváros nélkül gyakorlatilag nem létezik". Az Index szerint "Hagyó befolyása alatt álló", Bőhm szerint "Mesterházytól sem független" gazdasági "szuperbizottság" jogosult ugyanis többek között a fővárosi cégek vezetőit kinevezni, illetve felmenteni. (Így most a BKV vezérgazgatójának a sorsa is az ő kezükben van.) - A bizottság döntéseiről sokszor csak az sajtóból értesülünk, vagy még onnan sem - fogalmazott Bőhm András.
Tény, hogy Bőhm (a főpolgármester korábbi szövetségese) még 2006-ban szembefordult Demszkyvel, majd 2007-ben már azt is egyértelművé tette, hogy szerinte "az SZDSZ fővárosi túlélésének kulcsa, hogy a liberálisoknak sikerül-e megszabadulniuk a főpolgármester és környezete befolyásától". Bőhm 2007 őszén pedig már arról nyilatkozott, hogy "Demszky Gábor utóbbi évekbeli főpolgármesteri teljesítménye, machiavellista hatalomgyakorlása rossz fényt vet az egész SZDSZ-re".
Nem állnak meg a cégvezetőknél
A javaslat várhatóan augusztus 27-én kerül a közgyűlés napirendjére. Az "ötösfogat" azonban nem áll meg a fővárosi cégvezetők kinevezési jogkörénél: a felügyelőbizottsági, igazgatótanácsi kinevezésekre is kíváncsiak, méghozzá "nem ok nélkül". Bőhm András elmondása szerint kezdeményezni fogják azon listák nyilvánosságra hozatalát, amelyeken a fővárosi tulajdonban lévő vállalatok fb-, illetve it-tagjai szereplnek. Ezek jelenleg is hozzáférhetőek a cégbíróságon, a kezdeményezés oka fővárosi forrásaink szerint az, hogy a listák a fővárosi vezetőség számára esetleg kínos kapcsolatrendszerekre deríthetnek fényt. Bőhm ezzel kapcsolatban annak közlésére szorítkozott: tud olyan fővárosi SZDSZ-politikusról, aki egyszerre több fővárosi cég vezetőségének is tagja. Azt nem tartja kizártnak, hogy a botrány a szocialistákat is érzékenyen érintheti, de hangsúlyozta, hogy őt az SZDSZ foglalkoztatja.
'A pártban is meghatározó'
A listázásból országos politikai ügy is lehet, hiszen Bőhm kérdésünkre elismerte: "az úgynevezett új SZDSZ létrejöttével is összefügg a kezdeményezésünk, amennyiben a pártban is meghatározó szerepet játszik most a Demszky-Mesterházy kettős". Bőhm még júliusban nyilatkozott arról az MTI-nek, hogy "a júniusi európai parlamenti választási vereség után Demszky Gábor főpolgármester és a körülötte állók megkísérlik átvenni a főváros után a pártot is". Ez azóta szerinte Retkes Attila pártelnökké választásával meg is történt, bár Demszky és Retkes is határozottan cáfolta lapunknak, hogy lenne ilyen összefüggés (több forrásunk ugyanakkor figyelemre méltónak nevezte, hogy a minap egy befolyásos fővárosi politikust: Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettest nevezték ki az SZDSZ költségvetési főtárgyalójává).
Szélesebb körű együttműködés?
Az SZDSZ-MDF-es ötösfogatnak a döntések átláthatóságának megteremtése a célja, de más ügyekkel is elő fognak állni, mint például a Margit-hídra tervezett kerékpársáv (aminek "elfelejtése" ellen kedden demonstráltak kerékpáros szervezetek), vagy a terézvárosi csendrendelet ügye. Arra a kérdésünkre, hogy lehet-e "parlamenti kihatása" az együttműködésüknek (az öt képviselő közül négyen parlamenti képviselők), Bőhm azt felelte: ez egyelőre egy közgyűlési munkacsoport, de az SZDSZ és az MDF mai állapotát elnézve, el tud képzelni egy szélesebb körű együttműködést is.
Önerőből tisztulni
Mindez most azonban Bőhm András elmondása szerint nem politikai ügy, legalábbis elsősorban lelkiismereti kérdésnek tartja az átláthatóságot szolgáló ad-hoc koalíció megteremtését. - Rendkívül rossz ugyanis a megítélésünk a közvélemény szemében, és nem gondolom, hogy a közéleti viszonyok megváltozását a parlamenti választásoktól kellene várni. Meggyőződésem, hogy nekünk is meg kell próbálnunk a saját lehetőségeinkhez mérten tenni az átlátható, tiszta viszonyok megteremtése érdekében - nyilatkozta lapunknak Bőhm András.
