Romák, melegek, gárdisták egy térben
"Egy térben" címmel sajátos tárlatvezetést tartott a Szegedi Cigányönkormányzat, a Magyar Gárda és a Jobbik szegedi szervezete, valamint a Dél-Alföldi Meleg Baráti Kör. A formabontó programsorozat első beszélgetésén jelen volt Virágh Zsolt a Szegedi Cigányönkormányzattól, Tóth Péter, a Magyar Gárda és a Jobbik szegedi vezetője, valamint Szabó Tibor, a Délalföldi Meleg Baráti Kör (DAMKÖR) képviselője.
A beszélgetés apropója a kiállítóház aktuális tárlata, a 2007-es év történéseit több száz sajtófotón keresztül bemutató XXVI. Magyar Sajtófotó Kiállítás volt, amelyen képeket láthatunk a budapesti meleg-felvonulásról, a Magyar Gárda alakulásáról, valamint a cigány közösség életéről is. A szervezők célja az volt, hogy értelmes, egymás érveit tiszteletben tartó, de elgondolkodtató és vélemény-ütköztető párbeszédet szorgalmazzon a csoportok között.
A beszélgetést – melyet nagy sajtóérdeklődés kísért – Oláh Zoltán, a Délmagyarország szegedi napilap újságírója vezette.
A párbeszéd a kiállítás kísérőtárlatának képei között kezdődött. A meghívott vendégek mindegyike kifejtette véleményét az esélyegyenlőségről. Tóth Péter szerint sokkal inkább esélyegyenlőtlenségről kellene beszélni, de egyébként – elmondása szerint – ő jól érzi magát, nincsenek rossz tapasztalatai. Virág Zsolt meggyőződése, hogy minden ember ugyanolyan esélyekkel indul az életben születésekor, így később is ugyanazokat a lehetőségeket kell biztosítani számukra. Szabó Tibor szerint egymás megértésében a kommunikáció a legfontosabb tényező.
Szó esett a melegek házasságáról, a Magyar Gárda esetleges összefonódásáról nyilasokkal – mely kérdésre egy határozott „nem” válasz érkezett Tóth Pétertől –, továbbá a szélsőséges megnyilvánulásokról és a cigánykérdésről. Azzal látszólag minden vendég egyetértett, hogy fontos a párbeszéd és az, hogy néha leüljenek egy asztalhoz.
„Magánemberként nincs bajom a melegekkel, se a cigányokkal – fejtette ki Tóth Péter –, de ez különbözik attól, hogy a Gárda milyen dolgokért harcol mint kollektív csoport. Nem szeretnénk, ha a melegeknek lehetősége lenne a házasságra. Aggódnánk azoknak a gyerekeknek a szocializációjáért, akiket ők nevelnének fel.” Saját elmondása szerint vallási öntudatában sérti a homoszexualitás. Szabó Tibor úgy érzi, ezekről a dolgokról beszélnie kell a politikusoknak, hiszen akkor az emberek is beszélnek róla. „A melegeket nem kell szeretni – én sem szeretek minden embert –, de az emberi méltóságot tiszteletben kellene tartani.”
A provokáció kifejezés több nézőpontból elhangzott: Tóth Péter szerint a melegek felvonulásain részt vevők szélsőségesek, provokálnak, nem mellesleg pedig maguknak is ártanak. Virágh Zsolt viszont úgy gondolja, a Magyar Gárda provokálja a cigányságot – kijelentése a látogatók közt, akik többségükben érzékelhetően a Gárda nézetein voltak, gúnyos kacajt fakasztott. A melegek házasságáról szóló érvek szintén kicsapták a biztosítékot a közönség egy részénél.
„Nincs bennem etnikai ellenérzés, azt szeretnénk, ha a politika nem söpörné le az asztalról a cigánykérdést. A romák integrációja akkor tud megvalósulni, ha biztosított a lehetőségük a tanulásra és a munkavállalásra” – fejtette ki elképzeléseit Tóth Péter. „Nem létezik cigánykérdés, cigányprobléma van” – replikázott a kijelentésre Virágh Zsolt. – Az nem lehet kérdés, amit meg kell oldani. A politikusoknak úgy kellene hozzáállni mindehhez, mint ahogyan most mi tesszük: össze kell fogni, beszélgetésre van szükség.”