Kezdődik az újabb gárdaper
Jövő kedden kezdődik Kiss Róbert egykori gárdafőkapitány és társai büntetőpere a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az ügyészség törvény elleni izgatással vádolja a korábban jogerősen feloszlatott Magyar Gárda vezetőit, akik a szervezet betiltása után több – a lapunkban is tudósított és nagy vihart kavart – rendezvényt, illetve vonulást is szervezetek 2009-ben Budapesten, Szentendrén és Kerepestarcsán.
A március 8-án kezdődő tárgyaláson ismertetik majd az V. és XIII. Kerületi Ügyészség vádiratát, mely szerint Kiss Róbert I. rendű vádlott a feloszlatott Magyar Gárda főkapitányaként a társadalmi szervezet megszüntetéséről szóló bírósági döntések ismeretében és ellenére, másokat a feloszlatott Magyar Gárda újjáalakítására, további működtetésére uszított – derül ki a Fővárosi Bíróság lapunkhoz eljuttatott tájékoztatójából.
A Magyar Gárda további működésének érdekében a főkapitány 2009. július 4-ére az V. kerületi Erzsébet térre egy be nem jelentett tüntetést szervezett. A rendezvényen a feloszlatott mozgalom korábbi tagjai és szimpatizánsai, mintegy 300 tüntető vett részt. Közülük többen a gárda formaruhájának elemét képező fekete nadrágot és fehér inget viselték, majd Kiss Róbert „Szégyellitek-e az egyenruhát” kérdésére a maguknál tartott fekete mellényt is felvették. A rendőrség feloszlatta a tüntetést.
Kiss Róbert ezután 2009. július 11-re, a Szabadság térre szervezett demonstrációt, amelyen a gárda formaruhájának elemét képező nadrágot és inget viselő több ezer tüntető jelent meg, ők a formaruha részét képező mellényt is maguknál tartották. A főkapitány a július 11-én történteket a Magyar Gárda közfelkiáltással történt újjáalakulásaként jelenítette meg az általa kibocsátott dokumentumokban, illetve a gárda tagsága és szimpatizánsai előtti megnyilvánulásaiban. Beszédeiben a feloszlatott szervezettel azonos Új Magyar Gárdába történő belépésre buzdított.
A Magyar Gárda újjáalakulása után a gárdafőkapitány általános jellegű napiparancsokat, valamint egyes konkrét rendezvényekre vonatkozó utasításokat fogalmazott meg, melyeket elsősorban a megyei kapitányok útján juttatott el a tagság felé.
A vádirat tartalmazza azt is: Kiss Róbert 2009. augusztus 22-re avatási ünnepséget jelentett be, és erről tárgyalt a rendőrséggel is. Az avatást augusztus 22-én Szentendre határában egy magántulajdonú telken tartották, ahol az új tagok avatása mellett alaki foglalkozások, s gyakorlatozások is voltak. Ugyanezen a napon Kerepestarcsán is gárdistaavatás volt. Itt Kiss Róbert érdemrendeket osztott, illetve a kitüntetések kísérő oklevelét, mint az Új Magyar Gárda főkapitánya írta alá. Egy hónappal később, szeptember 27-én Kiskunlacházán is avatási ünnepséget tartottak. Kiss Róbert a felsorakozott gárdisták és egyéb jelenlévők felkérésére ígéretet tett arra, hogy a településen állandó gárdajelenlétet biztosít és hangoztatta, hogy „amíg társadalmi igény van rá, lesz Magyar Gárda”.
A vádirat azt is rögzíti, hogy 2009. november 30-án formailag új Szervezeti és Szolgálati Szabályzatot alkotott, mely a szervezet nevét Új Magyar Gárda Mozgalomként rögzíti, hozzátéve, hogy a rövidített név a Magyar Gárda lesz. Az újként feltüntetett szabályzat azonban a deklarált célokban, szervezeti felépítésben, feladatkörökben a korábbi szabályozással azonos.
A következő vádpont szerint H. Krisztián Mihály másod-, valamint V. Gábor harmadrendű vádlott az Új Magyar Gárda budapesti szervezetében szakaszparancsnokok voltak. Az Új Magyar Gárda 2009. november 22-én Budapesten felvonulást tartott. A gárdisták alakzatban a XI. kerület Kosztolányi Dezső térről a Bartók Béla úton a Gellért tér irányába vonultak. H. Krisztián Mihály és V. Gábor vádlottak az alárendeltségükbe tartozó szakaszokat vezényszavakkal irányították. Amikor velük szemben a Bartók Béla úton intézkedtek a rendőrök, magukat az Új Magyar Gárda szakaszparancsnokaiként jelölték meg.
Az ügyészség Kiss Róbertet folytatólagosan elkövetett hatósági rendelkezés elleni izgatás bűntettével, valamint társtettesként elkövetett egyesülési joggal visszaélés vétségével vádolja. H. Krisztián Mihály és V. Gábor ellen társtettesként elkövetett egyesülési joggal visszaélés vétsége a vád.
