Bár a csökkenő tendencia 2010 óta érzékelhető, idén minden eddiginél nagyobb visszaesés történt: az emberek az adójukból összesen csaknem kétmilliárd forinttal ajánlottak fel kevesebbet civil szervezeteknek, mint tavaly, ami 21,4 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

– A 2012-es civil egy százalékok értéke a 2005. évi szint közelébe esett vissza – jelentette ki ezzel kapcsolatban Miha Tamás civil kommunikációs szakértő, a Human Dialog ügyvezető igazgatója.

Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy míg tavaly az egy százalék adózóként átlagosan 4906 forintot jelentett, az idén viszont – az egykulcsos adórendszer bevezetése miatt, amelynek hatására ötszázmilliárd körüli összeg maradt az átlagosnál magasabb keresetűek zsebében – ez 3915 forintra csökkent, ami az egy esztendővel korábbihoz képest 21,2 százalékos zuhanást jelent.

A jogosult szervezetek száma mindössze egyetlen százalékkal nőtt, tehát nem kellett lényegesen több szervezetnek „versenyeznie” a felajánlásokért. A drámai csökkenés hátterében az szja-szabályok tavalyi változása áll, hiszen a kevesebb személyi jövedelemadó egy százaléka is arányosan kevesebb.

Az összképet árnyalja, hogy idén is lesznek az átlagtól eltérő támogatottságot elérő – nyertes és vesztes – civil szervezetek. Néhány konkrét eredmény ismeretében akad olyan, amely tízszázalékos növekedést is el tudott érni tavalyihoz képest, ám olyan is, amelynek a felére esik vissza a bevétele.

Az idei évben megtört egy korábbi trend: a felajánlók száma mindössze 15 ezer fővel – 0,8 százalékkal – nőtt, tehát lényegében nem emelkedett tovább, szemben a korábbi években tapasztalt öt százalékos bővüléssel.

A 4,49 millió adófizető közül csupán 3,24 millió ajánlhatott volna fel a civil szervezeteknek nulla forintnál nagyobb értékű egy százalékot, és ez összesen 11 milliárdot érhetne. További 11 milliárd az egyházi egy százalék lehetett volna.

Ezzel szemben mindössze 7,23 milliárdnyi összeget ajánlottak fel az adózók a civilek javára, az egyházak pedig csupán 3,98 milliárd forinthoz juthatnak (a rendelkezők emellett 1,24 milliárdot a kiemelt költségvetési előirányzatra szántak).

Érdekesség, hogy 220 ezer adófizető úgy rendelkezett az egy százalékról, hogy tudta: nulla forintnyi adófizetési kötelezettség terheli, azaz az egy százalék az esetükben e rendelkezésük nyomán egyetlen fillért sem jelent a kedvezményezettként megjelölt szervezet számára.

„A szervezetek közötti kommunikációs verseny – a korábbi évek trendjének megfelelően – egyre élesebb, az eredmények érdekében a legkorszerűbb eszközöket is bevetik a kampányolók: a korábban megszokott óriásplakátok és szórólapok helyett online hirdetésekben, keresőmarketingben és elektronikus hírlevelekben gondolkoznak” –jegyezte meg Miha Tamás.