A tavaly megválasztott parlament egyik első döntésével módosította az állampolgársági törvényt, megnyitva az utat mindazok kedvezményes honosítása előtt, akik valaha rendelkeztek magyar állampolgársággal vagy a felmenőik között volt magyar, s beszél magyarul. A feltételek között azóta az életvitelszerű magyarországi tartózkodás és az alkotmányos alapismereti vizsga már nem szerepel.

A kettős állampolgárságról évek óta húzódó áldatlan vita ezzel lezárult, s aki megfelel az előírásoknak, és a honosítása nem sért közérdeket, igen rövid idő – elvileg három hónap – alatt elnyerheti az állampolgárságot.

A tavalyi törvénymódosítás szerint a kérelmeket idén januártól lehet benyújtani, és a nemzetpolitikai államtitkárság korábbi tájékoztatása szerint májusig nyolcvanezer beadvány érkezett. A világ több mint ezer településéről – bár a legtöbben a környező államokból – jelentkeztek állampolgárságért, s igen sokan mindjárt névmódosítást is kezdeményeztek, tehát az eredeti magyar nevüket szeretnék használni.

A legfrissebb adatok alapján már 132 ezren éltek a lehetőséggel, ami azt mutatja, hogy az érdeklődés változatlanul nagy, hiszen május óta újabb ötvenezren kérték a kedvezményes honosítást. Közülük eddig harmincezren tettek állampolgársági esküt vagy – az érintett választása szerint – fogadalmat.

Nagy Kanász Kata a szabadkai kórházban. A kislány az első akinek szülei egyszerűsített honosítás során váltak magyar állampolgárrá, így ő már alanyi jogon magyar állampolgárnak született

Az esküt nem először kapcsolják össze valamilyen ünnepi alkalommal. Elsőként március 15-én kínálkozott alkalom erre, amikor többek között Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöke, EP-képviselő és más erdélyi közéleti személyiségek is állampolgársági esküt tettek Csíkszeredán. Húsvétkor szintén sokan kapták meg az állampolgárságot igazoló dokumentumot.

A magyar külképviseletek egyébként máshol is szerveztek csoportos fogadalomtételt. Így az Egyesült Államokban és a Kanadában élő s állampolgárságért folyamodó személyek már több alkalommal ünnepélyes külsőségek között tettek esküt.

Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából több száz új honfitársunkat köszöntötték egyebek mellett Abaújszántón, Hódmezővásárhelyen, Lakiteleken, valamint Szabadkán is. A délvidéki városban éppen a százezredik kérelmezőnek adták át az állampolgársági okmányt, aki 1942-ben magyarnak született, de állampolgárságát később a békeszerződésekben lefektetett határmódosítás miatt elveszítette.

Az eddig adatok alapján az tehát már bizonyos, hogy a magyar állampolgárok száma jelentősen nőni fog. Azt viszont nem tudni, hogy végül hányan élnek majd a kedvezményes honosítás lehetőségével. Valószínűsíthető azonban, hogy még lényegesen többen lesznek.

Már a Magyarok Világszövetségének 2003-as népszavazási kezdeményezése is számháborút váltott ki, s akkor sokan – az akkor kormánypárt egyes politikusa is – milliók betelepülésével riogattak. Most inkább a néhány százezer kérelmező tűnik reálisnak, bár azok száma, akik jogilag élhetnek a kedvezményes honosítás lehetőségével, szerte a világban elérheti a négy-ötmilliót.

A honosítottak többsége vélhetően nem kíván Magyarországra települni – az állampolgárság birtokában ezt bármikor megtehetnék, miként magyar útlevelet is igényelhetnek –, mert sokan inkább csak érzelmi okokból szeretnének magyar állampolgárok lenni. Ugyanakkor felvetődött már az is, hogy a határon túliak áttelepülése nélkül az ország népességvesztése megállíthatatlan, tehát kedvező hatása lenne, ha jönnének.

Az esetleges tömeges bevándorlás mellett a választójog megadása körül is viták folynak. A kormányoldal már többször világossá tette, hogy csak egyféle állampolgárság létezik, a honosítottak tehát automatikusan szavazhatnak a parlamenti választásokon. Miután mindannyian szerepelnek majd a népesség-nyilvántartásban, erről a lehetőségről akár értesítést is kaphatnak.

Az viszont ma teljességgel tisztázatlan, hogy mint jelent a választójog a gyakorlatban: magában foglalja-e a jelöltállítás és a választáson jelöltként történő indulás jogát is, vagy a határon túliak csupán a voksukat adhatják le? Az eddig nyilvánosságra került információk szerint úgy tűnik, hogy számukra – körülbelül tucatnyi mandátumot biztosító – külön listát állítanak fel, de a technikai részletek még nem ismertek. Az sem, hogy ezt a listát hogyan készítik.

Ha külföldön élők csupán a parlamenti helyek öt-hat százalékáról dönthetnek, a választás kimenetelét legfeljebb a pártok közötti kiegyensúlyozott verseny esetén befolyásolhatják. A közkeletű vélekedés szerint egyébként ők inkább a jobboldallal szimpatizálnak, de ezt egzakt adatok nemigen támasztják alá.