Kétszázezer magyar gyerek veszélyben, és a számuk nő

– Egy 11 éves fiút a lakáson újraélesztettek, kórházba szállítottak, ahol súlyos oxigénhiányos állapot miatt meghalt. Ezek a tények, minden más, amit mondok, szubjektív vélemény, feltételezés – kezdte Kassai Tamás, az Országos Baleseti Sebészet osztályvezető főorvosa a Lyukak a védőhálón című, gyermekbántalmazással foglalkozó konferencián.

Elmondta, hogy a fiúnak korábban több sérülése volt, pszichiátriai kezelés alatt állt és gyógyszert szedett. Édesanyja öngyilkos lett, apja új élettársával sorozatos konfliktusai voltak. Halála napján a fiú szemtelen volt az élettárssal, mire apja fakanállal és nadrágszíjjal verni kezdte. Összesen 45 ütésről számolt be, első fokon öt évre ítélték, mert nem akarta megölni, csak nevelni a gyereket, ami abból is látszik, hogy a fenekére ütött. 

– Én láttam a még életben lévő fiút, és le is fotóztam. Hogy ez jogszerű volt-e, nem tudom. A kórházban szokás fényképekkel dokumentálni a sérüléseket, de a bántalmazó apától nem kaptunk engedélyt – mondta Kassai Tamás. Szerinte a képeken látszik, hogy nemcsak a fiú fenekét ütötték, hanem a fejétől a bokájáig mindenhol. Az is látszik, hogy korábban is megverték. – Addig ütötték, amíg mozgott, amikor eszméletlenné vált, akkor késlekedtek a segítségnyújtással – fejezte be. 

Kassai Tamás éppen ezért azt kéri, hogy bántalmazásnál vagy annak gyanújánál ne lehetőség, hanem kötelesség legyen fényképeket készíteni, melyek később bizonyítékok lehetnek, segíthetnek a bíróságnak a tények megismerésében. (Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet már jelezte a minisztériumok felé, hogy egyértelműsíteni kellene a fotódokumentációra vonatkozó szabályokat, mert jelenleg dokumentálni kötelező, de nem egyértelmű, hogy hogyan.)

Antal Klára, a Heim Pál Kórház védőnője egy bántalmazott csecsemő történetét osztotta meg, ahol az anya évekkel ezelőtt került gyanúba, de akkor nem sikerült kideríteni, hogy mi történt. Hat évvel később újra szült, a védőnő azonban többszöri keresés ellenére sem találta a családot. Amikor megtalálták őket, a csecsemő nagyon súlyos állapotban volt, törött lábbal, karral, koponyával, májrepedéssel, tüdővérzéssel. A sérülések különböző időpontokban történtek.

Több ezer megvert gyerek

– A hazai gyerekek tíz százaléka, több mint kétszázezren veszélyeztetettek, a tavalyi adatok sajnos még emelkedést is mutatnak – mondta Kovács Zsuzsanna, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet munkatársa. Hozzátette, hogy jelentős területi egyenlőtlenségek vannak, a legrosszabb a kelet- és észak-magyarországi helyzet. Összességében több ezer bántalmazott, több tízezer elhanyagolt gyerek él az országban, évente körülbelül harmincan belehalnak a verésbe vagy az elhanyagolásba. Kiemelte, hogy 2010-ben ötven fiatalkorú lett öngyilkos, a kísérletek száma pedig ennek tízszerese, amelynek hátterében szintén sokszor a bántalmazás, elhanyagolás áll. Az OECD országok közül Magyarország a negyedik legrosszabb helyen áll a bántalmazás miatt meghalt gyerekek arányát tekintve. Legkevésbé az idegenektől kell félteni a gyerekeket, mert ismeretlen tettes bántja őket a legritkábban. 

Emlékeztetett, hogy 2009-ben ombudsmani vizsgálat készült, amely megállapította, hogy az úgynevezett jelentési kötelezettségüket (ha gyerekbántalmazásra, elhanyagolásra gyanakszanak, akkor jelezzék az érintett hatóságoknak) az óvodák, nevelési tanácsadók 50 százalékban, a rendőrség 13 százalékban, míg az orvosok csak 0,2 százalékban teljesítették. Az intézet ezért, hogy ne legyen ennyi lyuk a védőhálón, kidolgozott egy módszertaniajánlás-tervezetet, amely részletesen leírja, hogy milyen utat kell bejárni, ha valaki ezzel a jelenséggel találkozik, mikor kell gyanakodni, közbelépni.

Krízisben lévő anyák, elhagyott gyerekek

Herczog Mária, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának munkatársa elmondta, hogy szintén ebbe a körbe tartozik a csecsemők, kisgyerekek elhagyása. Azt kutatták két éven át tíz európai országban, köztük Magyarországon is, hogy milyen körülmények között hagyják el a szülők az újszülötteket, kisgyerekeket, és mi történik velük ezt követően. A gyerekek legnagyobb részét a kórházakban hagyják, ezért a szakember szerint az a kérdés, hogy felismerik-e időben a krízishelyzetben lévő terhes nőket, észreveszik-e, hogy mire készülnek. Ez a kutatás szerint főleg Közép- és Kelet-Európában okoz gondot, nem figyelnek fel az érintett nőkre, és nincs olyan szolgáltatáscsomag, amely segítené, hogy mégis hazavigyék a gyereket vagy méltósággal mondjanak le róla. Magyarországon évente több tucat gyerek úgy marad kórházi osztályokon, hogy az anya utáni "hajtóvadászat" lesz a kulcskérdés, hiszen amíg nem mond le a gyerekről, az nem adható örökbe.

Ami a kórházak elé kitett inkubátorokat illeti, az ENSZ szerint ez gyerek- és nőellenes. (Eddig Magyarországon több mint negyven gyereket hagytak inkubátorokban.) Herczog Mária elmondta, hogy egy német kutatás megállapította, hogy nincs összefüggés az inkubátorprogram és a csecsemőgyilkosságok száma között, mert a leginkább érintett, általában kis településeken élő, iskolázatlan nők nem is tudnak erről. – Ennek az az üzenete, hogy nem érdekel minket a krízisben lévő anya, csak hagyja ott a gyereket, az inkubátorba tett gyerek ugyanis örökbe adható, a kórházban hagyott nem, ami jogi aggályokat is felvet – magyarázta.

Szerinte abban sem lehetünk biztosak, hogy az anyák hagyják az inkubátorokban a gyerekeket, ahogy abban sem, hogy más családtag nem nevelné fel, ha lenne rá módja. A portások elmondása szerint ugyanis a gyerekek nagy részét férfiak teszik az inkubátorba. Herczog Mária szerint ez is bizonyítja, hogy a program nő- és családellenes, helyette inkább a megelőző intézkedésekre kellene helyezni a hangsúlyt. – Ahol nincs ilyen lehetőség, például Angliában, ott nagyon kevés az elhagyott gyerek – hangsúlyozta.

Egy bántalmazott 14 éves lány egy menedékhelyen
A victim of human trafficking from Iraq, 14, laughs while speaking at a shelter for women and children in Abu Dhabi May 31, 2011. The non-profit shelter was established in Abu Dhabi in 2008, and two more centers have since been established in neighbouring emirates Ras Al Khaimah and Sharjah, helping victims of sexual abuse and human trafficking from around the region. REUTERS/Jumana El Heloueh (UNITED ARAB EMIRATES - Tags: SOCIETY)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.