Az ellenőrzött csaknem hatszáz képviselőjelölt közül minden harmadiknál talált valamilyen hiányosságot a kampánypénzek felhasználása körül a Magyar Államkincstár – tudta meg a Blikk. Nekik a jogszerűtlenül felhasznált összeg kétszeresét kell visszafizetniük. Az egyéni jelöltek az áprilisi országgyűlési választás előtt a kincstári számláról legfeljebb egymillió forint állami támogatást használhattak fel, ahonnan kizárólag átutalással fizethettek.

Rendpárti káosz

Összesen 196 elszámolást nem tudtak részben vagy egészben elfogadni – tájékoztatta a lapot a kincstár. Azok is e körbe tartoznak akik nem adták be időben – tehát április végéig – a bizonylatokat. A parlamenti pártok közül a Jobbik jelöltjei hibáztak a legtöbbet, mert az ellenőrzés során 22-en buktak el. A baloldali ellenzék választási szövetségben indult MSZP, Együtt-PM és Demokratikus Koalíció esetében hat szabálytalankodót találtak, a Fidesz-KDNP-nél négyet. A legtöbb gondot a Magyarországi Cigány Párt esetében tapasztalták, mert 61 jelöltjükből 41 elszámolását nem találták rendben. Voltak olvashatatlan számlamásolatok, nem egyeztek a számlán és a számlaösszesítőn a számok, a felhasználás nem volt kellőképpen megindokolva, vagy nem a jelölt írta alá a dokumentumokat. De előfordultak kampányidőszakon kívüli számlák is, amelyeket a Magyar Államkincstár nem tudott elfogadni – írta korábban a Blikk.

Behajthatják

A különféle hiányosságok miatt kiszabott bírság összege 233 millió forint, ami a szabálytalanul felhasznált összeg kétszerese. Így a mintegy kétszáz, mulasztáson ért jelöltnek fejenként csaknem 1,2 milliót kell befizetnie, ami azt jelenti, hogy ők egyenként átlagosan hatszázezer forinttal nem tudtak elszámolni. Ha önként nem teljesítenek, az adóhatóság hajtja majd be a tartozásukat.

Az áprilisi parlamenti választást megelőzően több mint 1200 egyéni képviselőjelöltet vettek nyilvántartásba, s az egymilliós támogatást nagyjából 1100 fő igényelte saját magának vagy pártjának átengedve. A kincstár korábban – nem sokkal a tavaszi parlamenti választás után – nyilvánosságra hozott adatai szerint az az 598 jelölt, aki maga kívánta felhasználni ezt az összeget, valamivel több mint ötszázmilliót ténylegesen el is költött. Azt viszont, hogy pontosan mire ment el a pénz, nem árulták el. A kincstár arra hivatkozik, hogy számlaszintű adatokat a hatályos szabályozás szerint nem kell kiadniuk. A Transparency International emiatt pert kezdeményezett, de a bíróság egyelőre a tárgyalást sem tűzte ki.

Úgyse derül ki

A jogvédő szervezet sok reményt egyébként nem fűz hozzá, hogy az elszámolások alapján tényleg valós képet lehetne alkotni a kampányköltésekről, mert tételesen senkit nem ellenőriztek. Csupán azt vizsgálták, hogy a támogatást formailag valóban a választói akarat befolyásolására alkalmas tevékenység folytatására, illetve meghatározott, ezzel összefüggésben felmerülő dologi kiadásokra fordították-e.
A jelöltek szabadon használhatták fel a keretet például szórólapok előállítására, politikai hirdetésekre, kampányesemények szervezésére. De bérelhettek akár autót is, és útnyilvántartás alapján elszámolhattak üzemanyagköltséget. Az viszont, hogy a számlákon szereplő egyes tételek mögött volt-e tényleges teljesítés, talán soha nem derül ki.

Az ügynek azonban itt még nincs vége, mert a kincstárnak az egyéni jelöltek után járó egymilliós támogatás felhasználását akkor is ellenőriznie kell, ha azt egy pártnak engedték át. Ezt az összeget a jelölő szervezetek ugyancsak kincstári kártyafedezeti számlán kapták meg, és azzal nekik is el kellett számolniuk. Ez további ötszáz személy kampányköltéseinek vizsgálatát jelenti.

Adminisztráció kérdése

Ha valaki ügyesen adminisztrált, meg is úszhatta a büntetést. Ám az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvényben más rendelkezés is szerepel: aki az egyéni választókerületben nem szerezte meg legalább a szavazatok két százalékát, annak – vagy a pártjának – az egymilliót vissza kell fizetnie. Ők elég sokan vannak, mert a jelöltek közül még négyszázan sem érték el ezt a küszöböt, így amit elköltöttek, azt beszedik tőlük. Ha a jelöltek nem teljesítenek önként, jön a behajtás, de azoktól a pártoktól, amelyeknek nincs vagyona, nem lehet visszaszerezni a pénzt. Emiatt az eleve esélytelen indulók közül az járt jól, aki átengedte a támogatást az őt jelölő szervezetnek.

Megúszhatják a kamupártok

A rendszer egyébként meglehetősen igazságtalan. A jelentős összegeket ugyanis az országos listát állító jelölő szervezetek tehették zsebre – a kincstár adatai szerint majdnem hatmilliárdról van szó –, ám az esetükben akkor sincs visszafizetési kötelezettség, ha csúfosan leszerepeltek. Most pedig ez történt, hiszen a parlamenten kívüli (fantom)pártok – a 18-ból akár 14 listát állító szerveződés is e körbe tartozhat – a voksoknak alig 3,7 százalékát szerezték meg. A költségvetés tőlük ennek ellenére sem követel semmit vissza, miközben nagyjából három és fél milliárdnyi közpénzről van szó. Az Állami Számvevőszék elvileg persze ellenőrizheti, hogy a támogatást mire használták fel, de a hatályos szabályok szerint hivatalból csak azokat a szerveződéseket vizsgálják, amelyek parlamenti képviselethez jutottak. A többiek esetében kizárólag akkor lesz ellenőrzés, ha valamely jelölt vagy jelölő szervezet az esetleges visszaélést megalapozottan valószínűsítő bejelentést tesz.

Keresztények a csúcson

Összesen 1,91 milliárd forintra büntették a pártokat és független jelölteket az országgyűlési egyéni körzetekben működő helyi választási bizottságok azért, mert az ajánlóíveket nem juttatták időben vissza.
A választókerületi irodák több mint 478 ezer ívet adtak ki, ebből mintegy 37 ezer sorsa ismeretlen. A bírságot – amelynek összeges minden egyes hiányzó ív után csaknem ötvenezer forint – a Kúria döntése alapján kötelező volt kiszabni.

A csúcstartó a Keresztény Magyarok Szövetsége csaknem 690 milliós büntetéssel, de a körülbelül hatvanból van még négy jelölő szervezet, amelynek százmilliónál többet kellene fizetnie. Van emellett több független jelölt is, aki valószínűleg egyetlen ajánlóívet sem vitt vissza, és emiatt néhány embernek öt-hatmilliós bírságot sikerült összeszednie. Az 1,9 milliárdból egyébként csak nyolcmillió folyt be.

A Nemzeti Választási Bizottság emellett – a kampányszabályok megsértése miatt – egy pártot, illetve két kereskedelmi televíziót 7,6 milliós pénzbüntetéssel sújtott. Az ATV és a TV2 már fizetett, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség viszont nem. Ilyenkor az adóhatóság lép, és a bírság összegét a köztartozások behajtására vonatkozó szabályok szerint kell beszednie. És itt nem kis pénzről, csaknem kétmilliárd forintról van szó.