Kétmilliós végkielégítés alatt nem lesz különadó

köztisztviselők végkielégítés

Csak a kétmillió feletti végkielégítésekre vetne ki 98 százalékos különadót a kormány, de azt ez év elejéig visszamenőleg is. Ahhoz, hogy erre legyen jogalap, bekerül az alkotmányba a jó erkölcsre hivatkozás. "Meg lehet csinálni, de ez nagyon durva" - mondják szakértők.

Csak a kétmillió forint feletti összegekre vonatkozik a közszférában a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó, vagyis ez az adónem nem fogja érinteni az átlagkeresetű rendőröket, tanárokat, orvosokat - közölte Nagy Anna kormányszóvivő pénteken Budapesten újságírókkal. Nagy Anna példaként kifejtette: ha valaki hárommillió forint végkielégítésre számított, az kétmillió húszezer forintot fog kapni. A kormányszóvivő példaként az MTI-nek azt mondta, ha valakinek járna hat havi végkielégítés, de az nem éri el a kétmillió forintot, akkor megkapja a neki járó összeget.

Nagy Anna a kivételek között - amelyekre ugyancsak nem vonatkozik a különadó - említette a katonák részére kifizetett leszerelési segélyt, a szabadságmegváltást az adott évre, valamint a jubileumi jutalmakat. Tájékoztatása szerint a kormányváltás időpontjáig, vagyis az idei év első öt hónapjában csak végkielégítésre több mint egymilliárd forintot fizettek ki.

Az állam a mostani intézkedésekkel legalább kétmilliárd forint megtakarítást remél - mondta a szóvivő. A törvény visszamenőleges hatályú a tárgyévre vonatkozóan, és a köztulajdonban lévő gazdasági társaságokra is érvényes lenne, így például a BKV-ra - közölte.

Bekerül a jó erkölcsre hivatkozás az alkotmányba

A kormány pénteken nyújtotta be azt ezt lehetővé tevő alkotmánymódosító javaslatot, amely különadó kiszabását tenné lehetővé az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek jó erkölcsbe ütköző jövedelmeire. Matolycsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán arról beszélt, a kormány döntött arról, hogy a közszférában a havi kereset nem haladhatja meg a 2 millió forintot, és a költségvetési szektorban 98 százalékos rendkívüli személyi jövedelemadót vezetnek be a 60 napon túli végkielégítésekre.

Az Országgyűlés honlapján olvasható javaslat azzal egészítené ki az alaptörvényt, hogy "minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni", továbbá "a közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény, az adott adóévtől kezdődően, külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg". A javaslat - az indoklás szerint - alkotmányos felhatalmazást ad arra, hogy "törvény a társadalmi igazságérzetet sértő, jó erkölcsbe ütköző juttatásokra külön mértékű adót állapítson meg".

Az előterjesztés szerint a jó erkölcsbe ütköző módon szerzett juttatások az adott adóév egészére vonatkozóan adóztathatóak lesznek. Az adó mértékének meghatározása a törvényhozó szabad belátásán múlik majd.

"Ez nagyon durva, de nincs mit tenni ellene"

Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője úgy reagált a kormány frissen benyújtott alkotmánymódosító javaslatára, hogy „ez nagyon durva" - olvasható az mr1.hu-n. A jó erkölcs fogalmát eddig nem ismerte az alkotmány. „Ez akkora badarság, csak ezt tudom mondani - mondta a gazdasági ügyekkel foglalkozó alkotmányjogász, Vörös Imre. - Vagyonjogban ez ismert, az alkotmányjogban, közjogban nem ismert. Valaki, aki nyilván a vagyonjoghoz ért, annak ez beugrott és beírta."

Az alkotmányjogász annyiban egyetért adószakértővel, hogy hiába sántít a megoldás, nincs mit tenni ellene. „Az alkotmányba bármit beírhat a kétharmad. Bármit. Az alkotmánybíróság köteles azt alkalmazni, az kőbe vésett dolog, azt nem lehet bírálni. Lehet mondani azt, hogy nem jó, de nincs mihez viszonyítani."

A szakszervezet szerint jelentős előrelépés

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) jelentős előrelépésként értékeli azt a bejelentést, hogy csak a kétmillió forint feletti végkielégítésekre vonatkozik a közszférában a 98 százalékos különadó - közölte Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke pénteken az MTI-vel. Kerpen Gábor azt mondta, látszik, a kormánynak van érzéke, hogy méltányos legyen az alacsony fizetésűekkel. Az érdekvédők azt ugyanis elfogadhatatlan tartják, hogy az alacsony keresetű közszolgák végkielégítését megkurtítsák.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.