A gyűjtés szervezője a Legfelsőbb Bíróság épülete előtt hétfőn átadta Ungváry Krisztiánnak azt a kétmillió forintot, amit a Facebookon alakult adományozó csoport tagjai fizettek be a történésznek címezve.

A közösségi oldalon azután kezdődött gyűjtés, hogy a kutatót és a cikkét megjelentető Élet és Irodalom című hetilapot Kiss László alkotmánybíró személyiségi jogainak megsértése miatt kártérítésre kötelezte a bíróság. Ungváry Krisztián a lap egyik 2007-es számában azt állította, hogy Kiss László a rendszerváltás előtt a pécsi egyetemen az állambiztonságnak dolgozott. A gyűjtést szervező Váczi Imre elmondta: alig egy hónap alatt több mint hatszázan adakoztak, volt, aki ötszáz, volt, aki ötvenezer forinttal támogatta Ungváryt.

Ungváry Krisztián a Legfelsőbb Bíróság épülete előtt kijelentette: a jogerős ítélet "a magyar történelem megcsúfolása, történelemhamisításra kényszerít mindenkit", amikor kimondja, hogy a pártállamban az MSZMP-nek és a belügynek "nem volt köze egymáshoz". A történész ezzel szemben hangsúlyozta: az MSZMP irányította a rendőrséget és az állambiztonságot.

A kutató arra is kitért, hogy eleget tesz a Legfelsőbb Bíróság ítéletének, de jogorvoslatért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Mint mondta, biztos az igazában, és kedvező strasbourgi döntés esetén az adományokat visszafizeti, vagy ha a támogatók beleegyeznek, felajánlja őket a hetilap alapítványának. Ungváry Krisztián elmondta: az összegyűjtött kétmillió forintot nemcsak saját büntetésének törlesztésére, hanem az Élet és Irodalom javára is fordítja, mivel a lap teret ad fontos tényfeltáró írásoknak.

A történész az MTI kérdésére közölte: nem egyszerűen az ítéletet kifogásolja, hanem azt, hogy a múltról folyó vitákat a bíróságok döntsék el. Mint mondta, ez a történészek, a nyilvánosság és az érintettek feladata, ezért is sajnálatos, hogy "Kiss László nem vállalta a nyilvános vitát" a múlt rendszerben viselt szerepéről.

LB: nem állapítható meg, hogy a cikkben közöltek megfelelnek a valóságnak

A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásában júniusban jogerősen hárommillió forint nem vagyoni kártérítésre kötelezte Ungváry Krisztiánt, valamint az Élet és Irodalom című hetilapot. A bíróság állásfoglalása szerint a másodfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a történész kutatásokon alapuló következtetései véleményt tükröznek, így nem sérthetik az alkotmánybíró személyiségi jogait.

Ungváry Krisztián a többi között azt írta, hogy Kiss László az egyetem párttitkárhelyetteseként az állambiztonsági szervek hivatalos kapcsolata volt, szerepet játszott a diákok körében szerveződő Dialógus békecsoport felszámolásában, illetve "a besúgásban vagy a kemény kéz politikájának követelésében serénykedett". A Legfelsőbb Bíróság ezzel szemben kimondta: nem állapítható meg, hogy a cikkben tényként közöltek megfelelnek-e a valóságnak, azaz hogy Kiss László valóban az állambiztonság kérésére lépett-e fel, azt azonban elismerte, hogy a jogászprofesszornak feladata volt hangulatjelentések írása.

Előzőleg az elsőfokú bíróság is Kiss Lászlónak adott igazat, másodfokon azonban Ungváry Krisztián és a lap nyert, a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet változtatta meg. Kiss korábban egy sajtó-helyreigazítási pert is megnyert, Ungváryt ugyanakkor a rágalmazás vádja alól felmentették, a büntetőpert a történész első- és másodfokon, valamint az ítélőtábla előtt is megnyerte.