Egy, még 1991-ben született alkotmánybírósági (AB) határozat értelmében a jogállamiság egyik fontos követelménye a bírósági döntések tiszteletben tartása és a jogerős ítéletek végrehajtása. Az AB ugyanakkor arra is rámutatott, hogy épp ezért a bírósági döntések végrehajtása szükség esetén indokolt mértékű erőszakkal ki is kényszeríthető.

Gyakran és egyre gyakrabban megtörténik ugyanakkor, hogy a végrehajtást elszenvedők ellenállnak a végrehajtóknak, ezért azoknak a rendőrség segítségét kell kérniük. Eddig ezért a végrehajtóknak nem kellett fizetniük senkinek, és a végrehajtás költségei között sem jelent meg, hogy olykor tucatnyi rendőr biztosította a végrehajtó és segítőinek munkáját egy lakás kiürítésekor vagy egy gyermekelhelyezési vita bírósági ítélet szerinti lezárásában.

Kreiniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke is elismeri, jogos igény volt a rendőrség részéről, hogy legalább az ilyen "közreműködéssel" összefüggő költségeiket térítse meg valaki. Végső soron, tette hozzá, azért kell elvonni járőröket és járőrkocsikat más fontos rendőrségi feladatoktól, mert a végrehajtást elszenvedő egy adott esetben nem tud, vagy nem is akar beletörődni a bíróság döntésébe, s nem hajlandó tudomásul venni, hogy azt végre kell hajtani.

Nemcsak a bírósági végrehajtóval szembeni ellenszegülés letörésére kirendelt rendőrök óradíját kell azonban megfizetni, hanem az ilyen tevékenységgel összefüggő gépjárműrezsijüket is. Ez azt jelenti, hogy a fentieken túl a végrehajtás költségeit, így végső soron a végrehajtást elszenvedő zsebét terheli még a rendőrautók futási költsége, amely, ha az adott végrehajtással összefüggésben a rendőrautók 25 kilométernél többet tettek meg, úgy a 26. kilométertől kilométerenként és autónként 50 forint.

A rendelettől a kamara és a rendőrség is azt reméli, kevesebben szegülnek majd ellen sportból a jogerős bírósági ítéletnek érvényt szerezni próbáló végrehajtóknak.