Két kormánypárti képviselő lemondását jelentették be a parlament hétfői plenáris ülésén. Salamon László (KDNP) alkotmánybírói kinevezése miatt vált meg mandátumáról, helyére Gál Gergely került a Fidesz-KDNP Pest megyei listájáról – ő hétfőn tette le a képviselői esküt. Matolcsy Györgyöt pedig a jegybank elnökévé nevezte ki az államfő, így jelenleg 385 fő a parlament létszáma.

A parlamenti ülés az adórendszerről és az önkormányzatok helyzetéről szóló vitákkal kezdődött. Napirend előtt a szocialista Gőgös Zoltán az élelmiszerek áfájának radikális csökkentését sürgette; kifogásolta, hogy már két éve tervezik az adócsökkentés lehetőségét, érthetetlennek mondta, hogy a kormánynak fontosabb a stadionok építése, a Mol-részvények és gáztározó vásárlása, mint a szegények megsegítése.

A halogatással azt kockáztatják, hogy az élelmiszerár-robbanás miatt még több szegény család asztalára még kevesebb étel kerül. A rezsicsökkentés pedig nem segít azokon a mélyszegénységben élő családokon, ahol a villanyt már rég kikapcsolták. A 27 százalékos áfa Gőgös szerint annyira magas, hogy már iparágak alakultak a szabályok kijátszására – "ennyi Kaja Ibrahim és Joszip Tot a világon nincs". Az ellenzéki politikus célzott rá, hogy a cukoriparban nem csalhatnának adót hatósági közreműködés nélkül; a zöldség-gyümölcs piacon pedig 40 százalékosra tehető a feketegazdaság aránya. A kormány által tönkretett hatósági felügyeleti rendszer nem tudja megakadályozni a visszaéléseket – hangsúlyozta Gőgös Zoltán. Az egyetlen megoldásnak a radikális áfacsökkentést tartja.

Válaszában Cséfalvay Zoltán államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a kormány adófilozófiájának lényege a jövedelmet, munkát terhelő adók csökkentése, a másik oldalon pedig a fogyasztási jellegű adók emelése. A kormány vizsgálja az alapvető élelmiszerek áfakulcsának esetleges csökkentését – azt, hogy ez milyen kihatással lenne a költségvetésre, a fogyasztásra. Emlékeztetett, hogy a szocialisták által 2006-ban végrehajtott áfacsökkentés 200 milliárd forintos kiesést jelentett a költségvetésnek, amelynek a fele nem jutott el a fogyasztókhoz, a kereskedők nyelték le. Ilyen megoldásra nincs szükség, tette hozzá az államtitkár.

Na ki csökkentette a hiányt?

Volner János (Jobbik) a kormány gazdaságpolitikáját ostorozta napirend előtt. Két és fél év után megbukott a matolcsyzmus a Jobbik szerint, a bukott miniszternek pedig mennie kellett. Hogy elégedett legyen, hat évre jutalombeosztást kapott a jegybank élén, helyére pedig a bevált recept szerint egy szimpatikus, új arcot kerestek: Varga Mihályt, aki azt ígérte, minden más lesz ezentúl, valójában viszont nem kíván változtatni az eddigi gazdaságpolitikán. A Matolcsy-féle gazdaságpolitikát Volner azzal jellemezte, hogy az egykulcsos adó bevezetése évi 500 milliárd forintos kiesést okozott; növelték a társadalmi különbségeket, a dolgozók 85 százalékának növelte az adóterheit az egykulcsos szja. A költségvetési hiány lefaragásával pedig kivéreztették a társadalmat, a gazdaságot, a vállalkozásokat; a gazdaság növekedés helyett ismét recesszióba fordult, ezért Varga Mihálytól új gazdaságpolitikát várnak. 

Cséfalvay Zoltán államtitkár szónoki kérdéssel felelt: vajon melyik volt az a pénzügyminiszter az elmúlt évtizedben, aki képes volt 3 százalék alatt tartani a költségvetési hiányt? Matolcsy és Varga azok a politikusok szerinte, akik elkötelezettek a hiány tartása mellett. Cáfolta továbbá, hogy az olcsó munkabérrel és alacsony hozzáadott értékű termeléssel versengő országok közé tartozna Magyarország. Hozzátette, a strukturális és kohéziós (EU-s) alapok 60 százaléka a jövőben a termelőszektort élénkíti.

Kósa: Isten őrizzen Bajnaitól

Elsősorban Bajnai Gordont szapulta napirend előtt Kósa Lajos debreceni polgármester amiatt, hogy Bajnai a 3200 helyett csak 200 önkormányzatot tartana kívánatosnak az országban. Egy ilyen drámai csökkentés Kósa szerint lényegében megszüntetné az önkormányzatiságot, amire Bajnai még önkormányzati miniszterként tett is javaslatokat, "visszaálmodva a jól ismert tanácsrendszert". Bajnai Gordon miniszterként is csődöt mondott, amikor eladósították a helyhatóságokat. Ennek köszönhetően 2010-re – a megyék nélkül – 1250 milliárd forintra rúgott az adósságállomány. Az Orbán-kormány alatt ezzel szemben kétezer önkormányzat adósságának a felét vonta el a központi költségvetés, konszolidálták a legkockázatosabb svájcifrank-alapú hiteleket. Az ötezer fő alatti települések adósságát teljes egészében átvállalták, a nagyobbakét sávosan, úgyhogy szerinte kétségbevonhatatlan, hogy ma jobban teljesít a rendszer. A választókat pedig arra kérte, ne hagyják, hogy Bajnai megtévessze őket, "bármilyen negédes hangon szól", isten őrizzen attól, hogy még egyszer az önkormányzati rendszeren kezdjen babrálni.

Válaszában Tállai András államtitkár megerősítette Kósát abban, hogy mennyire megnövekedett a helyhatóságok adósságállománya, amit még azzal fejelt meg, hogy "amit az önkormányzatoktól nyolc év alatt a szocialisták elvettek, azt most a Fidesztől visszakapják".

Nyakó: Vidéken a nyomor az úr

Nyakó István (MSZP) a kormány gazdaságpolikai kudarcait ecsetelte interpellációjában, melyek folytán tízezrek vesztették el állásukat, százezrek elszegényedtek, "vidéken a nyomor az úr". Mindezt Pintér Sándor belügyminiszter előre tudta – tette hozzá az ellenzéki politikus –, hiszen még 2010 szeptemberében arról beszélt, hogy az elszegényedés miatt szaporodni fognak a bűncselekmények. Ami akkor brutális rémálomnak tűnt, mára Nyakó szerint valósággá vált: egyes térségekben felfoghatatlan méreteket öltött a szegénység, ezzel párhuzamosan 2011-ről 2012-re növekedett az ismertté vált bűncselekmények száma is.

Kontrát Károly belügyi államtitkár azzal vágott vissza Nyakónak, hogy mindez 2008–2010 között volt igaz, "annyira tarthatatlanná vált a helyzet, hogy az embereknek elege lett önökből". Felidézte Sajóbábony polgármesterének "segélykiáltását" 2008-ból, ami arról szólt, hogy a helyiek nem érzik magukat biztonságban, "egyes emberek büntetlenül dézsámálják a gyümölcsösüket, a segély kifizetésekor részegen ordibálnak az utcán", ami miatt szigorúbb fellépést sürgetett. Mindezt a szocialisták akkor nem fogadták meg, most pedig az elmúlt nyolc év kudarcát próbálják "a nemzeti együttműködés kormányának nyakába varrni". Majd felsorolta, mi mindent tett a kormány a munkanélküliség és a bűnözés csökkentése érdekében (közmunkaprogram, rendőrségi létszámbővítés, munkahelyteremtő beruházások stb.) – Rendőr helyett inkább munka lenne minenhol, és akkor nem lenne szükség annyi rendőrre – felelte Nyakó, azzal vádolva a kormányt, hogy rendészeti kérdésként kezeli a szociális problémákat, az egyetlen foglalkoztatáspolitikai eszközük a gumibot, a sokkoló és a bilincs.

Mit küzdöttek?

Szintén a szociálpolitika kudarcát kérte számon a kormányon Varga László (MSZP): a kormány intézkedései a legszegényebbeket sújtják; a jól keresők zsebébe tömik a pénzt, százmilliókat költenek hazug propagandára, miközben emelkedik a tartós munkanélküliek és az álláskeresők száma. Több mint 30 ezren semmiféle ellátásban nem részesülnek, miközben folyamatosan csökkentik a szegényeknek járó állami juttatásokat, köztük a közmunkások bérét és a munkaképes segélyezettek juttatását. Az ellátások, segélyek ráadásul elértéktelenednek: a KSH szerint a helyi támogatások átlagos emelkedése az inflációt sem érte el. Az sem mondható, hogy a segélyezés jelentős terhet róna a költségvetésre, hiszen a GDP fél százalékáról van szó. – Nem csökkent a foglalkoztatottak száma, ellenkezőleg, 160 ezerrel növekedett az elmúlt két és fél év alatt – felelte az interpellációra Soltész Miklós államtitkár. Ő is azzal érvelt, hogy a szocialisták idézték elő a mai helyzetet, "nem tudom, mit küzdöttek a szegénység ellen", ráadásul a kormány által nemrég bejelentett rezsicsökkentést is ellenezték.

Mások meg belegebednek

Több száz önkormányzatot hoztak kilátástalan helyzetbe az idei költségvetés elfogadásával – fogalmazott interpellációjában a jobbikos Kiss Sándor, azzal kapcsolatban, hogy március 2-tól a kétezer fő alatti települések nem tarthatnak fenn önálló polgármesteri hivatalt a városok kivételével, a nagyobbak pedig nem tagadhatják meg kisebb szomszédjaik csatlakozási kérelmét. Kifogásolta, hogy ez a szabály nem tesz különbséget sem az adott település helyzete, sem az ellátandó feladatai között: míg egyes térségekben ismeretlen fogalom a segélyezés, a lakásfenntartási támogatás, addig a perifériákon több száz önkormányzat "belegebed" feladatai ellátásába.

Tállai András belügyi államtitkár a kormány legnagyobb tettének nevezte az önkormányzati rendszer átalakítását, aminek részeként az idei évtől a finanszírozást is átalakították. Eddig ugyanis szerinte az önkormányzatok korlátlanul és következmények nélkül tervezhettek be hiányt, vehettek fel hitelt, "élték fel a jövőt". Ennek a következménye lett az eladósodás, a vagyonuk felélése. Ezért a kabinet megszigorította a kötelezettségvállalásaikat, ezeket bizonyos összeg felett kormányzati engedélyhez kötötték. Majd törvényben rögzítették, hogy a költségvetésekben nem lehet hiányt tervezni, "addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér". Megszüntették továbbá a szabadon felhasználható források rendszerét, támogatás így már csak konkrét feladatokhoz nyújtható.

Amikor már a Fidesz szégyenkezik

Lenhardt Balázs korábbi jobbikos, jelenleg független képviselő felszólalásában azt kifogásolta, hogy Lázár János, a kancellária államtitkára a Magyar Holokauszt-2014 emlékbizottság januári ülése után azt nyilatkozta, "a bocsánatkérést a nemzeti identitás részévé kell tenni". – Milyen eszközökkel akarja ezt a kormány megvalósítani? – kérdezte az ellenzéki politikus. "A ruhájukat meg nem szaggatókat, vagy nem elég mélyre meghajlókat majd átnevelő táborba zárják, vagy elkezdődik a börtönbüntetések sorozata, ha valaki kétségbe mer vonni bármilyen holokauszthoz kapcsolódó dogmát?". Lázár János szerinte Benest megszégyenítő módon nyilvánítja a magyarságot így kollektív bűnössé. "Nekünk nem kell szembenézni semmivel, mert nem vagyunk vétkesek semmiféle holokausztban. A 2013-ban élő magyarság egyetlen tagja sem felel egyetlen ártatlan zsidó haláláért sem, ezért kikérjük magunknak, hogy a nevünkben bárkitől is bocsánatot kérjenek" – fogalmazott Lenhardt.

Válaszában Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériuma frissen kinevezett államtitkára visszautasította Lenhardt uszító hozzászólását. "Szégyenkezem, hogy a magyar Országgyűlésben ilyen uszító és gyűlöletkeltő felszólalás elhangozhat, és büszke vagyok arra, hogy visszautasíthatom az ön emberi méltóságot sértő kijelentéseit". Majd leszögezte, hogy a magyar kormány Szent István szellemében gondoskodik arról, hogy valamennyi Magyarországon élő etnikai, nemzeti és vallási kisebbség tiszteletet és megbecsülést élvezzen, mindenfajta megkülönböztetés nélkül.

Viszontválaszában Lenhardt is visszautasította az államtitkár visszautasítását – ennyiben maradtak.

Orbán: Öngyilkosság lenne a kilépés

Van-e élet az EU-n kívül – kérdezte sokadszorra a miniszterelnöktől Vona Gábor. A Jobbik elnöke szerint csatlakozásunk óta csak romlottak a gazdasági mutatóink, miközben elképesztő profitot menekítettek külföldre; az uniós forrásoknak pedig a felét sem tudtuk felhasználni, azt is részben rossz célokra, korrupció mellett. Az EU-csatlakozás szerinte nem történelmi kompenzáció volt, ahogy azt Orbán Viktor beállította, hanem "aljas gyarmatosítás", ezért ismét népszavazásra tett javaslatot arról, hogy valóban olyan jó vállalkozás volt-e a csatlakozás, avagy "lépre csalták" az országot.

Orbán Viktor is megismételte korábbi válaszát, miszerint van élet az EU-n kívül, de több érv szól a belül, mint a kívül mellett, különösen most, amikor soha nem látott mennyiségű EU-forráshoz jutunk a 2014–20-as költségvetésben. "Magyarországnak egyre több keresnivalója van az EU-ban" – hangsúlyozta a miniszterelnök, felelőtlennek nevezve az ezzel ellentétes politikát. Az uniónak ugyan számos hibája van, sok súlyos problémával küzd, de jelenleg nincs ésszerű alternatívája, illetve van alternatíva, de az ésszerűtlen: a lemaradás, az elszigetelődés, a szegénység, "ezt még a Jobbik sem kívánhatja". Válaszában Vona azzal vágott vissza, hogy Orbán menekül a vita elől, retteg tőle, mert tudja, hogy a Jobbiknak van igaza. Viszontválaszában a kormányfő arról beszélt, hogy az egységes uniós piacon kivüli lét azonos lenne az öngyilkossággal. "Vajon azok az országok, amelyek kívül vannak, mi a fészkes fenéért iparkodnak annyira befelé?"

Polt: Nem volt koncepciós a tábornokper

Az MSZP-s Harangozó Tamás a legfőbb ügyészhez intézett azonnali kérdést a tábornokper ügyében. Múlt héten ugyanis a Kaposvári Törvényszék felmentette az ügy tizenöt vádlottját, részben bűncselekmény, részben pedig bizonyítottság hiányában. A vádirat szerint a vádlottak – honvédségi intézmények vezetői és alkalmazottai – 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak a tárcának beszállító vagy arra pályázó cégektől. Harangozó elmondása szerint a per elsőfokú ítéletében a bíróság élesen kritizálta az ügyészséget, különösen, mert a vád javarészt egy dandártábornok törvényellenesen megszerzett vallomásán alapult. Az ügyészek pedig nem kérdeztek mást a vádlottaktól, mint hogy tegyenek terhelő vallomást szocialista politikusokra, "és másnap hazamehetnek". Volt olyan vádlott, tette hozzá a szocialista képviselő, aki egy évig ült, "megverték, fenyegették", ez pedig az ügyészség becsületét rondítja. Nem mentették fel az ügyben eljáró ügyészeket, "szégyelljék magukat!".

Válaszában Polt Péter azt mondta, nem lehet szó koncepciós perről, már csak azért sem, mert a feljelentő ismertetése alapján tettenérés történt. Az ügyben több beismerés is született, és nem igaz, hogy ezek törvénytelenül szerzett bizonyítékok lennének. A vádlottakkal kapcsolatos megállapításokat pedig bizonyítani kell, "enélkül szégyenletes". A legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy az ügyészség szakszerűen és törvényesen járt el az ügyben, amelyben majd a másodfok mondja ki a végső szót.

Viszonválaszában Harangozó Tamás azt kérdezte, ha tettenérés történt, hogyan születhetett felmentő ítélet. Szerinte az ügyészség becsületét rondítja az ügy. Ő ráadásul nem is beszélt koncepciós perről – "ki mint él, úgy ítél". Polt Péter erre úgy reagált, ugyanebben a nyomozásban már született egy jogerős ítélet, amellyel egy tábornokot és egy ezredest jogerősen szabadságvesztésre ítéltek.

Ki a cigányellenes?

Embertelen, cigányellenes a Jobbik javaslata a bentlakásos iskolákra az Emmi szerint – ezt kifogásolta a kormányfőhoz címzett kérdésében a jobbikos Dúró Dóra. Szerinte nem ők cigányellenesek, hanem az, aki a jelenlegi rendszert akarja fenntartani. Dúró megfogalmazásában cigány családok arra rendezkedtek be, hogy a szülők soha nem dolgoztak, gyereket is csak azért vállalnak, mert megélhetési forrásként tekintetnek rájuk, "bűnözésre, segélyből élésre rendezkedtek be". Ebben a helyzetben hagyni őket – ez a cigányellenesség szerinte.

Orbán Viktor válaszát azzal kezdte, hogy így Dúró Dórát, "egy törékeny asszonyt" elnézve, nehéz elképzelni, hogy cigányellenes volna a Jobbik. Viszont a legegyértelműbb cigányellenesség azt állítani, hogy cigányemberek azért vállalnának gyermeket, hogy pénzhez jussanak. "Ez merő rasszizmus, nem mondom, hogy nincs ilyen, sem azt, hogy nem cigányoknál ne fordulna elő, de ez olyan mélyen keresztényielten állítás, amivel mi mint keresztény párt nem is tudunk mit kezdeni, megmondom őszintén".

Dúró ezek után visszakozott, hogy ő nem általában bélyegezte meg a cigányságot, csak a cigányság egy csoportjáról beszélt, ahol "jellemző ez az életmód". Erre válaszul Orbán gunyorosan megköszönte, hogy nem úgy kell érteni a jobbikos képviselő állítását, ahogy az a magyar nyelv szabályai szerint értendő. – Biztosan vannak cigányok, talán nem cigányok is, akik, ha van is lehetőségük rá, nem akarnak dolgozni. A Start munkaprogramban mégis pont az ellenkezőjét tapasztaltuk, cigányemberek sorban állnak, a közmunkások között pedig 50-60 ezer fő "ebből az etnikai csoportból érkezik".

Orbán: Az alkotmánybírák sem az égből szálltak le

Hol a határ? – kérdezte a miniszterelnököt a jogállam lebontásával kapcsolatban Tóbiás József. A szocialista politikus szerint jogállamban legalább egy korlátot illik tiszteletben tartani: az alaptörvényt. Ennek védője, értelmezője az Alkotmánybíróság. Ha az AB-t meggyengítik, csorbítják hatáskörét, azzal sérülnek az alapjogok is, hiszen így mindenki kiszolgáltatottá válik a hatalommal szemben. Emlékeztetett Orbán 2007-es mondására, miszerint az AB határozatai mindenkit kötnek, "nincs kibúvó, nincsenek kiskapuk, ez vastörvény". Mi változott azóta? – kérdezte Tóbiás, miért bosszantja a kormányfőt az Alkotmánybíróság? Talán azért, mert vitatta az alkotmánymódosításaik nagy számát, és szinte mindent alaptörvény-ellenesnek minősítettek, amit a kormány a zászlójára tűzött?

– Nem az emberek vannak a törvényekért, hanem a törvények az emberekért – mondta "az elvi alapok tisztázása" gyanánt a miniszterelnök. Az alkotmányt is emberek alkotják. módosítják, "horribile dictu az alkotmánybírák sem az égből szálltak le, emberek választották meg őket is". Nem tudjuk elfogadni azt a felfogást, tette hozzá, hogy "az emberek és az alkotmány közé választóvonalat húzzanak". Ha pedig azt tapasztalják, hogy a törvények nem elég jók arra, hogy megvédjék az embereket, akkor csiszolgatják azokat, természetesen az alkotmány adta keretek között. Az Alkotmánybíróság lehetőségeit pedig éppen most szélesítik ki.

Kurucos hevület

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szintén a kormányfőt ostromolta kérdéseivel, ezúttal az indokolatlan kilakoltatásokkal kapcsolatban. Több mint százezer család közül választják ki azt a több ezret, akiket ki fognak lakoltatni, a devizahitel-károsultak négyötödén sehogy sem segítettek.

Orbán válaszában túlzásnak mondta, hogy semmittevéssel vádolják őket, "nincs még egy olyan ország az EU-ban, ahol annyit tettek volna a bajba jutott devizahitelesekért, mint Magyarországon". A végtörlesztéssel 170 ezer család élt, az árfolyamgátba 160 ezer család lépett be, ez összesen 330 ezer, családonként négyfős átlaggal számolva, 1,3 millió emberen tudott segíteni Magyarország. "És most hagyjuk a kormányt, az egy másik dolog, csak azért tűnhet ez a kormányhoz kötődő ügynek, mert az előző kormány semmit sem tett".

A jobbikos kérdezőt azonban nem nyugtatták meg a statisztikák, majd a "bűnöző bankokat" szapulta a hitelválság ürügyén. Erre a kormányfő higgadtságra intette Z. Kárpát Dánielt, mondván "én sem vagyok híján a kurucos hevület iránti szimpátiának, de itt az egész bankrendszerről van szó, óvatosan az agarakkal".