Lehetővé teszi például azt, hogy a három év szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetett jogsértések elkövetőit – például a vagyon elleni és a közlekedési bűncselekmények alapesetben e körbe tartoznak – legfeljebb kilencven napig tartó elzárással sújtsák, illetve jóvátételi munkára kötelezzék. Ez új, legfeljebb 250 órás büntetés, amit állami vagy önkormányzati, illetve karitatív vagy egyházi szervezeteknél kell kitölteni.

Aki egy házibulin kábítószert kínál, kettőtől nyolc évig tartó szabadságvesztésre számíthat majd az új Btk. szerint – hívja fel a talán legdurvább szigorításra a figyelmet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Ha az így átadott drog csekély mennyiségnek minősül – például egy szál marihuánás cigarettáról van szó –, a büntetési tétel felső határa a ma hatályos szabályozás alapján mindössze két év börtön. Azon a rendelkezésen viszont már nem lehetett tovább szigorítani, hogy a dílereket vagy kábítószer-termelőket akár életfogytig rács mögé dughatják, és ehhez elég, ha valaki ezer tő kannabiszcserjét nevelget.

A kábítószerfüggők is rosszul járhatnak majd, hiszen elterelésre – vagyis a büntetés helyett választható orvosi kezelésre – két éven belül csak egyszer lesz lehetőség, és ennek feltétele, hogy az érintett az elkövetés körülményeit „a nyomozóhatóságnak feltárja”. A tervezet a részletes beismerő vallomást más tekintetben is preferálja: ha valaki elmeséli a hatóságnak, hogy a birtokában levő drog honnan származott, akkor a büntetése korlátlanul enyhíthető.

A Btk. tervezete azt is szigorúbban büntetné, aki a drogok más formáját részesíti előnyben. Eddig azt vonhatták felelősségre ittas járművezetés vétsége miatt, akinek a vérében 0,8 ezreléknél magasabb alkoholszintet mutattak ki, a határt azonban 0,5 ezrelékre szállítanák le. Ez azt jelenti, hogy egy pohár bor elfogyasztása – ami eddig csak szabálysértés volt – már bűncselekménynek számítana, amit két évig terjedő börtönbüntetéssel lehetne sújtani. A bíróság ilyen esetekben eddig többnyire pénzbüntetést szabott ki – ez a gyakorlat valószínűleg nem fog változni –, ám az előterjesztés kötelezővé tenni a járművezetéstől eltiltást is, ami akár tíz év lehetne.

A súlyosabb bűncselekmények tettesei még rosszabbul járhatnak, mert eddig a határozott idejű szabadságvesztés a többszörös visszaesők és a szervezett bűnözők esetében – ha nem róttak a számlájukra életfogytig tartó börtönnel sújtható cselekményt – húsz év volt, ami öt esztendővel emelkedhet. Ugyancsak hosszabb időt kellene börtönben tölteniük azoknak, akiket a bíróság életfogytig rács mögé juttatott, de nem zárta ki a feltételes szabadulás lehetőségét. Nekik a jelenlegi hússzal szemben legalább huszonöt, illetve maximum negyven évet kell majd a fegyintézetben tölteniük ahhoz, hogy egyáltalán megvizsgálhassák, méltók-e a szabad életre. Emellett minden esetben legalább öt évre nőne az elévülési idő, s szigorúbban büntetnék például a pénzhamisítást, a szerzői jogok megsértését, a hűtlen kezelést vagy az erős felindulásból elkövetett emberölést, az öngyilkossághoz nyújtott segítséget.

Az új büntető kódexben ugyanakkor változatlanul visszaköszönnek a Fidesz által korábban kezdeményezett szigorítások. Így ha valaki három személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el, akkor a büntetési tétel a kétszeresére emelkedik. Három súlyos testi sértés esetén ez tíz év, de három rablás után már húsz esztendő is lehet. Amennyiben viszont a zsákmány összege legalább egyszer meghaladja az ötvenmillió forintot, kötelező az életfogytig.

Az pedig a bíróságokat köti, hogy minden esetben alkalmazni kell a középmértékes büntetés elvét. Vagyis: kis értékű lopás esetén a szabadságvesztés maximuma két esztendő, így ha nincs nyomatékos enyhítő körülmény, az egy év börtönt ki kell szabni. Igaz, ilyenkor többnyire a büntetés végrehajtását felfüggesztik, esetleg pénzbírságot szabnak ki, amit a Btk. kisebb súlyú bűncselekmények esetében továbbra is lehetővé tenne, és ez a gyakorlat így várhatóan nem változik. Amikor pedig a szabadságvesztés egytől öt évig terjedhet – például a magatehetetlen személy kifosztása esetén ennyi jár –, a középmérték a három év.

Másfelől viszont az új Btk. bizonyos ügyekben a jelenleginél enyhébb büntetéseket helyez kilátásba. Olcsóbban meg lehetne úszni többek között a vérfertőzést – a büntetési tétel felső határa háromról két évre csökkenne –, illetve a méreggel visszaélést, a magántitok és a levéltitok megsértését, a minősített adattal való gondatlan visszaélést. Ez utóbbi esetekben csupán elzárást szabnának ki, amelynek időtartama legfeljebb kilencven nap. Vigyázat: aki viszont az ilyen büntetés végrehajtása során megszökne, már három év börtönt kockáztatna.

„Nem valósít meg bűncselekményt, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz” – olvasható egy újabb enyhítő szakasz a Btk. tervezetében. De azt sem kell majd büntetni, „akinek a cselekménye a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges”.

Ha pedig valakit „éjjel fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan támadnak meg”, illetve ugyanilyen módon valakinek a lakásába törnek be, esetleg – napszaktól függetlenül – „fegyveresen vagy felfegyverkezve” a lakásához tartozó bekerített területre hatolnak be, azt az élet kioltására irányuló támadásnak kell tekinteni. Ebből pedig az következik, hogy az utcán késsel hadonászó támadót vagy baltás betörőt – miután az élet kioltására alkalmas eszközt tartanak maguknál – szemrebbenés nélkül keresztüllőhetik, feltéve persze, hogy a sértett rendelkezik jogszerűen tartott fegyverrel.