Amit a kormány az elmúlt két évben művelt az oktatással, az egészségüggyel, a szociális szférával, a megszorításokkal, azzal romba döntik az országot – Szabó Tímea LMP-képviselő napirend előtti felszólalásában így vonta meg az Orbán-kormány első két évének mérlegét.

Kedvenc oligarchák

Egymillió új munkahely helyett félmillió új munkanélkülit produkált a kormány; a kistelepüléseken élők végtelenségig elkeseredettek, "őket nem csapja be a kormányzati kommunikáció, ők a saját bőrükön érzik, mit jelent 47 ezer forintból megélni". A munkanélküliségből az oktatás jelenthetné a kitörést, de a kormány két év alatt 200 milliárd forintot vont ki a rendszerből, aminek meg is lett az eredménye: kevesebben tanulnak tovább, a fiatalok tömegesen menekülnek külföldre. Az egészségügyre pedig soha ilyen keveset nem költött az állam; a gyógyszerkasszából is kivontak 150 milliárdot, sokan a létfontosságú gyógyszereiket sem tudják már kiváltani. Egymillió fölött a rezsihátralékosok száma, és a 150 ezer devizahiteles család helyzete is reménytelen. Az LMP-s politikus megfogalmazása szerint "a nemzet felemelkedését nem lehet a nemzeti középosztályra és Orbán Viktor kedvenc oligarcháira építeni".

Nincs is megszorítás

Válaszát Halász János államtitkár azzal kezdte, hogy alapvetően örül a téma felvetésének, Szabó Tímea viszont összevissza beszél. Megszorításokról beszél, pedig nincs is megszorítás. "A kormányváltás óta azon dolgozunk, hogy versenyképes országot építsünk, ahol érdemes dolgozni, tanulni, családot alapítani". Majd felsorolta, mi mindent tettek a családokért. Három évre állították vissza a gyest, heti 30 órában maximálták a gyes mellett végezhető munkaidőt; kiterjesztették a családi adózást, lehetővé tették a 40 év fölötti nők nyugdíjba vonulását, családbarát munkahelyekre hirdettek pályázatot, számtalan intézkedést hoztak, mégpedig Halász szerint a családok és a rászorulók megsegítése iránti elkötelezettségüktől vezérelve. Az oktatásban is alapvető, előremutató változások következtek be; minden második hallgató teljes állami támogatásban részesül – sorolta a vívmányokat az államtitikár.

Pállfy nem szaporítana

Pálffy István (KDNP) azt tartotta fontosnak közölni napirend előtt, hogy a kormány megállította a népességfogyást. Szerinte demográfiai fordulat küszöbén állunk, tavaly júniustól a népességfogyás megállt, a születések száma lassan, de biztosan növekedik. Pállfy az okokat a következőképpen világította meg: a mélypont 2010-ben volt, amikor a családok "reménytelenül belekeseredtek" a szocialista kormányok politikájába. A fordulat mögött pedig "a kormány intézkedései állnak". Pállfy a minisztériumi népesedési stratégiákról megjelent kritikákra is kitért, sérelmezve, hogy a lapok azt írták, "versenyben szaporítanák a magyart", holott szaporítani nyulakat szoktak. "Nem akarunk szaporítani!" – tisztázta a kereszténydemokrata képviselő, aki a továbbiakban nem kívánta szaporítani "a nyulakat sem, a szót sem".

Halász János válaszában gyakorlatilag megismételte Pállfy elismerő szavait: a válság és az előző kormányok megszorításai drámai módon visszaköszöntek a demográfiai számokban, de valóban fordulat ment végbe, ebben az "új családbarát politika eredményei egyértelműen láthatóak".

Csúnya új világ

Három helyi üggyel próbálta bemutatni napirend előtt Tóbiás József (MSZP), hogyan is működik a Fidesz világa. Az egri zsidózós botrányt, a szigetszentmiklósi iskolaigazgató-ügyet és a szentendrei közmunkások bércsökkentését említette; mindhárom ügyben két út állt a Fidesz előtt: vagy az alaptörvény szellemiségének megfelelően járnak el, és tisztelik az emberi méltóságot, megbecsülik a munkát, megsegítik az elesetteket, vagy úgy állnak hozzá, hogy "most megvan a hatalmunk hozzá, bármit megtehetünk". Tóbiás nem sok kétséget hagyott afelől, hogy a Fidesz a kettő közül melyik utat választotta; mindebből pedig arra jutott: "a Fidesz világa az elitek világa, ahol a kiszolgáltatottakkal szemben erőt mutatnak, az erősekkel szemben pedig megalkuvást".

Eger, a sokszínű

Az Orbán-kormánynak van erkölcsi tartása a jogállami normák megtartásához – hangzott Rétvári Bence államtitkár válasza. Tóbiás szerinte csak helyi ügyekben talált kivetnivalót, azokban is torzított. Egerben a kifogásolt kijelentések nem kormánypárti politikus, hanem egy önkormányzati cégvezető szájából hangzottak el, a polgármester azonnali vizsgálatot kért, az ügyrendi bbizottságnak pedig ellenzéki elnöke van, így "az ügy az ellenzék kezében van". A konfliktust az érintettek tisztázták egymás között, de ez nem jelenti azt, hogy ne legyen esetleg személyi következménye. Majd azt kezdte bizonygatni, hogy mennyire sokszínű város Eger, ennek ékes bizonyítékaként egy, az egri zsidóságról szóló most megjelent könyvet lobogtatott – lám-lám, sokszínűség. A szigetszentmiklósiak pedig maguk fogják eldönteni, kit választanak iskolaigazgatóvá, a szentendrei közmunkások ügyére pedig azt mondta, "a Fidesz világa a munkára és a szolidaritásra épül".

Két év beton, két év kampány

Kormányzásuk első két évében a hatalmuk bebetonozására törekedtek, a második két évben pedig kampányolni fognak – így látja a 2010–2014-es kormányzati ciklust Vona Gábor (Jobbik). A kérdés az a Jobbik elnöke szerint: mikor fognak kormányozni? 2010 tavaszán még az volt a fő kérdés, hogy lezárják-e az előző húsz évet, és valami újat kezdenek építeni, vagy tovább folytatják a korábbi kormányok megszorító politikáját. Vona szerint kommunikációs trükkökről szólt ez a két év: a szocialisták hatalmas bukását elnevezték forradalomnak, a nemzetközi csörtéket gazdasági szabadságharcnak, az alkotmány kozmetikázását pedig alaptörvénynek. A valóságban pedig a társadalom még kiszolgáltatottabbá vált, mint az előző húsz évben; ki vagyunk szolgáltatva a bankoknak, a multiknak, az EU-nak, az államadósságnak, továbbá a "kormányzati háttérrel rendelkező korrupciónak". Summázva: Orbánék történelmi tragédia felé kormányozzák az országot.

Az igazi tragédia

Az igazi történelmi tragédia az lenne, ha a Jobbik programja megvalósulna – riposztolt Rétvári Bence államtitkár. Majd ő is felsorolta, mennyi mindent tettek már eddig is a családokért, a devizahitelesekért, a rászorulókért, a magyar vállalkozásokért. Igyekeztek minden megszorítást elkerülni, a nemzetközi konfliktusokat pedig akkor vállalták fel, ha az ország érdeke, a közjó megkívánta.

Ballagó áldozatok

Elballagott az első, Hoffman Rózsa államtitkárságának áldozatául esett évfolyam – fogalmazott interpellációjában Osztolykán Ágnes (LMP). A képviselő a továbbtanulók számának 30 százalékos csökkenésére futtatta ki felszólalását; arra, hogy a diákok nem tudják megfizetni a tandíjat, és hiányolta azokat a kormányzati ösztönző lépéseket, amelyekkel a perspektíva nélkül maradt, külföldre vándorló fiatalokat itthon tarthatnák. Halász János államtitkár válaszában az SZDSZ utódpártjának nevezte az LMP-t, mert Osztolykán Ágnes is ugyanúgy riogat, mint "elődei". Majd ő is bedobott egy számot, igaz, jóval szebbet: húszezer külföldi diák tanul Magyarországon. A magyar diákokat pedig arra ösztönözte, hogy menjenek külföldre tanulni, szerezzenek korszerű ismereteket, tanuljanak nyelveket, építsenek kapcsolatokat, majd ezek birtokában térjenek vissza Magyarországra.

Bentalvós törvénygyár

A parlament plenáris ülése a napirend előtti felszólalások és interpellációk, kérdések után a határozathozatalokkal foglalkozik. Többek között ma módosítják a fogyasztóvédelmi törvényt, döntenek a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló bizottság jelentéséről; államosítják az Eximbankot, megkezdik a médiatörvény módosításának vitáját, utána pedig a távközlési adó bevezetéséről tárgyalnak. A törvénygyár emiatt ismét hajnalig kattoghat: csak a médiatörvényt hatórás időkeretben vitatják meg. A tervek szerint este 8-tól hajnali 2-ig tart a vita, és ezután látnak hozzá a mobiladó-javaslathoz, ez már reggelig is eltarthat, bár több frakció jelezte, hogy nem fogják kitölteni teljes időkeretüket. 

Jobbik–LMP-tengely

A parlament hétfő délután elfogadta a gyöngyöspatai események feltárására és az egyenruhás bűnözés felszámolására létrehozott bizottság jelentését. Ezzel a parlamenti többség "jogerőre emelte" azt az elméletet, miszerint a tavaly tavasszal Gyöngyöspatán történtekért (a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület "járőrözéséről, a Véderő katonai táboráról, majd a helyi romák meneküléséről, avagy "kirándulásáról" van szó) a Jobbikon és szatellitjein kívül az LMP is felelős. A jelentés szerint Patán a polgárőrtörvény korábbi joghézagát kihasználva, "a Jobbik és a Jobbikhoz köthető szervezetek tudatosan állítottak elő közbiztonságilag instabil helyzetet, melyből politikai tőkét kovácsoltak maguk számára". A jelentés ennél tovább megy, amikor azt állítja, a Richard Field által Gyöngyöspatán végzett „humanitárius” (idézőjel az eredetiben – A Szerk.) tevékenység csak megtévesztés volt, tevékenysége Magyarország és a Kormány hazai és nemzetközi közvélemény előtti lejáratását célozta. "Az LMP és a hozzá köthető jogvédő szervezetek, a Jobbik által mesterségesen előidézett társadalmi feszültséget politikai hisztériakeltés céljára használták fel. Tevékenységük jelentős kárt okozott, mivel Magyarország nemzetközi tekintélyét akkor próbálták megingatni, amikor hazánk az Európai Unió soros elnöki tisztét töltötte be" – olvasható a parlament által is szentesített bizottsági jelentésben.

Nem szedhetnek különdíjat a csekkért

Elfogadták az új fogyasztóvédelmi törvényt, így a közszolgáltatók nem szedhetnek többé külön díjat azért, mert a fogyasztó a számláját sárga csekken, postai befizetéssel egyenlíti ki. A közszolgáltató cégek a nyomtatott számla egyszeri kiadásáért sem számíthatnak fel extra díjat. Az ügyfélszolgálatok működtetését is megszigorították, a telefonos, e-mailes panaszokat például egyedi azonosítóval kell majd ellátni; az ügyfélszolgálatoknak heti egy munkanapon 7–21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan nyitva kell tartaniuk. A telefonos ügyfélszolgálatoknak is napközben legalább egyszer tizenkét órán át kell elérhetőnek lenniük. Új szabály az is, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek is pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítéséért.

Médiatörvény light

Az Országgyűlés este megkezdte a 2010-es médiacsomag sokadik módosításának általános vitáját. A hazai és nemzetközi jogvédő szervezetek, nemzetközi intézmények (ENSZ, EU, EBESZ) által legerőteljesebben bírált jogszabálycsomag most egy komolyabb fazonigazításon eshet át. Az eddigi változtatásokat döntően az Európai Bizottság kritikája kényszerítette ki, ezenkívül a digitális átállás csúszása és az alaptörvény hatálybalépése miatt is hozzányúltak már. A mostani módosításra az Alkotmánybíróság tavaly decemberi ítélete miatt van szükség: az AB alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette a nyomtatott és az online sajtó hatósági felügyeletét a "médiaalkotmányban" (ezért ezt a területet visszateszik a polgári és a büntetőjog hatálya alá). A kvázi hatósági jogkörökkel felruházott médiaombudsman intézményét is puhítják, ahogy a médiumok adatszolgáltatási kötelezettségeit is enyhítik az AB-döntés miatt. A médiabiztos így "fogatlan oroszlán" maradna csak a módosítás szerint: komolyabb jogkörei csak az elektronikus hírközlés területén maradnának – ahol nem sértik a sajtószabadságot –, a sajtót érő panaszok esetén viszont legfeljebb egyeztetéseket kezdeményezhetne és nem nyilvános jelentéseket készíthetne, miután az AB még a nyilvános jelentést is a sajtószabadság túlzott korlátozásának ítélte.

Enyhülő prés

Az alkotmánybírák hiányolták a médiacsomagból az újságírói forrásvédelem jogi garanciáit is. Ezt úgy igyekeznek most pótolni, hogy lehetővé tennék az újságíróknak a tanúvallomás, adatszolgáltatás megtagadását az informátorok védelme érdekében. Súlyos bűncselekmények felderítése jelenthet kivételt, de akkor is csak bíró kötelezhetné a sajtómunkásokat a forrásaik felfedésére – ha a bűncselekmény felderítéséhez ez nélkülözhetetlen, és az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható. Szigorítják viszont a kiskorúak védelmére vonatkozó szabályokat, továbbá hozzányúlnak a médiahatóság hatásköréhez is – ehhez viszont indoklás nélkül. A javaslattal megszüntetnék a médiahatóság azon kötelezettségét, hogy hivatalból kell eljárnia a hírműsorok kiegyensúlyozottságára vonatkozó panaszok esetén.

Csak ha muszáj

Miután a médiacsomag legtöbb bírálatot kapott rendelkezéseivel – pontosabban az ezekre érkezett beadványokkal –az AB nem foglalkozott, ezért a kormány sem tartotta szükségesnek, hogy hozzányúljon a médiahatóság többi hatásköréhez, vezetőik kinevezésének módjához, a 9 éves mandátumukhoz vagy a százmilliós büntetési tételekhez. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár a Kossuth Rádiónak meg is erősítette, hogy a médiatörvény egyéb módosítására nem lát okot a kormány, "az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal ugyanakkor folyamatos a konzultáció a jogszabályról".

Az Alkotmánybíróság döntéseinek teljes figyelembevételével szövegezték a médiacsomag módosítását Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár szerint. A módosítással szerinte az alaptalanul kétkedőket is meggyőzhetik a szabályozás demokratikusságáról. A módosítás szerinte az Európa Tanács jelentését is figyelembe veszi, mindazon kifogásokat, amelyek nem ütköznek az új alaptörvénybe.

Önkéntes mérvadó

Az általános vitában Kovács végigvette a tervezett változtatásokat, megemlítve többek között, hogy a médiabiztos intézményét nem találta alkotmányellenesnek az AB, csak a médiára és a sajtóra vonatkozó kvázi hatósági jogköreit – ezért utóbbit megszüntetik. Ez azt jelenti, hogy a médiaombudsman nem vizsgálhatja a médiaszolgáltatók tevékenységét, nem avatkozhat bele a működésükbe, de egyeztetést kezdeményezhet szervezetek, szolgáltatók között, "elősegítve a panaszok önkéntes megoldását." "Sohasem mondtuk, hogy tévedhetetlenek vagyunk", azt mondtuk, hogy rendet szeretnénk teremteni – fogalmazott Menczer Erzsébet, a Fidesz vezérszónoka. Szerinte a korábbi, "anarchiába vezető" médiaszabályozást kellett meghaladniuk. Ezt a nemes célt az expozéja szerint bőven teljesítették is. 

Foggal-körömmel

Látványos visszavonulásnak nevezte a törvénymódosítást a szocialisták vezérszónoka. Mandur László szerint az eredeti médiacsomag benyújtásakor a kormányoldal a maival ellentétes álláspontot képviselt, és "a fülkeforradalom hevületében" foggal-körömmel védte a törvénycsomag alkotmányosságát. Jól látszik, tette hozzá, hogy központosított hatalom kiépítése, bebetonozása volt a cél, ennek java részét az AB megsemmisítette. A benyújtott módosítás az Alkotmánybíróság döntését ugyan követi szerinte, de az európai uniós észrevételeket a kormányzat állításaival ellentétben nem kezeli – sem a médiatanács tagjainak és elnökének kinevezési módját, sem a médiatörvény kétharmadossá minősítését, sem az MTI kizárólagos hírkészítési jogát. Lendvai Ildikó pedig rögtön két háziasszonyi bölcsességgel is előrukkolt a módosítás értelmével kapcsolatban. Ha egy zoknin annyi lyuk van, hogy már több a lyuk, mint a zokni, akkor értelmes háziasszony eldobja, de ha valami rejtélyes okból ragaszkodik a zoknihoz, akkor legalább bestoppolja az összes lyukat – nem csak néhányat összefércel. A médiahatóság túlhatalmát pedig – amit a módosítás nem korlátoz érdemben, pedig ezt is kifogásolta az Európa Tanács – Lendvai azzal az intelemmel próbálta megvilágítani, hogy "kés, villa, olló egyoldalú testület kezébe nem való".

Panaszosok kíméljenek

A médiatörvény-vitával kapcsolatban a jobbikos Novák Előd elképesztőnek nevezte, hogy alig hagytak időt a vitára, pedig a javaslat bőven túlmegy azokon a változtatásokon, amelyek átvezetésére az Alkotmánybíróság kötelezte a parlamentet. Példaként hozta fel, hogy a tervezet alapján a médiatanácsnak nem kellene hivatalból kivizsgálnia a közmédiás hírműsorokat érő kiegyensúlyozottsági panaszokat. Novák ennek apropóján tiltakozott az ellen is, hogy a Jobbiknak alig 5 százalék műsoridő jutott az elmúlt hónapokban, még az LMP is nagyobb megszólalási lehetőséget kapott, mint ők. Novák a "szocionista ajvékolókról" sem feledkezett meg felszólalásában, akik sajtószabadságért kiáltanak, aztán mégsem panaszkodnak a médiatanácsnál – a panaszok kilencven százalékát a Jobbik nyújtotta be. Más kérdés, hogy ezeket eddig hivatalból ki kellett vizsgálni – ez a jövőben ezek szerint nem így lesz.