Pedig a magándetektívek a lakosság és a vállalatok számára egyaránt fontos szolgáltatásokat nyújthatnának nálunk is, ahogy teszik azt a világ számos országában – például az eltulajdonított holmik, elrejtett vagyonok felkutatásával, amelyekben a rendőrség amúgy is igen rossz hatékonysággal dolgozik.

Az ellentmondásos szabályozás azonban olykor teljesen ellehetetleníti a magánnyomozók munkáját. Két törvény közé szorítva társadalmi szinten messze nem tudnak „akkora hasznot termelni”, mint máshol. Részben a fentiek miatt, részben mert már „eljárt felette az idő”, alapos módosításra szorul a vagyonvédelmi törvény. Sőt indokolt lenne egy teljesen új jogszabályt alkotni.

Valenta László nyugalmazott rendőrtábornok, a kamara társadalmi elnöke szerint a rendőrség és a polgárőrség mellett a magánbiztonsági piac szereplői is fontos résztvevői a közbiztonság alakításának. Német Ferenc elnök úgy vélte, az elmúlt években sikerült jelentős lépéseket tenni a szakma kifehérítéséért. Tizenöt-húsz éve idegen ajkú fegyveresek illegálisan tartott fegyverekkel őriztek vállalatokat és szórakozóhelyeket. Mára az 1929 forintos rezsióradíj bevezetésével, az alvállalkozói láncok és a munkaerő-kölcsönzés kiiktatásával sikerült a 4000 cégből és százezer vagyonőrből álló, évi ezermilliárdos forgalmat bonyolító szakmát jelentősen kifehéríteni.

Német és Valenta lapunk felvetésére, hogy a szakma árbevételének 40 százalékát közbeszerzéseken keresztül biztosító állami szféra szereplőinek a büdzsében nincs meg a fedezete az 1929 forintos rezsióradíjnak, azt felelték: a kamara dolga nem az, hogy több pénzt járjon ki a megrendelők számára, hanem az, hogy elérjék, a minimális rezsióradíjtól csak a jogszabályban megengedett esetekben és mértékben térjenek el.

Német Ferenc levelet írt Rogán Antalnak, a Fidesz frakcióvezetőjének – jelentették be –, hogy az országvédelmi akcióterv kidolgozásakor számoljanak a magánbiztonsági szféra jól képzett, fegyelmezett és például katasztrófák esetén bárhol hatékonyan foglalkoztatható több tízezres táborával is.