Kerki-vádirat: tárgyalásra alkalmatlan, ezért visszadobták
Komoly blamázst jelenthet a Központi Nyomozó Főügyészségnek, hogy a moszkvai Kereskedelmi Képviselet épületének eladása ügyében május elején megszületett vádiratot a Budapest-környéki Törvényszék kiegészítésre visszaadta a nyomozó hatóságnak. Erre októberig szabtak határidőt, addig a büntetőeljárást felfüggesztették – derül ki a lapunk által megismert végzésből. Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársa lapunknak korábban azt mondta: nincs hivatalos tudomásuk ilyen iratról. Koszta János, a Törvényszék szóvivője azonban megerősítette: megszületett az említett végzés.
Mindez annyit jelent: a 2009 szeptemberében indított és idén tavasszal lezárt nyomozati munka alapján elkészült vádiratot a Törvényszék tárgyalásra alkalmatlannak tartotta. A május harmincadikán született végzés több fontos megállapítást is tartalmaz a büntetőeljárással kapcsolatban. A Törvényszék végzése kimondja például, hogy bizonyos iratok hiánya a védekezéshez való jogot sérti, így nem tehet mást, mint felfüggeszti az eljárást. Érdemes azonban felidézni, mi is történt az ominózus ügyben, amely a Budai Gyula vezette elszámoltatási folyamat egyik legfontosabb ügyeként lett ismert.
A Magyar Köztársaság moszkvai Kereskedelmi Képviseletének helyet adó ingatlant meglehetősen furcsa s hosszú eljárásban értékesítette az állam, de az ingatlan tulajdoni viszonyai is meglehetősen sajátosak voltak. A moszkvai telek az orosz államé volt, rajta az épület viszont magyar tulajdon, ám a nemzetközi egyezmények és egy kétoldalú megállapodás értelmében az orosz államnak vevőkijelölési joga volt arra az esetre, ha azt a magyar állam értékesíteni kívánná. A magyar kormány 2006-ban hozott határozatot az értékesítésről, az oroszok kijelölték a vevőt, egy Diamond Air nevű offshore társaságot, így Székely Árpád moszkvai nagykövet 2008-ban el is adta az ingatlant 23 millió dollárért, igaz, előlegként jóval korábban beérkezett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz mintegy kétmillió dollár.
Az ügyészség szerint – noha kormányhatározat volt – a nagykövet felhatalmazás nélkül adta el az épületet, jelentős vagyoni hátrányt okozva. Utóbbit azzal alapozzák meg, hogy a Diamond a telket és az épületet végül százmillió dollárt meghaladó áron adta el az orosz államnak. Valójában abba az adásvételbe becsatlakozott egy Renova nevű cég is, s ma sem lehet tudni, hogy melyik cég mennyit kasszírozott az immár a telket, az épületet és valamilyen terveket is tartalmazó csomagért.
Magyarországon időközben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. utólagos eljárással próbálta pályáztatni az ingatlant, ami miatt gyanúsított lett a vagyonkezelő volt vezére, a Sukoró-ügyben is érintett Tátrai Miklós, valamint Császy Zsolt, az egyik igazgató is. Később azonban kiderült: a moszkvai földhivatal már azelőtt bejegyezte az ingatlan tulajdonjogát, hogy az MNV az ügy közelébe ért volna. Végül Székely Árpád nagykövetet hűtlen kezeléssel és magánokirat-hamisítással vádolták meg, Fekszi Márta volt külügyi államtitkárt és Tátraiékat bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolták meg.
A hároméves nyomozás során a bíróság szerint az ügyészség nem tudta tisztázni, hogy az értékesítéshez felhasznált értékbecslést ki készítette, s az korrekt-e, illetve, hogy valódi vagy hamis? A törvényszék szerint ennek a kérdésnek a tisztázása nélkül az ügy érdemben nem bírálható el – így az ügyészség kapott 5 hónapot arra, hogy a válaszokat külföldi hatóságoktól beszerezze.
Koszta János, a törvényszék szóvivője az MTI-nek megerősítette: olyan bizonyítékok beszerzésére van még szükség, amelyek nélkül érdemben nem bírálható el az ügy. Egyben felhívták az ügyészt arra, hogy legkésőbb október 30-ig szerezze be és biztosítsa a Központi Nyomozó Főügyészség vádiratában hivatkozott bizonyítási eszközöket, vagy ezen bizonyítási eszközök beszerzésének akadályát jelentse be.
Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője a távirati irodának azt mondta: két eljárási jogsegélyről van szó, az egyikre Oroszországból, a másikra pedig az Egyesült Királyságból nem érkezett még válasz. Az ügyészség szerint a jogsegély keretében adott válaszok nélkül is bizonyítható az ügy, azok nem gyengítik a vádat, hanem erősíthetik.
Az orosz jogsegély esetében már volt egy, a még függőben levő jogsegélyt megelőző jogsegélykérelem. Fazekas Géza szerint a törvényszék is arra jutott a végzésében, hogy a második jogsegélyre adandó válasz, amely még nem érkezett meg, csak ezt cizellálja. A másik, az Egyesült Királyságból várt jogsegély, amely az ügyben releváns 2008. júniusi értékbecslésre vonatkozik, Fazekas Géza szerint az értékbecslés hamisságára vonatkozó bizonyítékokat erősítheti, de ebben az esetben is rendelkezésre állnak egyéb más bizonyítékok.
A törvényszék szóvivője, Koszta János az MTI-nek azt mondta: az Egyesült Királyság igazságügyi hatóságának címzett jogsegélykérelem beérkezése nélkül az ügy érdemben nem bírálható el, mert a vádlotti védekezések, és részben a vád tárgya is ezen alapszik. Ezért elengedhetetlen beszerezni az olyan információkat, mint például az értékbecslés, hogy az abban foglaltakat is mérlegelni tudja a bíróság - tette hozzá.
Kérdés, hogy milyen alapon állította Keresztes Imre, a KNYF vezetője éveken át, hogy az értékbecslés hamis? – teszi fel a kérdést Tátrai Miklós blogbejegyzésében. Az is tisztázásra vár, hogy a 2009. november 30-án elrendelt nyomozásban miért annak lezárása előtt 2 héttel, 2013. január 14-én jutott a főügyész eszébe minderről megkérdezni a Cusman&Wakefield értékbecslő cég angliai központját.
A bíróság egyébként azt állapította meg az orosz jogsegélykérelmekkel kapcsolatban, hogy a cselekmények elbírálásához az orosz továbbértékesítési folyamat ismerete szükséges lehet, de nem elengedhetetlen. Ez súlyos kritikája az ügyészségi munkának, hiszen a vádirat a magyar államot ért kárt kizárólag abból vezeti le, hogy az ingatlant az orosz állam drágábban vette meg.
A törvényszék sarkos véleményt alkot az ügyészség eljárásának jogszerűségéről is - erről a Legfőbb Ügyészség szóvivőjének MTI-nek adott nyilatkozata nem szól. A bíróság hiányolja ugyanis a vádlottak (gyanúsítottak) indítványainak és panaszainak elbírálásáról szóló ügyészi határozatokat. Ezek pótlására is határidőt adott az ügyészségnek, csakhogy a védők látókörébe nem kerültek ilyen határozatok. – Vádlott-társaimnak a nyomozás kiegészítésére és megszüntetésére vonatkozó indítványairól a KNYF nem hozott határozatot. Az enyémet legalább elutasították – írja Tátrai Miklós, hozzátéve, hogy az elutasítás ellen benyújtott panaszt viszont később bírálták el, mint ahogy a vádemelés megtörtént.
Koszta János törvényszéki szóvivő erről az MTI-nek azt mondta: a védekezéshez való jog magában foglalja azt is, hogy a terhelt a tárgyalás megkezdése előtt megismerjen minden cselekvőségét érintő bizonyítási eszközt, bizonyítékot, az azokból nyerhető releváns bizonyítékokkal kapcsolatban az álláspontját kifejthesse, észrevételezhessen, illetve indítványokat terjeszthessen elő.
