Kéri László csalfa emlékezete
Félreértés ne essék, Kéri László nem tartja magát tévedhetetlennek. A minap, amikor Kuncze Gáborral beszélgetett a Klubrádióban, fel is idézett néhányat félresiklott jóslataiból. Így például azt, hogy 1998-ban biztosra vette a szocialisták győzelmét. Aztán jött a Fidesz.
A politológusból nem hiányzik az önkritika képessége, ezért is furcsa, hogy egy másik melléfogására, amihez pedig jóval közelebb vagyunk az időben, sehogyan sem akar emlékezni.
„Valami oknál fogva elterjedt” - konstatálta a Klubrádió műsorában -, hogy ő volt a „Fidesz győzelmének egyik szálláscsinálója, a kétharmad ideológusa”. Kéri László szerint ezt a tévedést kívülről akasztották rá. Senki nem tud egyetlen írást sem mutatni, amelyben arról értekezett volna, hogy – Kuncze szóhasználatával élve – „nem is olyan nagy baj” a Fidesz kétharmada. És azért nem tud senki ilyen írást mutatni, mert nincs ilyen írása. Ennek ellenére – sajnálkozott Kéri – „különböző okoknál fogva valakik úgy döntöttek, hogy Babarczy Eszterrel mi leszünk az árulók, akik ezt az egészet a nyakára hozták a balliberális tábornak”.
Meglehet, Kéri Lászlónak igaza van abban, hogy nem írt olyasmit, ami a jobboldal kétharmados többsége mellett szólt volna. De mondani mondott. Többször is. Nem csupán szűk körben, hanem nagy nyilvánosság előtt.
Íme:
„A politológus nem osztja a balliberális közeg – ahová egyébként magát is sorolja – félelmeit a kétharmados parlamenti többségtől. Úgy látja, hogy akár előnyös is lehet, ha tiszta víz kerül a pohárba, és húsz év után egy politikai erő külső kényszerek, kompromisszumok nélkül meg tudja mutatni, mit tud ezzel kezdeni” – ismertette Kéri László nyilatkozatát az ATV honlapja 2009 őszén. „Nem tesz jót a baloldal, amikor magát hergeli bele abba, hogy mi lesz, ha kétharmadot kap a Fidesz” – tette hozzá. (atv.hu, 2009. október 15.)
A választásokhoz közeledve közös fórumon szerepelt Stumpf Istvánnal, az első fideszes kormány kancelláriaminiszterével (jelenlegi alkotmánybíróval). A politológus kijelentései meglehetősen nagy feltűnést keltettek. „A Fidesz kétharmadának a demokráciára veszélyes következményeit Kéri szerint túldimenzionálja a balliberális oldal. Az elemző úgy tartja, Orbán sokat változott 1998-as önmagához képest.” (nol.hu, 2010. február 18.) „Stumpf István örömmel üdvözölte, hogy Kéri a józanság pártján áll, és nem kelt hisztériát.” (vg.hu, 2010 február 16.)
„A baloldal még mindig foglya az Orbán-fóbiának” – ez volt a címe annak az interjúnak (hvg.hu, 2010. február 23.), amelyben Kéri László elmagyarázta, miért gondolja úgy, hogy a Fidesz történelmi lehetőség előtt áll. „A rendszerváltás óta kizárólag csak koalíciós kormányok tudtak működni. Már önmagában az is biztos siker, hogy húsz év után lesz egy párt, aki úgy nyeri meg a választást, hogy saját maga fog kormányt alakítani és nem lesz kitéve semmiféle partneri kényszernek.”
Részletesen kifejtette, mi az a három dolog, amiben szerinte Orbán Viktor előnyére változott. „Az egyik, hogy mindinkább felhagyott a fellengzős és csak a spirituális szinteket érintő politikailag megfoghatatlan gondolkodásmóddal. Jelenlegi megnyilvánulásainak, beszédeinek döntő többsége szakpolitikai szinten jelenik meg.” „Legutóbbi évértékelő beszédében egyszer sem ejtette ki Bajnai Gordon nevét, s nem szidta a jelenlegi kormányt. Féléve még Bajnait Gyurcsánnyal együtt emlegette. Mára indirekten elfogadta, hogy a Fidesznek is a Bajnai-féle válságkezelő kormányzást kell folytatni. Orbán gondolkodásmódja és mondanivalója a korábbi összmagyar, ködös, nemzeti ideológiából áttevődött a szakpolitikai szintre.”
Továbbá: Kéri szerint Orbán változása „abban is jelentkezik, hogy komolyabban veszi a külpolitikai és külgazdasági orientációt. Korábban domináns volt nála az elmúlt kétszáz év magyar politikai gondolkodásából az a már jól ismert giccses mentalitás, hogy a magyarokra nem érvényes semmiféle törvényszerűség, mert a magyarok olyan mások. Megértette, hogy a magyar politikai élet és a gazdaság egésze olyan nemzetközi feltételrendszerek közé van beágyazva, amelyekkel komoly politikusnak számolnia kell.”
Végül pedig: „Orbán mentalitásában a harmadik fontos változás a középre húzás, a baloldallal szembeni megbocsátóbb magatartás. Már nem udvarol a szélsőjobbnak, tudomásul vette, hogy az neki konkurencia.”
A hvg.hu-nak adott interjúban Kéri bírálatot küldött „baloldali és liberális kollégáinak”, mert nagy részük „nem hajlandó semmit észrevenni” az Orbánnál bekövetkezett változásokból.
„Nem tragédia a Fidesz-kétharmad. Sőt, fontos, hogy megállítsa a Jobbik előretörését” – Kéri László ezt már a Szombat folyóirat rendezvényén mondta, ahol Kiszelly Zoltán politológus társaságában szerepelt. (hetivalasz.hu, 2010. március 24.)
Legyen elég ennyi a hivatkozásokból.
A közismerten baloldali politológus érvelése a baloldaliak körében nyilván hitelesebben hangzott, mintha ugyanazt a Fidesz környékéről hallották volna. Ezzel együtt nem tudhatjuk, akadtak-e olyanok, és ha igen, milyen számban, akik 2010-ben – részben vagy egészben – Kéri László valamelyik megnyilvánulásának hatására maradtak otthon, netán szavaztak a Fideszre. Nem állítjuk azt sem, hogy a politológus a Fidesz egyik szálláscsinálója, a kétharmad ideológusa lenne. Az idézetekkel csupán annyit szerettünk volna érzékeltetni, hogy Kéri László nem jelezte előre azt a veszélyt, amit Orbán Viktor és a Fidesz túlhatalma jelenthet a demokráciára. Ellenkezőleg. Igyekezett eloszlatni az általa túlzónak minősített aggodalmakat, és kívánatosnak tüntette fel a Fidesz fülkeforradalmi győzelmét.
A fejlemények tükrében aligha kell csodálkoznia, hogy ezt utólag is a szemére vetik.
Máskülönben a magát liberálisként meghatározó Babarczy Eszter úgy jött a képbe, hogy – kiábrándulva az MSZP-SZDSZ kormányzásából – szintén úgy vélte, kifejezetten előnyös lesz az ország számára a fideszes kétharmad. Később azonban ő nyilvánosan is vállalta a felelősséget tévedéséért. (Legutóbb: Töredelmes megvallása egy tévedés történetének, vasarnapihirek.hu, 2013 március 17.)
Babarczy Eszter nem csupán ebben különbözik Kéri Lászlótól. Hanem abban is, hogy emlékszik rá, mit mondott a választások előtt.