Keresztül-kasul jártak rajtunk a terroristák
A Terrorelhárítási Központ pénteki, hangsúlyozottan szakmai és nem politikai, s nem a népszavazáshoz időzített sajtótájékoztatóján Bodnár Zsolt főigazgató-helyettes elmondta: tavaly decemberben francia és belga jogsegélykérelem alapján kezdték meg a Salah Abdeslam vezette terrorista sejt magyarországi mozgását feltérképezni. Két telefonszámot kaptak, azok alapján kellett elindulni.
Bodnár, illetve a nyomozás vezetőjének, Majoros Csabának a szavaiból kiderült: sikerült feltárniuk, hogyan irányítja az Iszlám Állam a terrorista sejtjeit. Miképpen juttatja be az öngyilkos merényletre vagy tömeggyilkosságra kiképzett embereit a menekültáradattal Európába, miképpen lépnek kapcsolatba helyben, hamis okmányokkal vásárolt mobiltelefonokkal, és olykor egyetlen pár másodperces üzenetváltásra létesített internetes felületeken keresztül azokkal, akik később a célországba szállítják őket.
Salah Abdeslam kettesével, hármasával fuvarozta a későbbi merényletek elkövetőit. Közülük hárman is fennakadtak a magyar határellenőrzésen, azonban rövid idő elteltével mind kikerültek az őrzött idegenrendészeti szállásokból, így akadály nélkül folytathatták útjukat tovább, Nyugat-Európába.
Abdaslamot és az általa tovább szállított harcosokat egyenesen Rakkából, az Iszlám Állam központjából irányították. Erről azonban a magyar terrorelhárítás és a titkosszolgálatok mit sem tudtak, mert mint Bodnár Zsolt elismerte, akkoriban még nem működtek olyan hatékonyan, mint manapság. Később azonban már kitérő választ adott a kérdésre, hogy rálátnak-e azokra a nyilvántartásokra, amelyekben más országok az Iszlám Állammal összefüggésbe hozható emberek névsorát vezetik. A Magyarországon átutazott terroristák közül tíz uniós állampolgár volt, akik vélhetően azért nem használták a saját útlevelüket, mert attól tartottak, hogy egykori ISIS harcosokként már várja őket hazájuk titkosszolgálata.
Kósa Lajos a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság csütörtöki ülése után azt mondta, a párizsi és brüsszeli merénylők logisztikai bázisként használták Magyarországot. Bodnár Zsolt diplomatákat megszégyenítő eleganciával tért ki az állítás megalapozottságát firtató kérdések elől, mondván: a nyomozást ilyen megállapítást nem tett. Egyetlen ember sikerült elfogniuk (a TEK videója az akcióról), derült ki később, aki logisztikai támogatást adott támogatta Abdaslamékat, őt azonban átadták az osztrák hatóságoknak, akik már embercsempészésért körözték. Bodnár később hozzátette: ezzel persze nem cáfolja Kósa állításait.
Kevésbé visszafogottan nyilatkozott a Népszabadságnak Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Kósa nem tudja, mit beszél.
Csütörtökön távozott Magyarországról az a belga rendőrök, ügyészek is bírók alkotta csoport, amely a jogsegély keretében itt összegyűjtött bizonyítékokat vette át. Eric Van der Sypt, a belga szövetségi ügyész szóvivője a Népszabadság brüsszeli tudósítójának nagyon jónak minősítette a hatóságok együttműködését. Nem kommentálta az üggyel kapcsolatban Budapesten megjelent híreket. Csak annyit mondott, nem volt könnyű dolguk a magyar nyomozóknak a terroristák nyomainak azonosításakor, mivel szinte mind hamis okmányokat használt.