Keresztapaként ültetik Hagyót a vádlottak padjára
47 ezer oldalból álló nyomozati iratot és 50 ezer oldal mellékletet adott át a Központi Nyomozó Főügyészség a Fővárosi Törvényszéknek az úgynevezett Hagyó-ügyben – ez áll az ügyészség szerdai közleményében, amely szerint folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emeltek Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes és 14 társa ellen. Az ügy kiemelt jelentőségű ügynek minősül, az eljárást soron kívül kell lefolytatni.
A vádirat szerint Hagyó Miklós, a Fővárosi Közgyűlés egykori főpolgármester-helyettese L. Ottóval, a főpolgármester-helyettesi kabinet kommunikációs tanácsadójával és M.-H. Évával, a BKV Zrt.-hez tartozó, DBR Metro részleg sajtóreferensével – saját vagy ismeretségi körük anyagi és gazdasági érdekeinek jogtalan előmozdítása érdekében – 2007 és 2009 között a BKV Zrt. vezető tisztségviselőinek olyan utasításokat adtak, illetve döntéseiket oly módon befolyásolták, hogy a vagyonkezelői kötelezettségük szándékos megszegésével a BKV Zrt. számára hátrányos döntéseket hozzanak, illetve szerződéseket kössenek.
A. Attila és B. Zsolt József, a BKV Zrt. volt vezérigazgatói, R. Miklós, a BKV Zrt. kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettese, Z. Tamás, a BKV. Zrt. kommunikációs főosztályvezetője és V. Ágnes, a BKV. Zrt. marketing-főosztályvezetője a fenti személyektől származó utasításokat elfogadták és teljesítették annak ellenére, hogy egyértelmű volt számukra, hogy azok nem a BKV Zrt. és a főváros érdekeit, hanem – közvetve vagy közvetlenül – kizárólag az utasítást adók érdekeit szolgálják, és a BKV Zrt. számára egyértelműen hátrányosak.
2007. januárjától 2008. augusztusáig a fenti személyek részvételével olyan összehangoltan működő szervezet épült ki, amelynek a tagjai a fölöttük álló tagoktól érkező, a BKV Zrt. vagyoni helyzetét hátrányosan érintő utasításokat ellenkezés nélkül végrehajtották, és ennek érdekében a saját beosztottjaikat is igénybe vették. A csoport működésére és felépítésére tekintettel a főügyészség a fenti személyeket folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette elkövetésével vádolja. A bűnszervezet létrehozója és vezetője Hagyó Miklós volt, aki a beosztásából fakadó befolyásával visszaélve maga is részt vett jogsértő utasítások adásával a bűncselekmény elkövetésében. Ezen túlmenően olyan környezetet alakított ki, amelyben bizalmas munkatársai – L. Ottó, M.-H Éva és dr. H. Iván (Hagyó Miklós személyes ügyvédje) – közvetlenül is képesek voltak a volt főpolgámester-helyettes által képviselt érdekeknek megfelelő döntéseket hozni, és azokat a BKV Zrt. vezetői felé közvetíteni. A bűnszervezet 2008. augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV Zrt.-nek.
A nyomozás során annak a gyanúja is megalapozottá, illetve vádképesen bizonyíthatóvá vált, hogy Hagyó Miklós úgy tekintette a BKV Zrt.-t, mint olyan önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetet, amelynek a felhasználásával fedezheti azokat a személyes és politikai jellegű kiadásait, amelyeket a parlamenti vagy önkormányzati költségvetésből nem volt lehetősége finanszírozni. Ennek érdekében kommunikációs, marketing-, reklám- és tanácsadói területeken politikai, gazdasági, baráti szívesség keretében olyan szerződések megkötésére utasította a BKV Zrt. vezetőit, amelyek az ésszerű gazdálkodás és a hasznosság szempontjait figyelmen kívül hagyva jöttek létre.
A BKV Zrt. megvádolt vezetői tekintetében a nyomozás során összesen 50 különböző gazdasági társasággal kötött 65 ilyen szerződés vizsgálatára került sor. Ebből 31 cég összesen 41 szerződését érintően került sor vádemelésre.
Hagyó Miklós a fentieken túlmenően hivatali helyzetével visszaélve 2008 márciusában arra utasította B. Zsoltot, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatóját, hogy évente 15 millió forintot adjon át neki. Követelése nyomatékosítása érdekében kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem kapja meg a kért összeget, úgy a B. Zsolt által a C.C.Soft Kft. számára, 2007 decemberében Hagyó Miklós utasítására kiállított teljesítményigazolás miatt ellehetetleníti. B. Zsolt a fenyegetés és a Hagyó Miklós által folyamatosan tanúsított erőszakos, ellentmondást nem tűrő viselkedés miatt kialakult félelmében 2008. és 2009. évben jogtalan előnyként 15-15 millió forintot juttatott Hagyó Miklósnak. A főügyészség e tényállás alapján Hagyó Miklóssal szemben hivatali visszaélés bűntette és hivatalos személyként elkövetett zsarolás bűntette miatt is vádat emelt.
A Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt továbbá M. Ernő, a korábbi budapesti főpolgármester politikai főtanácsadója ellen is, aki szintén utasítási jogkör nélkül hasonló tartalmú szerződések megkötésére hívta fel a BKV Zrt. vezetőit. M. Ernő a BKV Zrt. vezetőit arra utasította, hogy vagyonkezelési kötelezettségeiket megszegve a takarítási munkálatok elvégzésére a PQS-Plural Kft.-vel kössön szerződést. A PQS-Plural Kft. az összes munka elvégzésére önmagában nem volt képes, ezért a kft. képviselője rávette a BKV Zrt.-nél hosszabb ideje ezt a feladatot ellátó Renomé Kft. vezetőit egy konzorciumi szerződés megkötésére. M. Ernő utasítására a BKV Zrt.-nél lefolytatott közbeszerzési eljárást követően 2008. december 22. napján, konzorciumi szerződés keretében a PQS-Plural Kft. és a Renomé Kft. alkotta konzorcium vette át a takarítási feladatok ellátását gazdaságilag indokolatlanul magasabb árszabással, amely különösen jelentős vagyoni hátrányt okozott a BKV Zrt.-nek.
A vádirat szerint R. Miklós kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettes és Z. Tibor főosztályvezető vádlottak fiktív jelenléti ívek alapján, azokat vezetőként aláírva, igazolva és bérszámfejtésre továbbítva közreműködtek abban, hogy 2008. januárjától 2009. szeptember végéig a ténylegesen munkát nem végző M.-H. Éva vádlottnak jogtalanul munkabér, prémium és egyéb juttatások kifizetésére kerüljön sor, összesen 24,6 millió forint összegben.
2007. január 01. napját követően befejeződtek a BKV Zrt.-nél a szervezeti átalakítások. A vezetői menedzsment döntött az egyes vezetői szintek munkaszerződéseinek egységesítéséről, így jöttek létre az úgynevezett „menedzserszerződések”, amelyek osztályvezetői szintig a vezetők elbocsátása esetére a törvényi, illetve a kollektív szerződésben megengedett összegeknél jóval kedvezőbb juttatásokat állapítottak meg. Így került a felső vezetésbe tartozó alkalmazottak munkaszerződésébe olyan kikötés, hogy a munkaviszonyban eltöltött időtől függetlenül annak megszűnésekor 12 havi végkielégítés, illetve a titoktartási kötelezettség ellentételezéseként 3-4 havi munkabér jár. E szerződésekkel összefüggésben A. Attila vezérigazgató 103,5 millió forint, míg B. Zsolt vezérigazgató 36,1 millió forint vagyoni hátrányt okozott a BKV Zrt.-nek.
Vádemelésre került sor dr. Sz.-né dr. Sz. Eleonórával, a BKV Zrt. Humánpolitikai Igazgatójával szemben is, aki 2008. január 24. napján megállapodást kötött A. Attila vezérigazgatóval munkaviszonya 2008. december 31. napjával, közös megegyezéssel történő megszüntetésére. A megállapodás szerint egyéb jutalom címén 16,4 millió forint, végkielégítés címén 69,8 millió forint, összesen 86,2 millió forint került kifizetésre. Dr. Sz.-né dr. Sz. Eleonóra előrehozott öregségi nyugdíjjogosultságát 2008. március 27. napjával a Nyugdíjfolyósító Intézet megállapította, erre tekintettel a Munka Törvénykönyve alapján a vádlottnak a fenti szerződés hiányában végkielégítés nem járt volna. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás célja a BKV Zrt. megtévesztése és a fenti összegek jogtalan megszerzése volt. Erre tekintettel a főügyészség dr. Sz.-né dr. Szilágyi Eleonóra ellen különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt emelt vádat.
A főügyészség a vádiratában – egy terhelt kivételével – börtönbüntetés kiszabását indítványozta a vádlottakra.
Az ügy egyik mellékszála Dr. Csapó Gábor olimpiai bajnok vízilabdázóhoz kapcsolódik. Csapóval is hasonló szerződést kötöttek, így őt az eljárás során a főügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki. Csapó Gábor támogatást szeretett volna kapni vizilabda-iskolája számára. Mivel az önkormányzati cégek szponzorálása tilos volt, ezért L. Ottó felhívta R. Miklós vádlottat arra, hogy a támogatást valamilyen reklámszerződéssel oldja meg. R. Miklós ennek eleget téve rábírta A. Attila vezérigazgatót arra, hogy bujtatott vállalkozási, valójában támogatási szerződést kössön a Csapó Bt.-vel, amely szerződés kapcsán 2008. évben összesen 2,85 millió Ft kifizetésére került sor.
Csapó Gáborral szemben a főügyészség a nyomozást bizonyítottság hiányában megszüntette, mivel a vízilabdázó a szerződésben foglalt reklámtevékenységnek a sportoktatás helyszínén eleget tett, vagyonkezelői kötelességszegést nem valósított meg azzal, hogy elmulasztotta a létesítményt üzemeltető igazgatóságnak bejelenteni e tevékenységet, illetve vagyoni hátrány okozására irányuló szándéka nem vált bizonyíthatóvá.
