Tavaly július 17-én ugyanis cikk jelent meg a kecskeméti Hírösvény portálon, amely arról szólt, hogy nem egységes a kormánypárt Szemereyné Pataki Klaudia polgármesterjelölt támogatásában. A helyi Fidesz egy körének birtokában olyan korabeli iratok vannak, amelyek bizonyítják, hogy egy volt országgyűlési képviselő, aki Szemereyné bizalmasa, ügynök volt, majd hivatásos besúgó lett. Rajnai Attila, a Hírösvény szerkesztője azt írta: az ügynök fedőneve Budai volt, a bizonyító iratokat pedig letétbe helyezték a szerkesztőségben.

Homályos ügy. Varga László elöl, Király József mögötte Bús Csaba

A cikk felidézte, hogy a volt képviselő ellen sikkasztási ügyben indult eljárás a történet kezdetén. A rendőrök felajánlották neki, hogy mentesülhet a büntetőeljárás következményeitől, ha segíti az állambiztonsági szolgálatot. A volt képviselő ezt vállalta. Sőt öt év múltán pénzért is folytatta a besúgást, írta a Hírösvény.

Miután az MSZP felszólította a szóba jöhető fideszes képviselőket, hogy nyilatkozzanak, ketten, Zombor Gábor és Nyitrai András telefonon válaszoltak Király Józsefnek, és közölték: nem voltak ügynökök. A két szocialista politikus Varga Lászlót is felszólította válaszadásra. A tudósítások szerint sajtótájékoztatójukon az a kérdő mondat is elhangzott, hogy „12 milliárd felett dönthet egy volt állampárti besúgó?” Tudniillik ekkora összeg felett rendelkezik a Varga által vezetett MNB-alapítvány.

Király a tegnapi tárgyaláson azt vallotta: nem így fogalmazott, a szöveget csak a jelen lévő újságírók fogalmazták meg ebben a formában. Kép-, illetve hangfelvétel nem maradt fenn az eseményről.

Varga László a tegnapi tárgyaláson hivatkozott egy polgári perre, amelyet a személyiségi jogai megsértése miatt indított Király és Riczu ellen. Abban beterjesztett két tanúsítványt. Egyiket 2002-ben kapta, amikor püspökhelyettessé kívánták kinevezni. A másikat 2010-ben, amikor Harrach Péter KDNP-frakcióvezető kérte tőle. Mindkettő azt igazolja, hogy nem volt ügynök, sőt őt figyelték meg az előző rendszerben.

Varga semmilyen jogi eljárást nem indított a Hírösvény ellen. A tárgyaláson erről azt mondta, hogy nem szokta olvasni, elkerülte a figyelmét az ott megjelent cikk. A vádlottak védőjének kérdésére, hogy ismer-e bizonyos E. Lászlót, először azt mondta, az illető egy dunántúli református lelkész. Kisvártatva azonban emlékezni kezdett, hogy a kecskeméti E. László volt az, akivel a papoknak a rendőrségen engedélyeztetni kellett, ha külföldre akartak utazni.

A védő közölte: hét olyan egykori III/III-as tiszt él még, aki emlékezhet, ki jelentett a környezetéről és a feletteseiről Kecskeméten. Bizonyítási indítványként javasolta, hogy idézzék meg tanúnak őket, legalább E. Lászlót, aki elmondása szerint jelen volt, amikor egy Vargához hasonló nevű embert beszerveztek. A magánvádló és jogi képviselője kérték, hogy a bíróság ne adjon helyt ennek az indítványnak. A bíróság azonban egyelőre nem hozott döntést, hogy tanúskodhat-e volt tartótiszt, hanem január 15-ére elnapolta a tárgyalást.