És ezen a napon avatni kell, mi - lényeglátó szemmel - késznek mondható. Hogy itt semmi sem mondható késznek - az csak a felszín. Aki alálát, a kék metró legnagyobb aluljáróját látja. Ha tán nem is egészen, de avatásra készen. Ekkora aluljárót addig még sosem építettek nálunk. Jövőbelátó bizalommal építették. A jövő ekkor úgy látszott, hogy a nyolcvanas évek közepefelé elkezdik majd fúrni a 4-es metrót a Bocskai út és a Kálvin tér között, a soroksári meg a csepeli HÉV-et pedig összekötik, és bevezetik őket a Kálvin térig. És ezt mind ebben az aluljáróban kell majd összefogni a föld alatt. A föld felett pedig az 1986-ig lebontandó Kálvin téri (egykoron Fenyves) áruház randa kis épületének a helyén lesz a HÉV végállomás. A randa kis épület persze ma is áll, mert a randa kis épületek mindig megússzák.

Amúgy tényleg nagyon jó hely ez a közlekedési vonalak összefuttatására. Mindig is az volt. Itt futottak össze az alföldi városokból a középkori Pest városfaláig vezető utak. Azért itt, mert itt magasodott a város déli kapuja, a Kecskeméti. Mivel itt futottak össze a szénás szekerek, itt volt a szénapiac, s mivel itt volt, a teret is Széna térnek (Heuplatz-nak) hívták. (Innen költözött át a szénapiac Budára, a mai Széna térre.)

Volt itt egy régi török temető is, melynek területét a kálvinisták kapták meg. Ide építették fel legszebb pesti templomukat, itt van az egyházkerületük központja, s a városegyesítés után a tér is megkapta az egyházalapító nevét. Szegény templom minden metrófúrásba belerendül. A kép homályos mélyén nem látszik, de ekkor is meg van rendülve. Négy évvel később, 1980-ban ünnepelték felszentelésének 150. évfordulóját, addigra rendbe hozták. Mára megint elég rossz állapotba került szegény. A Hild József által épített oszlopos, oromzatos főbejárata is aládúcolva várja a következő jubileumot.

Aki metrót épít, kaput talál. Az Astoria megálló építése közben találták meg a Hatvani kapu maradványait, a Kálvin téri állomás építése közben meg a Kecskeméti kapuét. Ennek örömére rögtön rá is ábrázolták a kaput a Kálvin tér 1. számú ház tűzfalára. Ott láthatja a jó szemű olvasó az ismeretlen alkotó domborművét a kép baloldalán, a barakk épületek fölött. A dombormű alig néhány év múltán eltűnt. A barakkok helyére, a Kecskeméti utca két oldalára felépítették a Korona szállót, s eltűnt a tűzfal a domborművel együtt. A kapu emléke a föld alá költözött. Az aluljáróban 1983-ban felavatták Illés Gyula vörös mészkő domborművét, melynek címe „A kecskeméti kapu emléke". Biztosan vagyunk néhányan, akik szeretjük, mert sok minden eszünkbe jut róla. De még biztosabb, hogy többeknek egészen inadekvát dolgok jutnak róla az eszükbe. A dombormű középpontjában álló, fekete lapra nyíló lyukba, mely a kaput jelképezné, bele szoktak pisilni. Kartonpapírt szoktak bele dugdosni. Az interneten „a Kálvin tér pinájaként" szoktak rá utalni. A kapulyukat őrző állatok egyike eltűnt. A másik törött.

Megnézheti a kíváncsi olvasó az interneten, milyen szép, magabiztos, nyugalmat árasztó, polgári sétálóhely volt a Kálvin tér uszkve száz évvel ezelőtt. A tér a karakterét maghatározó falak, homlokzatok, épületek jelentős részét elvesztette a háborúban. Lebombázták építészeti és társasági centrumát is: Ybl Miklós Danubius kútját, melyet az Erzsébet (Engels) téren állítottak fel újra. Amikor Bánhalmi János képe készült, még csupa foghíj volt a Kálvin tér. Aztán egyre rosszabb lett. Felépült a Kecskeméti utca két oldalán a már említett Korona szálló, ami csak önmagában gyarló alkotás, az átellenben lévő foghíjakra épült irodaház-pároshoz, a térre fenyegetően ráhajló „üvegravatalozókhoz" képest remekmű. Az egyik „üvegravatalozó" mögött tűnt el az a tűzfal, melyre fotónkon születése után hat évvel felkerült a Fabulon-lány. Ez volt az ország talán legismertebb reklámja. A Kádár-kori magyar avantgarde legnagyobb hatású összművésze, Erdély Miklós a támogatott művészet köréből kivettetvén az általa kidolgozott fotómozaik-technika kisvállalkozói hasznosításából tengette életét. Ilyen hasznosítás volt a Fabulon-mozaik. A hatalmas cserépmozaikot műemlékké nyilvánították, leszedték és elraktározták. Azóta is egy raktárban várja a feltámadást.

A Kálvin tér régóta nem kellemes hely. De azért még mindig van egy kis csücsök a hatalmas tér déli végében, ahol jól érezheti magát a városlakó. A templomtól a Ráday utcáig, A templom maga és mellette két régi, kedves ház, egy romantikus meg egy klasszicista, s bennük egymás mellett három remek lakomázó és társalgó hely. A középsőben felaggatott fotókon láthatjuk, milyen volt a békebeli Kálvin tér.

A város új, emberszabású foltjai, a Szabó Ervin tér, a Ráday utca a Kálvin térig érnek. Talán tovább is terjeszkednek még.