A Fővárosi Bíróságon zajló csütörtöki tárgyalási napon a bíró ismertette az ügyész indítványára elrendelt igazságügyi orvos szakértői véleményt, amely a vádlott vizsgálata alapján azt is tartalmazza: a vádlott nem szenved öregkori szellemi leépülésben, jelenlegi elmeállapotával képes a kívülről érkező információk befogadására, megértésére.

Képíró Sándor mindkét fülére közepes-nagyfokú ideggyulladásban szenved, látása lehetővé teszi, hogy olvasson. Nyugodt körülmények között jól lehet vele kommunikálni, a kérdéseket jól megérti. Képes a vád megértésére, a megfelelő hallásjavító eszközökkel képes a körülötte zajló történések érzékelésére és megértésére - írta az orvos szakértő.

Képíró Sándort azzal vádolják, hogy 1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégezésében.

A szakvélemény ismertetését követően a bíró Nagy János főhadnagy 1948-ban tett vallomásait olvasta fel. A  népügyész előtt és a szegedi bíróságon tett terhelő vallomásai szerint az újvidéki razzia során Képíró Sándor közreműködött harminc civil kivégzésében.

A bíró elmondta, hogy megtalálták a Nagyra vonatkozó első- és másodfokú ítéleteket, illetve egyéb okiratokat is. Ezekből kiderül, hogy Nagyot nemcsak a harminc ember kivégzésében tett közreműködése miatt ítélték első fokon halálra, hanem mert meggyilkolt egy szerb pópát, és közreműködött abban a kísérletben, amely során egy újvidéki szállótulajdonos családot akartak kivégezni állítólagos partizántámogató tevékenységük miatt. Az ítéletet később életfogytiglanra változtatták, majd szabadult a börtönből.

Az 1981-ben elhunyt Nagy János annak idején azt vallotta: az 1942. januári razzia harmadik napján találkozott Képíróval, aki azt mondta neki, hogy menjenek a városba egy ellenőrző körútra, mert a parancsnokok nincsenek megelégedve a razzia eddigi eredményeivel és utasítást adtak a fegyverhasználatra.

Az úton találkoztak harminc fogollyal, akiket - vallomása szerint - Képíró emberei szedtek össze. A volt csendőr százados arra kérte az odaérkező teherautó sofőrjét, hogy a foglyokat vigye a Duna-parti kivégzőhelyre, Nagy pedig kísérje el őket. Ő ezt végrehajtotta, a harminc embert kivégezték. Ezt jelentette Képíró Sándornak, aki Nagy szerint tudomásul vette az elhangzottakat. Nagy beszélt a szállótulajdonosok esetéről is, vallomása szerint a család Képíró közbenjárásának köszönhetően menekült meg.

Az elhangzottakról Képíró Sándor a tárgyaláson azt mondta: szemenszedett hazugság a harminc ember meggyilkolása, ő nem ítélhetett halára senkit. Nagyot - aki azt vallotta, hogy az egyetemről ismerték egymást - nem ismerte, nem tudja ki lehet. A vádlott egy "Pozdor" nevű zászlósról tett említést, amit a Nagyról most elmondtak, szerinte arra a férfira illik. Képíró szerint Nagy azért vallhatott ellene, hogy őt megbélyegezzék.

A tárgyalás jövő hét kedden folytatódik.