A mélyszegénységben élők fele nem roma
Magyarországon 750 ezer roma van, és 1,2 millió ember él mélyszegénységben - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Balog Zoltán. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hozzátette: a Türr István Képző és Kutató Intézet azért jött létre, hogy segítsen az ilyen körülmények között élőknek.
Magyarországon igazolhatóan nincs 750 ezernél több roma, és 1,2 millió ember él mélyszegénységben - közölte az InfoRádió Aréna című műsorában Balog Zoltán. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerint ez azt jelenti, hogy a mélyszegénységben élők között legföljebb minden második roma, minden második pedig nem, de utóbbiak gyereke éppen úgy nem fog tovább tanulni, ugyanúgy foglya az ördögi körnek, hogy ha az apja munkanélküli, alulképzett, szociális támogatáson élő, aki semmit nem tesz be a közösbe - akkor ő is az lesz.
Ezt az ördögi kört kell megtörni, de más módszerekkel, mint a romáknál - hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint valóban van a dolognak etnikai, szociokulturális vonatkozása. Nincs olyan program – tette hozzá –, amelyik csak romáknak szól, de egyik sem etnikai, hanem a mélyszegénység felszámolását célozza.
Balog Zoltán szerint, szerencsére van az államnak olyan intézményrendszere, amelyben van egyfajta érzékenység erre az ügyre. Példaként hozta fel a gyermekjóléti szolgálatok, a szociális ellátórendszer, valamint az újonnan, kimondottan erre a célra létrehozott Türr István Képző és Kutató Intézetet.
Utóbbi 12 helyszínen működik Magyarországon, négyszáz munkatárssal, akik például segítenek eldönteni, hogy fel kell-e számolni egy adott romatelepet, vagy inkább be kell vezetni a vizet, megjavítani az utat, támogatni az embereket a lakásuk rendbe tételében, és közvetítenek az önkormányzatok és a romák között.
Egyszerre kell kényszeríteni az embereket, hogy vegyék komolyan az állam által nyújtott lehetőségeket, ugyanakkor fel kell mutatni olyan eszközöket, amelyekkel kitörhetnek a rossz körülményekből - hangsúlyozta Balog Zoltán.
A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár elismerte, hogy van a programoknak kényszerítő ereje is, de ezek az emberek érdekeit szolgálják. Emlékeztetett arra, hogy tavaly szeptembertől, ha egy gyerek túl sokat hiányzik igazolatlanul az iskolából, akkor az állam visszatartja a családi pótlék egy részét. Ezzel fél év alatt sikerült nyolcvan százalékkal csökkenteni az igazolatlan hiányzások számát - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy ez a módszer negatív kényszerítő erő.
Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a szociális segélyek területén is hasonló eszközöket kell bevetni, mert a szegénységben élők egy részét csak hasonló módon lehet motiválni. Cserébe az, aki bekerül a Start munkaprogramba, a közfoglalkoztatásba, akkor alkalmasság esetén "szakmaszerű képzést" kaphat, de legalább elvégezheti a nyolc osztályt, majd szakmát tanulhat.