Néhány hét múlva nyilvánosságra hozza a kormány a MeH honlapján a máig titkos állambiztonsági iratokról szóló szakértői jelentést - méghozzá az ígéretek szerint teljes terjedelmében. Erről a miniszterelnök környezetéből értesült lapunk. A Kenedi-bizottság három héttel ezelőtt adta át több száz oldalas jelentését Szilvásy Györgynek, a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszternek - azóta viszont mindenki hallgat.

A szakértői testület (amelynek elnöke Kenedi János kutató, tagjai: Varga László, a Fővárosi Levéltár volt főigazgatója, Ungváry Krisztián, az 56-os Intézet munkatársa, Sipos Levente, a Politikatörténeti Intézet tudományos tanácsadója, Ripp Zoltán, a Politikatörténeti Intézet osztályvezetője, Baráth Magdolna, a Történeti Levéltár főmunkatársa, Palasik Mária, a Történeti Levéltár tudományos kutatója) egy évig vizsgálódott az egykori állambiztonsági iratokat őrző szerveknél, vagyis a titkosszolgálati irattárakban. Munkájuk annak feltárására irányult, milyen történeti forrásanyagokat (köztük a legnagyobb érdeklődésre számot tartó dokumentumokat: az egykori III-as BM Főcsoportfőnökség, valamint a katonai felderítés jogelődjének iratait) nem adtak át a levéltáraknak a szolgálatok a korábbi irategyesítés során, és vajon miért.

Ezekről az 1944 és 1990 között keletkezett, "nemzetbiztonsági érdekből visszatartott" iratokról kimutatásokat és statisztikai keresztreferenciákat készítettek, áttekintették a "nyilvántartottak" és a "megfigyeltek" kartonlapjait, illetve javaslatokat fogalmaztak meg a kormány részére az iratok nagyobb nyilvánossága érdekében, törvénymódosítások reményében.

A Népszabadság értesülése szerint a bizottság tagjai az elmúlt egy évben több száz folyóméternyi iratot néztek át, de csak nyilvántartásokat, lajstromkönyveket, szabályos selejtezési jegyzőkönyveket láthattak (a szabálytalan selejtezésekre pedig csak következtethettek). Magukat a jelentéseket ugyanis csak anonimizáltan tekinthették meg, miután a parlament nemzetbiztonsági bizottsága az adatvédelmi biztos bevonásával ilyen értelmű - a bizottság értelmezése szerint a "szemüket bekötő" - döntést hozott.

A bizottság első körben a titkosszolgálatoknak küldte el jelentését a tárgyi tévedések, illetve az esetleges államtitoksértések kiküszöbölése érdekében. Információnk szerint az egyik szolgálatnál olyannyira komolyan vették a korrektúrázást, hogy a jelentés egyik fejezetét gyakorlatilag a felére húzták - volna, ha Szilvásy György titkosszolgálati miniszter Kenediék kérésére közbe nem avatkozik.

Szilvásy György és Kenedi János a jelentés átadásakor, szeptember 11-én kiadott közös közleményükben azt írták, hogy a javaslatok várhatóan három héten belül a nemzetbiztonsági kabinet, illetve a kormánykabinet elé kerülnek, majd a titokminiszter felhatalmazást kér a kormánytól az országgyűlési döntést igénylő intézkedési javaslatok ötpárti egyeztetésére, "kezdeményezni fogja továbbá, hogy a kormánydöntés után a bizottság teljes jelentése váljon hozzáférhetővé a Miniszterelnöki Hivatal honlapján".

Úgy tudjuk, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő is az anyag nyilvánosságra hozatalát szorgalmazza. A tényfeltáró munkával kapcsolatban a bizottság elnöke nem kívánt nyilatkozni, mondván, várják a kormány döntését. Kenedi János azt azonban fontosnak tartotta leszögezni, hogy tavaly júliusban, az Élet és Irodalomban nyilvánosságra hozta: azzal a feltétellel vállalta el a bizottság vezetését, hogy annak eredménye - érdemi, tartalmi változtatás nélkül - nyilvánosságra kerül. A bizottság közös munkájának megváltoztatásához nem adja a nevét: "miskárolásért más szakemberhez kell fordulni". Ugyanakkor Kenedi János korábban azt is nyilatkozta, hogy ha ez az anyag megjelenik, újra kell írni a történelmet.