Kell-e aggódnia a Fidesznek?

Kell-e a aggódnia a Fidesznek a legutóbbi közvélemény-kutatások eredményei miatt? Siker vagy kudarc volt a kormány elmúlt egy éve? - többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Forradalom után? Kormányértékelés liberális szemszögből című, a Republikon Intézet által szervezett konferencián.

Nem aggódnék a Fidesz helyében, szinte azt csinálnak amit akarnak, hiszen a másik oldal annyira szétesett. Mégis kudarc az elmúlt év, mert úgy vesztettek közel egymillió szavazót, hogy a döntéseik a pénztárcákat még nem is érintették negatívan. A kiadáscsökkentés csak ezután jön és fájdalmas lesz - állítja Magyar Kornélia politikai elemző, a Progresszív Intézete vezetője. Szerinte a médiatörvénynek nem kellett volna az első tíz nagy döntés között lennie, ahogy az új alkotmány megalkotása sem lett volna sürgős. - A szimpatikus Fidesz, a szimpatikus Orbán képét rombolták ezekkel le - teszi hozzá.

Török Gábor politológus szerint azért nehéz a kormány helyzete, mert nem tudják, hogy "honnan jönnek majd a nyilak", ki lehet veszélyes 2013. körül. Miközben úgy véli, hogy nem kell túldimenzionálni a közvélemény-kutatásokat, mégis fontos jelnek tartja, hogy folyamatos a kormánypárti szavazók lemorzsolódása.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője nem érez aggodalmat a fideszes politikusokon. Szerinte fordulat akkor lesz, ha olyan közvélemény-kutatási eredmények születnek, melyek szerint nem lenne meg a kétharmados kormánytöbbség. - Egyelőre nincs ilyen helyzet. Van egy természetes kopás, de ez nem a szavazók, hanem az összes megkérdezett körében érezhető a Nézőpont kutatásai szerint - fogalmaz.

A kormány buta és okos döntései

Magyar Kornélia az elmúlt év legbutább kormányzati döntésének a médiatörvényt tartja, ami szerinte jóval kevesebbet fog hozni a kormány számára, mint amennyit várnak tőle. - A köztévé elfoglalásával elérték, hogy elpártoltak a nézők - mondja. Negatív lépésnek tartja az szja csökkentését járulékcsökkentés helyett, amit számos elemző javasolt. Ugyanakkor úgy látja, hogy "tanítani kellene, ahogy a megszorításokat kommunikálja a kormány".

Mráz Ágoston Sámuel szerint hosszan sorolhatnánk az elmúlt egy év pozitív intézkedéseit a külpolitikától a nemzeti érdekek érvényesítéséig. Két figyelmeztető jelet látott ebben az időszakban, az egyik az egykulcsos adó megvalósítása, a másik a médiatörvényt ért kritikák kezelése volt. Mráz szerint az egykulcsos adóról az utolsó pillanatig azt hitte a kormány, hogy mindenki jól fog járni vele. Nem így lett, amit komoly előkészítési hibának tart. A másik a médiatörvény, ahol "egy hónapig lebénult a kormány, nem tudott mit kezdeni a nemzetközi kritikákkal". 

Ami az ellenzéket illeti, Magyar Kornélia szerint a baloldal hosszú időre hiteltelenné tette magát. - Az MSZP még mindig ugyanazokkal a szereplőkkel dolgozik, akiknek a bukás köszönhető - állítja. Az LMP esetében viszont szervezeti problémákat lát.

Török Gábor 1994 - hez hasonlítja a mostani helyzetet, akkor is egy megosztott ellenzék állt szemben egy kétharmados többséggel és nem lehetett tudni, hogy melyik ellenzéki párt növi ki magát. - Az MSZP számára relatív siker, hogy egy ilyen állapotban lévő párt egyáltalán stabilizálni tudta a táborát. Ez jól mutatja a beágyazottságukat - hangsúlyozza.

Mráz Ágoston Sámuel szerint jelenleg az ellenzék nem tesz többet annál, minthogy vár egy nagy kormányzati hibára.

"Az oktatás átalakítása tragikus"

A konferencián sor került a kormány egy évének liberális értékelésére is, amire néhány volt SZDSZ-es politikus vállalkozott.

Kákosy Csaba volt gazdasági miniszter szerint a Széll Kálmán-terv jó kérdéseket feszeget, de valóban nem több egy tervnél, ami a célokhoz vezető utat nem mutatja meg. Az elmúlt egy év legkárosabb döntésének a magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetését tartja.

Hodosán Róza számára ismerős volt az elmúlt egy év. Úgy véli, hogy a Kádár- korszakhoz hasonlóan az állam mindenhova betette a lábát, "már nincsenek olyan emberek, akik nem függenek az állam kegyeitől". 

Horn Gábor volt államtitkár szerint míg 1998 és 2002 között az akkori Orbán-kormány nem akart hozzányúlni a nagy rendszerekhez, addig most látszik, hogy van társadalmi víziójuk, amit meg szeretnének valósítani. Komoly előrelépésnek tartja, hogy az adórendszer átláthatóbbá vált, hozzátéve, hogy ennek szociális következményeit nyilván kezelni kell, de nem az adórendszeren belül. 

Horn szerint "Orbán Viktor rendszere alapvetően a félelemre épít", annak ellenére, hogy 2002-es bukásának is ez volt az oka. Bár a médiatörvényt és az új alkotmányt is rossznak tartja, úgy látja, hogy a legnagyobb kárt az oktatásban okozta az elmúlt év azzal együtt is, hogy még zajlik a vita és nincsenek végleges döntések. 

Az oktatásban komoly előrelépések történtek 1985 óta, ezeket akarják visszarendezni, ami tragédia, mert a rossz oktatási rendszer a jövőt veszi el - fogalmazott. Horn szerint ennek része, hogy "a szegregációt nem csak engedélyezik, egyenesen szorgalmazzák", hogy a tankötelezettséget szerinte 16 éves korra fogják leszállítani, hogy a gimnáziumok egy részét átadják az egyházaknak, hogy támadást indítottak a Corvinus Egyetem ellen.

Ami a jövőt illeti, Hodosán Róza szerint ellenfelek híján a Fidesz fog újrázni 2014-ben, Horn Gábor szerint azonban nem kell még leírni sem az MSZP-t, sem az LMP-t.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.