Az augusztus 6-án hivatalba lépő új köztársasági elnököt kedden választhatja meg a Ház öt évre, ha sikertelen lesz az első és a második forduló, akkor szerdán is ülésezik a parlament. A plenáris ülésen hétfőn jelentik be hivatalosan kit jelöltek a frakciók köztársasági elnöknek. A Fidesz-KDNP Schmitt Pált, az Országgyűlés elnökét, az MSZP Balogh Andrást, Magyarország thaiföldi nagykövetét jelöli államfőnek. Ahhoz, hogy valaki hivatalosan is jelöltté válhasson, az alkotmány alapján az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. Önálló jelöltet így a maga erejéből több frakció nem tud állítani.

A választás első fordulója kedden 13 órakor kezdődik. Először 10-10 percben bemutatkoznak a jelöltek, majd megtörténik a titkos szavazás. Ha ez eredményes, vagyis az összes képviselő kétharmada igennel szavaz valamelyik jelöltre, akkor az eredmény kihirdetése után a köztársasági elnök még aznap leteszi az ünnepélyes esküt. Eredménytelen szavazás esetén új ajánlást kell benyújtani, és újabb, második szavazási fordulót kell tartani még kedd délután, ahol ugyancsak az összes képviselő kétharmadának igen szavazatára van szükség az elnökválasztás eredményességéhez.

Ismételt eredménytelenség esetén a harmadik, szerdai fordulót újabb jelölés nem előzi meg, de csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. Ebben a fordulóban a szavazatok többségének elnyerése szükséges, tekintet nélkül a szavazásban résztvevők számára.
A jelenlegi parlamenti arányokat figyelembe véve valószínűsíthető, hogy már az első fordulóban, azaz kedden sikerül megválasztani az új elnököt, így nem lesz szükség a másik két fordulóra.

Még a hétfői ülésnapon megválasztják az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét és alelnökét 12 évre. A két tisztségviselő megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Az ÁSZ elnöke várhatóan Domokos László, a Fidesz országgyűlési képviselője, alelnöke Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvárnak az MSZP, az SZDSZ és a Fehérvári Polgárok Egyesülete támogatásával megválasztott polgármestere lehet. Kovács Árpád ÁSZ-elnöki megbízatása 2009. december 9-én járt le, míg a számvevőszék alelnökeinek személyéről 2002 óta nem sikerült megállapodniuk a képviselőknek.

Döntés lesz a médiacsomag két eleméről, a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott alkotmánymódosításról, illetve a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról. A médiacsomag értelmében megszűnik a jelenlegi formájában a Nemzeti Hírközlési Hatóság és Országos Rádió és Televízió Testület, e testületek összevonásával létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amely autonóm államigazgatási szerv, és amely elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre. A jogszabály rögzíti, hogy az Országgyűlés határozatban a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt; a három közmédium és az MTI a jövőben zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság lesz. Újraszabályozzák az alaptörvény szabad véleménynyilvánításról, közérdekű adatok nyilvánosságáról és a sajtószabadságról rendelkező részét.

Szavaznak a Sólyom László köztársasági elnök által az Országgyűlésnek hétfőn visszaküldött alkotmánymódosításról, illetve az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításáról, amelyek az alkotmánybírákat jelölő, nyolctagú bizottság összetételére vonatkoznak. Sólyom László szerint is szükség lenne olyan szabályokra, amelyek jobban szolgálják az alkotmánybírák függetlenségét, a parlament által most elfogadott változtatás azonban az államfő szerint nem felel meg ezeknek a követelményeknek, sőt, alkalmas a helyzet további romlását előidézni, egyúttal viszont alkalmatlan a kitűzött céljának elérésére, mivel nem minden esetben képes biztosítani a frakciók arányos képviseletét a jelölőbizottságban annak alacsonyan rögzített létszáma miatt.

Szavaznak még egy alkotmánymódosításról, valamint az ezzel összefüggő, a helyi önkormányzatokról szóló és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény módosításáról. Ezek alapján az alkotmányban rögzítik, hogy a képviselő-testület a polgármester helyettesítésére alpolgármestert választhat, alpolgármesternek olyan személy is lehet, aki nem tagja a képviselő-testületnek.

Döntés lesz az alkotmányelőkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatról. A bizottságnak az új alkotmány alapvető elveire vonatkozó országgyűlési határozati javaslatát 2010. december 31-ig kellene az Országgyűlés elé terjesztenie. Zárószavazás lesz a közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetési szabályok módosításáról. Módosulhat a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer korábbi feltételrendszere is, miszerint a gazdálkodóknak az idén saját hozzájárulásuk befizetését nem június 30-ig, hanem csak később, szeptember 30-ig kell teljesíteniük.

Hétfőn megvitatják a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatot, az úgynevezett "médiaalkotmányt", amely meghatározza a sajtó kötelezettségeit, a közönség jogait, szabályozza a válaszadási jogot.

Kedden a köztársaságielnök-választás előtt a képviselők megkezdik a polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló törvény hatályba nem lépéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló javaslat általános vitáját.