Tukacs István (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány a költségvetést zárolásokkal, végleges elvonásokkal foltozgatja. Kifogásolta, hogy a 92 milliárd forint zárolásáról szóló kormánydöntés a jövő évre is szól, ami szerinte azt jelenti, hogy ezt a összeget véglegesen kivonják a költségvetésből. Szembetűnőnek nevezte, hogy az egészségügyet, az oktatást és a szociális ellátást felölelő Emberi Erőforrások Minisztériumát több mint 17 milliárd forintos elvonás érinti.

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt hangsúlyozta: minden remény megvan arra, hogy a hiány 3 százalék alatt marad, és a zárolásokra nem lesz szükség. Emlékeztetett arra, hogy tavaly is volt vita az Európai Unióval a hiánnyal kapcsolatban, Brüsszel nem hitte el, hogy három százalék alatt lesz a hiány, végül aztán mégis Magyarországnak lett igaza. Kitért arra is, hogy Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól.

Stágel Bence (KDNP) arról beszélt, hogy a keresztényeket érő atrocitások, diszkriminációs folyamatok száma folyamatosan nő Európában, és ez együttes fellépést igényel az uniós intézmények részéről. Példaként említette, hogy számos kórházban a munkaviszony megszüntetésével jár, ha az orvosok vagy nővérek nem hajlandóak elvégezni vagy közreműködni abortusz végrehajtásában. Felháborítónak tartotta azt is, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság helybenhagyta a svéd bíróság döntését, amely elítélt négy, homoszexualitást kritizáló szórólapokat osztogató embert.

Szerinte jogi nonszensz, hogy míg a keresztény tanítás kritizálása a szólásszabadsághoz tartozik - jogilag helyesen -, ugyanakkor a homoszexualitásról szóló egyházi tanítás kifejtését vagy megvédését homofóbiának ítélik a nemzetközi jogvédő szervezetek.

Hölvényi György egyházügyi államtitkár azt mondta: valóban létezik a keresztények hátrányos megkülönböztetésének fogalma, de ezt nem szabad összetéveszteni a vallásüldözéssel. Az államtitkár fontosnak tartotta, hogy felhívják a figyelmet a hátrányos vallási megkülönböztetésre, és jelezte, hogy a magyar kormány támogat minden olyan intézkedést, amely biztosítja az egyenlő bánásmódot minden vallási csoport számára, munkában, a civil és a közéletben, itthon és Európában.

Bertha Szilvia (Jobbik) arra kérte a kormányt, hogy valljon színt, lesz-e nemzeti légitársaság, illetve visszakerül-e a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér magyar közösségi tulajdonba. Az ellenzéki képviselő szerint a kormány nem tesz eleget a Malév csődjét vizsgáló bizottság munkája alapján elfogadott országgyűlési határozatnak, ezzel szemben nemzeti légitársaságként kezeli és mindenben támogatja azt a Wizz Airt, amely nem fizet adót Magyarországon. 

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára jelezte: a Fidesz ellenzéki pártként is ellenezte, hogy a korábbi MSZP–SZDSZ-kormány eladja a repteret, és ezzel ma sem értenek egyet. A magyar kormány továbbra is alapvető feladatának tekinti, hogy nemzeti kompetenciába, magyar nemzeti közösségi tulajdonba visszaszerezze a repteret - jelentette ki.

Puskás Imre (Fidesz) arról beszélt, a kormányváltás után tett intézkedésekkel ma már az emberek jelentős részét kiszabadították a devizahitelek adósságcsapdájából. Mint mondta, a kormányváltás után azonnal leállították a devizahitelezést, moratórium alá vonták a kényszerértékesítést, a végtörlesztés lehetőségével pedig 170 ezer családot segítettek, ami a devizahitelek 24 százalékát jelentette. Elmondta azt is, hogy a rögzített árfolyamon történő fizetéssel eddig 150 ezer devizahiteles élt, hétfőn pedig úgy döntött az Országgyűlés, hogy időkorlát nélkül lehet ehhez csatlakozni.

Fónagy János államtitkár válaszában szintén a kormány devizahitelesek érdekében tett lépéseit sorolta, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az időkorlát eltörlésétől függetlenül érdemes minél előbb jelentkezni az árfolyamgát igénybevételére, tekintettel arra, hogy az árfolyamrögzítés záró időpontja 2017. június 30., így minél később köti meg az ügyfél a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szerződést, annál rövidebb ideig tart a rögzítés időtartama.