A fajlagos villamosenergia-felhasználás Magyarországon az uniós átlag másfélszeresét teszi ki, ezért meggyőződése szerint sokkal célszerűbb lenne a háromezermilliárd forint egy részéből az energiahatékonyságot szolgáló beruházásokat megvalósítani. A szakértő úgy látja, erre ennek az összegnek az ötöde is elég lenne.

Katona Tamás felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az elmúlt harminc esztendő alatt egyetlen atomerőművet sem sikerült az eredetileg tervezett összegből felépíteni, hanem a beruházások a tervezett kétszeresét emésztették fel. Ha pedig valóban hatezermilliárdot tenne ki a számla végösszege – amire az eddigi tapasztalatok alapján minden esély megvan –, nemhogy olcsóbb lenne a paksi energia ára, hanem jelentősen nőne. Ha ezt a rezsicsökkentés miatt nem kívánnák közvetlenül érvényesíteni, az adófizetők állnák a számlát, amennyiben pedig áthárítanák a fogyasztókra, akkor a lakossági tarifát is emelni kellene.

Kifejezetten álságosnak tartja a politikus azt az érvet is, hogy csökkenhet Magyarország energiafüggősége. Ennek éppen az ellenkezője történik, hiszen a nukleáris üzemanyagot csak Oroszországtól vásárolhatjuk majd meg, és az elhasznált fűtőelemeket is kizárólag oda lehet visszaszállítani, mert azok biztonságos tárolására, illetve továbbfeldolgozására Magyarországon nincs lehetőség.

„Amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja (…), a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne” – idézte az alaptörvényt Katona Tamás. Ha csak a háromezermilliárdból indulunk ki, az a teljes hitelállomány nagyjából 15 százalékos növekedését jelentené, és ekkora összeghez elképzelhetetlen hozzájutni állami garanciavállalás nélkül. Kétségtelen – tette hozzá a politikus –, hogy a kormány mindent meg fog tenni, és kreatív módon könyveli majd el ezt a tételt.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár ezzel kapcsolatban csütörtökön már ki is jelentette, hogy a kölcsönt a beruházás ütemezésétől függő részletekben vesszük fel, és ezért a kontraktus nem sérti az alaptörvény hitelfelvételi korlátra vonatkozó rendelkezéseit. Katonai Tamás szerint viszont ez inkább csak magyarázkodás, mert az adósságállomány szükségszerűen nőni fog.

Nem vitatja viszont azt, hogy a beruházásnak gazdaságélénkítő hatása lehet, máris vannak azonban elképzelései, mely cégek számára lehet ez jó üzlet. Bizonyos azonban benne, hogy az erőmű valamennyi fontosabb egységét az orosz fél szállítja majd – és a tervezett összeg legalább kétharmadát ők költik el –, s a magyarokra legfeljebb a kevésbé érzékeny szerkezeti elemek előállítását bízzák. Elismeri persze, hogy ez sem kis tétel, főként ha a megrendelések néhány, a kormány számára kedves vállalkozásnak jutnak.