A Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát lemondása miatt megürült Lénárd Ödön Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségére Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspököt választották meg - jelentette be a katolikus püspöki kar ülése után Mohos Gábor, a testület titkára.

Lénárd Ödön volt az a pap, akit politikai okok miatt a leghosszabb ideig tartottak fogva a Kádár-korszakban: a börtönből csak 1977-ben, a pápa közbenjárására szabadult ki. A püspöki kar róla nevezte el az ügynökbotrányok kirobbanása után, 2006-ban létrehozott alapítványt.

Várszegi Asztrik akkor így nyilatkozott: „Az alapítvány nem ügynökök felkutatására alakult, hanem a magyar egyháztörténet közelmúltjának tárgyilagos tudományos vizsgálatára. (...) Az ötvenes években az egyház karámba került, a Kádár-korszakban pedig már egyre nehezebb volt eldönteni, hogy hol húzódik a kollaboráció és a kényszerű együttműködés határa. Ilyen összefüggésben nem lehet megkerülni az ügynökmúltat sem. A munkánk során találkozni fogunk hitvalókkal, de fel kell készülnünk rá, hogy találkozni fogunk árulókkal is."

A püspöki kar mindössze százezer forintot biztosított az alapítvány rendelkezésére, és az összeg nagyságrendileg azóta sem növekedett. „Szép csendesen folyik a munka, látványos eredmény még nincs" - konstatálta idén nyáron Várszegi Asztrik, érzékeltetve: erős túlzás lenne azt mondani, hogy a püspöki kar az utóbbi időben érdemben foglalkozott volna a témával. (A főapát amúgy azon kevés katolikus vezető közé tartozik, aki önként kérte az átvilágítását.)

Mostani lemondásának hátterében - indoklása szerint - nem elvi, hanem praktikus megfontolások állnak: „Jövő évtől megkezdődik a pannonhalmi apátság templomának belső felújítása, ez pedig sok időt és energiát igényel". Kérdésünkre, hogy elégedett-e a múltfeltárás során végzett munkával, Várszeg Asztrik közölte: „Amit az adott körülmények között személyesen megtehettem, azt megtettem".

A főapát szintén elfoglaltságára hivatkozva megvált a magyarországi keresztény-zsidó tanács vezetői posztjától is. (Információink szerint utóda Székely János, a cigányok lelki gondozásáért - pasztorációjáért - felelős püspök lesz.) Az 1990-ben alakult tanács létrehozásában katolikusok és zsidók mellett több keresztény felekezet - református, evangélikus, baptista, metodista, ortodox, unitárius - is részt vett, Várszegi Asztrik 1999-től volt elnök.

Ami a püspöki kar ülésének egyéb napirendi pontjait illeti: a testület támogatja a ferences rend által kezdeményezett XX. századi ferences vértanúk boldoggáavatási eljárását. A hét vértanú - Károlyi Bernát, Kriszten Rafael, Lukács Pelbárt, Kiss Szaléz, Hajnal Zénó, Kovács Kristóf és Körösztös Krizosztóm - a „II. világháború végén és a kommunizmus kezdeti időszakában életáldozatával tett tanúságot hitéről és emberszeretetéről".

Továbbá: a Katolikus Karitász - francia mintára, „Egymillió csillag a szegényekért" elnevezéssel - szolidaritási akciót indít. A szervezet önkéntesei és munkatársai tetszőleges adományért gyertyákat adnak a járókelőknek, az így befolyt összeget a hátrányos helyzetűek megsegítésére fordítják.

Mohos Gábor titkár kérdésünkre elmondta, hogy a püspöki kar ülésen másfajta közéleti kérdések - így például az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása, a nyugdíjpénztárak ügye, a médiatörvény tervezete vagy a készülő alkotmány - nem kerültek szóba.