Csökkent munkaképességűeket alkalmazó szociális foglalkoztatókat alakít ki üresen álló, nem megfelelően kihasznált épületeiben a katolikus egyház. A püspöki kar továbbá – már meglévő intézményei mellett – több településen családi napköziket és tanodákat indít romák számára.

A szociális foglalkoztatók létrehozásának részleteiről még keveset tudni. A püspöki kar őszi ülése utáni tájékoztatón Erdő Péter bíboros elmondta, hogy a munka kezdeti stádiumban tart. A szóba jöhető egyházi épületek nagy része nyilván azért kihasználatlan, mert rossz állapotú és/vagy elnéptelenedő kistelepülésen található. Először is olyan ingatlanokat kell keresni, amelyek nem igényelnek komoly anyagi ráfordítást és könnyen megközelíthetők.

Ami a roma családi napköziket és tanodákat illeti, kiderült, hogy „egyelőre három kisebb objektumról van szó”. A bíboros utalt rá, hogy a későbbiekben ez a szám minden bizonnyal nőni fog.

Az előző parlamenti ciklusokban a katolikusok is többször kifogásolták, hogy erősen akadozik a párbeszéd az egyházak és az MSZP-s kormányzat között. Az új egyházi törvényről tartott szavazás előtt a Fidesz az utolsó pillanatokban felülírta a KDNP által előterjesztett, az egyházakkal egyeztetett javaslatot. A katolikus tiltakozás azonban ezúttal elmaradt.

Kérdésünkre, hogy mi a véleménye a Fidesz eljárásáról, a bíboros kitérő választ adott, és inkább tartalmi értékelésbe bocsátkozott. Erdő Péter szerint nem lehet azt mondani, hogy a szavazás előtti módosítások teljesen új koncepciót hoztak volna be. A mostani jogszabály anyagának zöme – mondta – megegyezik az egyházakról szóló 1990-es törvénnyel, amely először biztosított teljes körű vallásszabadságot, és amelyre annak idején úgy tekintettek, mint a „szabadság Magna Chartájára”.

A bíboros megjegyezte, hogy időközben olyan szervezetek is alakultak, amelyek (nevük alapján) összetéveszthetők voltak katolikus közösségekkel. A püspöki kar hiába próbálta bírósági útra terelni az ügyet, nem nagyon járt sikerrel…

A Pedagógusok Szakszervezete korábban a világnézetileg semleges oktatás védelmében fordult Alkotmánybírósághoz, minapi beadványában pedig az új egyházi törvény megsemmisítését kérte. Erdő Péter ezzel kapcsolatban közölte: tavalyhoz képest a katolikus egyház közoktatási intézményeinek száma 38-cal nőtt (jelentős részük óvoda). A bíboros úgy tudja, az esetek többségében a pedagógusok támogatták, hogy az önkormányzati létesítmény egyházi fenntartásba kerüljön. Ahol ellenezték az átadást, ott az egyház nem vette át az intézményt – hangsúlyozta.

A közelgő népszámlálásra készülve a katolikusok is kampányt indítanak. Minden háztartásba elküldik azt a szórólapot, amely arra buzdítja a híveket, „valljuk meg, hogy katolikusok vagyunk!”. Kérdés, hogy az adatoknak lesznek-e gazdasági következményeik. A bíboros elmondta: nincs tudomása olyan szándékról, hogy a kormányzat a népszámlálás eredményéhez akarná igazítani az egyházak finanszírozását.