Bakondi György vezérőrnagy, az OKF július 1-jével kinevezett főigazgatója közölte: szerdán létrejött az a munkabizottság, amely kidolgozza az ősszel az Országgyűlés elő kerülő új katasztrófavédelmi törvénycsomagot. Létrehozta továbbá a Tűzvédelmi Tanácsadó Testületet, amelynek tagjai olyan szakemberek, akik ismerik a tűzvédelem minden szintjét és évente értékeik majd a tűzoltóság rendszerét.

A főigazgató szerint jelentős változtatásokra van szükség a katasztrófavédelmi rendszer valamennyi területén. Bakondi György, aki az árvízi védekezés és az újjáépítés koordinálásáért felelős miniszteri biztosi posztot is betölti, elmondta: az új törvényben az árvízi védekezés feladat- és hatáskörét is átszabják.

Felidézte, hogy az OKF szervezetében az elmúlt hetekben jelentős személyi változások történtek, s jelezte: ez folytatódik a következő hetekben. Tájékoztatása szerint ennek keretében az elmúlt napokban két új szervezeti elem jelent meg az OKF rendszerében: a tűzoltósági és a polgári védelmi főfelügyelő.

Mint mondta, az elmúlt nyolc évben értelmetlen vizsgálatok és intézkedések sorozatát hajtották végre az OKF-en, gyenge volt a jogkövető magatartás, a szervezet megítélése pedig nemzetközi viszonylatban is romlott. A főigazgatóságnak a napi élet valós problémáival kell foglalkoznia. Ezt szem előtt tartva kell tevékenykedni a jogalkotásban, a jogalkalmazásban és a felügyeletben is, le kell zárni az önkényes vitákat, és a rendszeren belül, a közbiztonság érdekében kizárólag a felkészültségre és a szaktudásra kell támaszkodni – közölte a vezérőrnagy, aki az OKF-et a katasztrófavédelmi rendszer koordinátorának, motorjának és szakmai megalapozójának nevezte.

"Nincs Bakondi-éra, nem kell ellenállást szervezni az OKF új vezetőjével szemben" - mondta a főigazgató, aki a gyökeres változások végrehajtásához együttműködést és partnerséget ajánlott mindenkinek, aki a megelőzés és a kárfelszámolás területén dolgozik. Hozzátette: tűzoltóság nélkül nincs katasztrófavédelmi rendszer, lakossági tűzbiztonság, és az OKF nem azonos a tűzoltóság és a polgári védelem országos parancsnokságával. Nem az a fontos, hogy ki az ország első számú tűzoltója, hanem az, hogy az adott helyszínen a mentést irányító parancsnok számára minden jogi, személyi és tárgyi feltétel, szaktudás biztosított legyen ahhoz: ne haljanak meg emberek.

Bakondi György elfogadhatatlannak nevezte, hogy a képzési rendszer szétzilálódott, a bér- és a létszámcsökkentés, a jogszabályi feltételek miatt 40 évesen nyugdíjba mennek a tűzoltók, így hiányzik a rutin, a szakmaiság, a tapasztalat a fiatal állományból.E zért feltett szándéka, hogy a kormányzattal együtt elérje, a hivatásosos állomány ne csak erkölcsi, anyagi megbecsülést, hanem biztos egzisztenciát is kapjon.

A főigazgató a szakmai és személyi feltételek romlásáért, a morális gondokért az elmúlt nyolc év kormányzatát és az OKF vezetését hibáztatta. Példaként említette, hogy a 2000-ben létrehozott és általa két évig irányított OKF-nek 2002-ben 30 hatásköre volt a polgári védelmi területen, s azok közül 2010-re mindössze három maradt. A hatósági jogköröket "szétverték, szétrombolták"A feltételek súlyos hiánya és az örökös megszorítások ellenére értelmetlen külföldi utazások, gépkocsivásárlások történtek, tanácsadói szerződések köttettek. Utóbbiak közül egy 400 millió forintos, "menekülőkámzsáról" szóló szerződést említett, azokat a Paksi Atomerőmű térségében élő emberek kapnák meg egy esetleges katasztrófahelyzetben; ez a szerződés a főigazgató szerint felveti a korrupció gyanúját.

Bakondi György súlyos mulasztásnak nevezte a 2006. augusztus 20-án történt tragédiát, amelynek során öten meghaltak, háromszázan pedig megsebesültek. Keresik, ki a felelős azért, hogy a tűzoltók ki nem fizetett túlóradíja elérte a 15 milliárd forintot, s nem dolgozták ki időben az erre vonatkozó, az uniós elvárásokhoz igazodó jogszabályokat.