A tavaszi rendkívüli hóhelyzet is arra figyelmeztetett: fokozott figyelmet kell fordítani az új kommunikációs lehetőségekre – jelentette ki a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője. Bakondi György tábornok elmondta, hogy júniusban önálló rádióadás indult, ahol árvízi híreket sugároztak, s a rendvédelmi szervek közül elsőként saját oldallal jelentek meg a Facebookon is.

A múlt héten pedig bemutatták a veszélyhelyzeti tájékoztató rendszert, amelynek segítségével a világhálón figyelmeztetnek a rendkívüli eseményekre. Ma Magyarországon kilencmillió mobiltelefont tartanak nyilván, és ezek között négymillió olyan okostelefon van, amely internetes üzenetek fogadására is alkalmas. Emellett a felhasználók birtokában van 2-2,5 millió táblagép, és ezek között ugyancsak sok képes a világhálón kommunikálni – hangsúlyozta a főigazgató.

Ezért született meg a döntés, hogy minden olyan veszélyhelyzetről, káreseményről, ami a közvéleményt érintheti, azonnal tájékoztatást adnak. A rendszer azok számára érhető el, akik androidos, illetve Windows operációs rendszerű okostelefonnal rendelkeznek, ám az ingyenes szolgáltatást hamarosan az iPhone-ok tulajdonosai is igénybe vehetik – közölte Bakondi György. Eddig már több mint 12 ezren töltötték le az alkalmazást. 

Kritikus infrastruktúra: ha kell, hatósági eszközökkel is beavatkoznak

Naponta átlagosan 130-180 eseményhez riasztják a tűzoltókat, és az esetek legalább fele közérdeklődésre tart számot például azért, mert forgalomkorlátozással jár, illetve zavarja a közelben élőket, esetleg riadalmat kelt a körükben. A tábornok elmondta: ezekről – illetve a közútkezelőtől és a meteorológiai szolgálattól érkezett információkról – a lehető leggyorsabban értesítést küldenek mindazoknak, akik használják a veszélyhelyzeti tájékoztató rendszert. Ha valaki figyel ezekre a jelzésekre, szerinte jó eséllyel elkerülheti azt, hogy maga és családja is valamilyen rendkívüli esemény érintettjévé váljék. A szolgáltatás fejlesztése egyébként mindössze hatmillió forintba került, az üzemeltetésre pedig havi háromszázezret költenek.

Időközben megváltozott a jogi környezet is, és a katasztrófavédelem felügyeletet gyakorol a kritikus infrastruktúra felett. Ezek része többek között a közút- és vasúthálózat, de a víz-, gáz- és villamosenergia-ellátás, valamint a távközlés is. A mindennapi élethez szükséges létfontosságú szolgáltatások esetében az ellátás biztonságát egységesen szavatolni kell, és ezt már akár hatósági eszközökkel is ki lehet kényszeríteni – fogalmazott a tábornok.

Bakondi György elmondta: az OKF felmérte a kritikus infrastruktúra elemeit, s azokat adatbázisban rögzítette, az érintett szolgáltatóknak ugyanakkor üzemfolytonossági tervet kellett készíteniük. Ezt a katasztrófavédelem hagyja jóvá, és ha szükségesnek tartja, előírhatja akár azt is, hogy milyen eszközöket vagy mekkora szerelői kapacitást kell készenlétben tartani például üzemzavar esetére.

Utoljára idén márciusban fordult elő, hogy több tízezren maradtak áram nélkül, mert a viharos időjárás nagyfeszültségű vezetékeket tett tönkre. Korábban hasonló okból több megyében is szünetelt a szolgáltatás. A főigazgató kiemelte, ha zavarok vannak a villamosenergia-ellátásban, háztartások sora marad fűtés és víz nélkül, de az informatikai rendszerek sem működnek, tehát egyfajta dominóhatás érvényesül. A minimális szolgáltatást így szerinte mindenképpen biztosítani kell, ha másként nem megy, akár úgy is, hogy a vezetékek helyreállításáig mobil generátort telepítenek az áram nélkül maradt településekre.

A cél minimalizálni a veszélyeket

Hasonló a helyzet, ha utak válnak járhatatlanná, hiszen az emberek nem jutnak el a munkahelyükre, az alapvető élelmiszereket nem lehet kiszállítani az üzletekbe, s fennakadások lehetnek a betegellátásban is. A katasztrófavédelem szakemberei kockázatelemzést végeztek, és ennek alapján határozzák meg, miként lehet ezeket a veszélyeket minimalizálni. Ennek érdekében például a napokban helyszíni szemlék során győződtek meg arról, hogy a közútkezelők megfelelően készültek a télre: ellenőrizték, hogy rendelkezésre áll-e elegendő és működőképes hótakarító gép, s mindenütt van-e megfelelő mennyiségű síkosságmentesítő anyag. A tapasztalatok alapján a főigazgató állítja, hogy az érintett szervek készen állnak.

A téli felkészülés része, hogy mindenütt kijelöltek melegedőhelyeket, és szerződést kötöttek a nagyobb logisztikai cégekkel, amelyek saját raktáraikban tárolják a rendkívüli helyzetben nélkülözhetetlen eszközöket – többek között takarókat –, és azokat a helyszínre is szállítják. Egyébként nemcsak a hidegre számítanak, mert az együttműködő partnerek homokzsákokat és sok más olyan dolgot – így ágyakat és más felszereléseket – is raktároznak, amelyekre árvíz idején, sok embert érintő kitelepítésnél vagy egyéb katasztrófahelyzetben lehet szükség.

Az OKF-en új informatikai bázis működik, ahol a kritikus infrastruktúra valamennyi elemének működését figyelemmel kísérhetik – tájékoztatott a tábornok. Itt valamennyi adat rendelkezésre áll, és ha valahol zavarok vannak a víz-, gáz- vagy villamosenergia-ellátásban, illetve közutak, esetleg vasútvonalak válnak járhatatlanná, azonnal megtehetik a szükséges intézkedéseket, ami akár az érintett térség polgári védelmi egységeinek azonnali riasztását is jelentheti.

Ez is a közbiztonság része

A befejezéséhez közeledik a katasztrófavédelmi rendszer átalakítása, amelyre Bakondi György szerint főként azért volt szükség, mert az élet- és vagyonbiztonság a komplex közbiztonság szerves része,az államnak tehát valamennyi embernek ugyanolyan közbiztonsági szolgáltatást kell biztosítania. Így tarthatatlan volt, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok százféleképpen működtek, több mint harmincféle fecskendőt tartottak rendszerben, s miközben a gazdagabb települések felesleges fejlesztésekre költöttek, másutt az indokolt felújítások is elmaradtak. A tábornok úgy véli, ebben a helyzetben csak a tűzoltóságok állami irányítás alá rendelése lehetett a megoldás, ami tavaly meg is történt.

Korábban az ország több területén is voltak olyan fehér foltok, ahová a tűzoltók még fél óra alatt sem értek ki, ami azt jelentette, hogy egy családi ház akár porig is éghetett, mire az oltást megkezdték. A katasztrófavédelemezért őrsprogramot indított, és az idén több mint harminc településen hoztak létre új hivatásos őrsöt, és még csaknem ennyit terveznek. Ezekencsak egy tűzoltóautó és a kezeléséhez szükséges létszám áll szolgálatban, de a tüzek 95 százalékát ekkora erővel is leküzdhetik, ugyanakkor a korábbinál sokkal gyorsabban a helyszínre érhetnek.

A biztonságot fokozza az is, hogy azok az önkéntes tűzoltóegyesületek, amelyek megfelelő minősítést szereznek, önálló vonulási lehetőséget – és ehhez a korábbinál több anyagi támogatást – kapnak. Igaz, ők az állami tűzoltók támogatása nélkül csak akkor avatkozhatnak be, ha emberi élet nincs veszélyben, de a közreműködésük így is nagy segítséget jelent, hiszen a riasztást követően igen rövid idő alatt kiérkezhetnek.

Már quados egység is van

Változott a védelmi igazgatás rendszere, mert veszélyhelyzetben már nem a polgármester vagy a megyei közgyűlési elnök a védelmi bizottság első embere, hanem a járási hivatal vezetője, illetve a megyei kormánymegbízott irányít, helyettese pedig a katasztrófavédelem tisztje. A döntéseket tehát egyértelműen a szakmai szempontokra figyelemmel hozhatják meg, és az országban mindenütt azonos protokoll szerint járhatnak el – jelentette ki a tábornok.

Megújult a polgári védelem is: korábban több mint százezer bevethető civilt tartottak nyilván, ám egy részüket igencsak nehéz lett volna mozgósítani, és a legtöbbjüket nem képezték ki semmire. A helyükbe alapvetően önkéntesekből álló egységeket szerveznek, akiket nem „besoroznak”, hanem maguk is segíteni akarnak, és megfelelő felkészültséggel rendelkeznek.

Bakondi György tájékoztatása szerint eddig két országos önkéntes mentőcsapat alakult, emellett megyénként, illetve számos járásban létrejött már speciális mentőcsoport. Az együttműködő partnerek között vannak vállalkozások is, amelyek például a katasztrófahelyzetben szükséges eszközöket – munkagépeket, szállítójárműveket – biztosítják, de van már egy quados egység is.

Mindemellett alaposan átalakult a jogszabályi környezet – mondta el Bakondi György. Az iparbiztonsági hatóság felügyeletet gyakorol valamennyi üzem felett, ahol mérgező vagy robbanásveszélyes anyaggal dolgoznak, s a veszélyes szállítmányokat a földön, a vasúton, a vízen és a levegőben is ellenőrizhetik. A katasztrófavédelemnek ugyancsak feladata a kritikus infrastruktúra elemeinek felügyelete, amelynek célja a létfontosságú szolgáltatások biztonságának megteremtése.