A következő két-három évben körülbelül másfélszeresére nő a hivatásos tűzőrségek száma – mondta el egyebek mellett Bakondi György, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője egy szerdai sajtóbeszélgetésen. A cél, hogy a jelenleg átlagosan körülbelül 25 perces vonulási időt 15 percre csökkentsék.

Az országban most vidéken 95 hivatásos önkormányzati tűzoltóság működik, míg a fővárosban 18 laktanyából riaszthatók a tűzoltók. Januártól a teljes szervezetet „államosítják”, ami azt jelenti, hogy az egységes katasztrófavédelmi szervezet részévé válnak.

Bakondi elmondta: miután a tüzek 97 százalékát egyetlen tűzoltóautóval el tudják oltani, érdemes a meglevő eszközparkot a jelenleginél több helyre telepíteni, mert így gyorsabban érhetnek ki a helyszínre.

A jelenlegi tervek szerint összesen 64 őrsöt létesítenének, de ezek közül öt-hat a most is működő önkormányzati tűzoltóságok „leminősítésével” jönne létre. Ahol ugyanis csak kevés beavatkozásra van szükség, elég egy kisebb létszámú őrs. De még így is körülbelül hatvan új, igaz, csak a kisebb tűzesetek felszámolására alkalmas tűzőrség alakulhat.

Ez nem igényel létszámfejlesztést, s új eszközök beszerzésére sincs szükség, mert átcsoportosításokkal különösebb költségek nélkül is biztosíthatók a működési feltételek – hangsúlyozta Bakondi. Az őrsök elhelyezése sem kerül majd pénzbe, mert a főigazgató szerint az érintett önkormányzatok térítésmentesen biztosítanak megfelelő létesítményeket.

A tűz elleni védekezés hatékonyságát javítja az is – tette hozzá –, hogy a most részben hivatásos, részben önkéntes állománnyal működő több mint hatvan köztestületi tűzoltóság önkormányzati tűzőrséggé alakul, s a működéshez 2,1 milliárd forint állami támogatást biztosítanak. Ezek az egységes bevetésirányítási rendszer részeként működnek majd, tehát ha segélyhívás érkezik, a kisebb helyi tüzekhez elsősorban őket riasztják majd. Mindezek eredményeként Bakondi arra számít, hogy a tűzoltók 15 percen belül eljutnak majd az ország bármely pontjára.

Az új katasztrófavédelmi törvény hatályba lépésével átalakul a védelmi igazgatás rendszere is – jelentette be Bakondi. Katasztrófaveszély esetén – amikor a rendelkezésre álló információk alapján a rendkívüli esemény bekövetkezése valószínűsíthető – maga rendelhetné el a felkészülést.

A veszélyhelyzetről változatlanul a kormány döntene, ám a megyei védelmi – fővárosi – bizottság vezetője már nem a közgyűlés elnöke, hanem az illetékes kormánymegbízott lesz. A veszélyelhárítási munkában őt két hivatásos – egy katasztrófavédelmi szakember és egy katona – segíti majd.

Eddig a helyi védelmi bizottság vezetője a polgármester volt. Jövőre viszont veszélyhelyzetben ezt a feladatot ezen a szinten is profi veszi át: a bizottság vezetőjét a megyei katasztrófavédelmi igazgató jelöli ki. További változás, hogy a 15 ezer főnél nagyobb településeken az önkormányzatnak közbiztonsági referenst kell foglalkoztatnia.