Kártérítés a fejbevert tüntetőnek

A Legfelsőbb bíróság szerint a rendőrség megsértette egy férfi személyiségi jogait, amikor 2006 őszi fővárosi tüntetések során az Alkotmány utca és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán vele szemben alkalmazott intézkedéseivel.

Megsértette Kollár Tibor személyiségi jogait a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) a 2006 októberi fővárosi tüntetések során alkalmazott intézkedésével - mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) felülvizsgálati eljárásában szerdán. Ez az első olyan, a 2006 őszén történekkel kapcsolatos kártérítési ügy, amelyet az LB érdemben elbírált - mondta Gaudi-Nagy Tamás, a felperes jogi képviselője az ítélethirdetés után.

Kollár Tibornak a Fővárosi Ítélőtábla tavaly novemberben jogerősen egymillió forint kártérítést ítélt meg, amiért 2006. október 23-án a tüntetésen a rendőrök az Alkotmány utca és a  Bajcsy-Zsilinszky út sarkán fejbe ütötték tonfával, megbilincselték, előállították és két napig szabálysértési őrizetben tartották. Ezzel  pedig a rendőrség megsértette a férfi személyes szabadsághoz és emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát. Az ítélőtábla a BRFK-t 700 ezer forint, a Rebisz jogutódját 300 ezer forint kártérítés megfizetésére kötelezte. A Rebisz jogutódja, a Készenléti Rendőrség az ítéletet tudomásul vette, a BRFK azonban felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, s kérte a kereset vele szembeni elutasítását.

A BRFK azzal érvelt: Kollár Tibor a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó, előzetesen be nem jelentett demonstráción vett részt,  ahol a rendezvény elveszítette békés jellegét, és a rendőrség jogszabályi kötelezettségének tett eleget, amikor feloszlatta azt. A BRFK szerint a felperes jogsértő magatartást tanúsított, gyanúsítható volt a szabálysértés elkövetésével, ezért a rendőrségnek gyorsan kellett intézkednie.

A BRFK hivatkozott arra is, hogy nincs szó kártérítést megalapozó nyilvánvaló és kirívó jogsértésről. A BRFK szerint ugyan saját vezetője rendelte el az oszlatást, de azt a Rebisz állománya hajtotta végre, annak jogellenességéért  pedig a BRFK nem vonható felelősségre.

A Legfelsőbb Bíróság kimondta: a BRFK felülvizsgálati kérelme nem volt alapos. Az LB szerint az elbírálás szempontjából meghatározó jelentősége volt annak, hogy a BRFK fellebbezésében nem támadta az elsőfokú bíróság ítéletének azt a részét, miszerint a BRFK azzal, hogy Kollár Tibort megalapozatlanul előállította és szabálysértési őrizetben tartotta október 23. és 25. között, s ezzel megsértette a felperes személyes szabadság védelméhez fűződő személyiségi jogait.

Így tehát a felperes előállításával és őrizetben tartásával kapcsolatos jogsértés megállapítása a fellebbezési eljárásnak nem volt tárgya. Az LB kötve volt ahhoz a  bírósági megállapításhoz, hogy megalapozatlanul történt a felperes előállítása és szabálysértési őrizetben tartása, így pedig jár neki a kártérítés.

Gaudi-Nagy Tamás szerint az LB ítélete jelentős fordulót hozhat a 2006 őszi tömeges rendőri jogsértések miatti jóvátételi ügyekben. Kijelentette: a verdikt a korábbi bírói gyakorlatot megerősítve megállapította, hogy jár a kártérítés a fogva tartás, meghurcolás miatt, amikor megalapozatlan rendőri intézkedést foganatosítanak. Az ügyvéd hozzátette, Kollár Tibor ellen indult szabálysértési eljárás, de ezt  jogerősen megszüntették, vagyis a rendőri intézkedés megalapozatlan volt.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.