A rendőrnek azzal szemben nincs joga kényszerintézkedésre, aki nem tanúsít ellenállást – ezt mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla a napokban kihirdetett jogerős ítéletében, amely szerint csak azt lehet megbilincselni, aki ténylegesen ellenáll. Ha valakivel szemben nem így járnak el, az jó eséllyel indíthat az emberi méltóságának megsértése miatt személyiségi jogi pert.

Az ügy előzménye, hogy egy férfi ellen a rendőrség 2012. május 1-jén a Városligetben azért lépett fel, mert a zakójára vörös csillagot tűzött ki (ami akkor még jogsértésnek minősült). Felszólították, vegye le a tiltott önkényuralmi jelképet, de ő erre nem volt hajlandó, hanem felhívta a rendőrök figyelmét arra, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság korábban éppen azért marasztalta el Magyarországot,mert a vörös csillag viselése miatt másokat már elítéltek. Az egyik rendőr erre csak annyit mondott, hogy őt „nem érdeklik az európai dolgok”. Ezután közölték a gyanúsítottal, hogy előállítják, amit a férfi tudomásul is vett, tehát semmiféle ellenállást nem tanúsított. Ennek ellenére az elszállítására kirendelt rabomobilba már bilincsbe verve ültették be, és a Gyorskocsi utcai fogdában is vezetőszáron vitték a kihallgatásra.

Az emberi méltóságot sértő intézkedés miatt az érintett személyiségi jogi pert kezdeményezett, és az elsőfokú bíróság teljes egészében osztotta az álláspontját, mert a verdikt szerint az intézkedés során a rendőrök megsértették az arányosság és fokozatosság elvét. Ugyanerre a következtetésre jutott a Fővárosi Ítélőtábla is, és elmarasztalta a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, amelynek kétszázezer forint nem vagyoni kártérítést is meg kell fizetnie – tájékoztatott Kende Péter ügyvéd.

A rendőrségi törvény és a szolgálati szabályzat alapján egyébként bármilyen kényszerintézkedésre csak az intézkedés alá vont személy ellenszegülése, vagy arra, illetve a támadásra, esetleg a szökésre utaló magatartása esetén van lehetőség. Ebben az esetben is be kell tartani a fokozatosságot: elsőként testi kényszert lehet alkalmazni, és csak utána jöhet a bilincs. Kende Péter hangsúlyozta: azzal, hogy a bíróság kimondta az előállítás során történt bilincselés, majd a megbilincselt állapot fenntartásának jogellenességét, precedensértékű döntést hozott.

Az utóbbi néhány esztendőben nemegyszer előfordult, hogy büntetőeljárásban érintett személyeket – köztük volt állami vezetőket – az első gyanúsítotti kihallgatásra nem az általános szabályok szerint idéztek be, hanem hajnalban értük mentek, s ugyan nem tanúsítottak ellenállást, mégis bilincsbe verve vitték be őket a rendőrségre, s később ugyancsak vezetőszíjon kísértek a kihallgatásokra. Kende szerint a mostani ítélet tükrében ezek az intézkedések – különösen ha a megalázó fellépést a sajtó be is mutatta –alapul szolgálhatnak hasonló személyiségi jogi per kezdeményezésére.

Magyarországon rugalmatlanul alkalmaznak régmúltból visszamaradt jogszabályokat – kommentálta a döntést Magyar György ügyvéd, aki hasonló ügyekben már a Rendészeti Panasztestülethez fordult. Ő mindazonáltal megengedőbb, mert a rendőr nemcsak azért felel, hogy az őrizetére bízott személy ne szökjék meg, s ne támadjon rá senkire, hanem azért is, hogy ne tegyen kárt saját magában.