A férfiak még 2011 novemberében Görögországon, valamint Szerbián keresztül érkeztek, de a határon azonnal feltartóztatták őket. Miután illegálisan és személyazonosító dokumentumok nélkül léptek be az országba, határsértőnek minősítették őket, egyben elrendelték fogva tartásukat és kiutasításukat Szerbiába.

Ők azonban három nappal később menedékkérelmet nyújtottak be, ennek ellenére kis híján öt hónapig rács mögött maradtak, mert a szabadságkorlátozást a bíróság több alkalommal is indokoltnak találta. A magyarázat: szabadlábon hagyásukkal megakadályozhatják a kitoloncolás végrehajtását. A szomáliaiak viszont éppen emiatt fordultak Strasbourghoz, mert álláspontjuk szerint menedékkérőként már nem volt indokolt a fogva tartás.

2009-ben szomáliai menekültek tiltakoznak életkörülményeik miatt a bicskei táborban Bruzák Noémi / MTI

A panaszosokat képviselő Magyar Helsinki Bizottság azzal érvelt, hogy a bevándorlási hivatal a kérelmeket még 2011. december 12-én elfogadhatónak találta, és a férfiak ügyében érdemi vizsgálatot tartott szükségesnek. Pohárnok Barbara, a jogvédő szervezet ügyvédje kiemelte: ezzel a hatóság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nincs olyan biztonságos harmadik ország, ahová a menedékkérőket ki lehetne utasítani. Ha pedig ez igaz, ilyen kényszerintézkedésre nem kerülhet sor, s akkor a szomáliaiak fogva tartása tényleg nem volt jogszerű.

Az emberi jogi bíróság osztotta ezt az álláspontot, mert az őrizet első három napot követően történő fenntartására valóban nem volt alapos ok, és a magyar hatóság és bíróságok érdemben nem is vizsgálták –bár az ügy öt alkalommal járta meg a bíróságot –, hogy arra feltétlenül szükség van-e. Ezért a fogva tartást jogellenesnek minősítették, és a panaszosoknak személyenként 7500 euró kártérítést ítéltek meg.

Az ítélet azért is igen érdekes – véli Pohárnok Barbara –, mert a kormány a legutóbbi jogszabály-módosításokkal elfogadott rendeletben biztonságos harmadik országnak minősítette Szerbiát, miközben a menekültügyi hatóság ebben a konkrét ügyben semmiképpen nem találta annak. Így a szomáliaiakat Magyarország védelemben részesítette, s a döntést követően ki is szabadultak, míg a kiutasítást visszavonták.

Az ügyvéd ugyanakkor kiemelte: a kormány Strasbourg előtt akkor még azzal érvelt, hogy amennyiben a menekültügyi hatóság dönt az érdemi eljárás lefolytatásáról, számos szempontot figyelembe kell vennie. Például azt, hogy abban az államban, ahová a menedékkérőt visszaküldenék, számíthat-e kérelme tisztességes elbírálására, van-e ott működő menekültügyi rendszer, s azt a kérelmező igénybe veheti-e.

Ez Pohárnok Barbara szerint azért is fontos megállapítás, mert a menedékjogi törvény eme, biztonságos harmadik ország vizsgálatára vonatkozó szabályai máig változatlan formában vannak hatályban, és kizárják azt, hogy valakit egyéni mérlegelés nélkül toloncoljanak ki, illetve utasítsák el a menedékkérelmét érdemi vizsgálat lefolytatása nélkül. Ami szerinte akkor is igaz, ha kormányrendelet mondja ki, hogy Szerbia, mint EU-tagjelölt biztonságos harmadik ország, mert egy magasabb szintű jogszabályt rendelettel nem írhatnak felül. Vagyis: a Szerbia felől érkezők menedékkérelmét egy rendelet alapján nem lehet automatikusan, megfelelő indokolás és bizonyítás nélkül elfogadhatatlannak minősíteni.