A bíróság szerint Kárpáti György nem volt ügynök. Ezért első fokon helyreigazításra kötelezték az olimpiai bajnok ügynök-múltját firtató internetes újságot. A Hírszerző nem hajlandó a helyreigazításra. A vita azon van, tekinthető-e perdöntő bizonyítéknak a hatos karton. Fellebbez a Hírszerző intenetes portál a Fővárosi Bíróság ítélete ellen. Kárpáti György első fokon helyreigazítási pert nyert a lappal szemben, amely korábban egyik cikkében azt jelentette meg, hogy az olimpikon vízilabdázó ügynök volt, és 25 évig együttműködött az állambiztonsági szervekkel. A bíróság döntése nem lepte meg Gavra Gábort. - Most biztos, hogy nem közlünk helyreigazítást, mondta a honlap főszerkesztője. - Biztos, hogy fellebbezünk, bár ugyanúgy, ahogy az első fokú bírósági ítéletnél, most sincsenek azzal kapcsolatban illúzióink, hogy a magyar bíróság hogyan tekint az ügynökügyekre, és hogyan tekint a hatos kartonra.

Ungvári Krisztián történész szerint a hatos karton, bár dokumentálja a beszervezést, a jogi szabályozás miatt mégsem elegendő bizonyíték. - A hatos karton egyébként egy teljesen nyilvánvaló bizonyíték arra, hogy az illető az állambiztonsági szolgálatok nyilvántartásában szerepel. Ezt egyébként a mai jog is elismeri, csak azt a vargabetűt teszi ez után, hogy attól, hogy valaki szerepel egy nyilvántartásban, még nem volt ügynök. Mind a mai napig egyetlen egy hamis hatos karton nem került elő. - Soha nem volt kellő bizonyíték a hatos karton - mondta Kárpáti ügyvédje. - Az ügyfelemnek sehol semmilyen sajátkezű aláírása, vagy saját kezű jelentése nyilvánvalóan nem jöhetett elő, mert ő soha nem volt ügynök.

Magyarországon a háztartások annyi hulladékot termelnek egy év alatt, hogy meg lehetne tölteni vele ezer focipályát tízméteres magasságig, írja az Index. Raisz Iván egyetemi docens, az év feltalálója tudja, mit lehetne tenni, hogy a teljes mennyiség hasznosuljon. Ötletének megvalósulásával Magyarország egy év alatt termelődött kommunális hulladékát annyi metilalkohollá lehetne alakítani, amit ha üzemanyagnak használnánk, elég volna a magyar lakosságnak egy év autózáshoz.

Raisz Iván (Barta Istvánnal közös) találmányának lényege, hogy oxigén befúvásával kommunális hulladékot égetnek egy speciális kemencében, végtermékként metilalkohol jön létre, amivel gázmotorokban villamos energia termelhető, használható műanyagok készítéséhez, és üzemanyagnak is kiváló. A melléktermékként keletkezett cseppfolyós szén-dioxid is értékesíthető.

Harminc éve, 1979. február 9-én halt meg Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus, a hologram feltalálója, olvasható az MTV honlapján. Olyan alkotó elme volt, aki a gyakorlati technikai kérdésektől eljutott a fizikai és matematikai alapokig, egymástól távoli tudományágak rejtett kapcsolatait tárta fel, s az elvont eszméket, ötleteket konkrét alkotássá tette.

1900. június 6-án született Budapesten. Első találmányát tízéves korában nyújtotta be, 15 évesen már laboratóriumot rendezett be otthon. 1927-től a német Siemens és Halske cégnél fejlesztette ki első fontos találmányát, a higanygőz világítótestet azóta utcai lámpák millióiban alkalmazzák. 1933-ban a nácizmus elől hazajött és a Tungsramnál folytatta kutatásait, majd Angliában helyezkedett el, s nemsokára a brit állampolgárságot is megkapta.

A holográfia (a görög holosz és gráfia jelentése teljes kép) gondolatát 1947-ben fogalmazta meg, de az ötlet 17 éves korától izgatta. A holográfia lényege, hogy a fényképezéssel ellentétben a kép nem csak a fényhullámok intenzitását rögzíti, hanem - mivel a tárgyat koherens (interferenciaképes) fény világítja meg - a tárgyhullám és a referenciahullám találkozásakor fellépő interferencia képet is. Az előhívott hologramot csupán a referenciasugárral megvilágítva rekonstruálódik a tárgyhullám, azaz a háromdimenziós kép.

A holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott, a díj átvételekor a stockholmi kiállításon háromdimenziós önarcképet mutatott be.