Akár még karácsony előtt utcára kerülhetnek a Mal Zrt. dolgozói, a cég ugyanis abban a pillanatban csődbe megy, amint kifizeti az iszapömlés következményeként kiszabott, hazai viszonylatban példátlanul magas, 135 milliárd forintos bírságot. Márpedig a kormány ezt akár a jogerős bírósági döntés előtt be fogja hajtani, miközben saját határozata ellenére sem állította fel az üzem megmentésének lehetőségeit vizsgáló bizottságot – állítja közös közleményben a munkahelyek megmentéséért küzdő Ajkai Alumíniumipari Szakszervezet (AASZ) és a vegyipari érdekvédelmi szövetség (VDSZ).

Becsapottnak érzik magukat az emberek Ajkán, legalábbis mintegy tízezren azok, akik a Mal Zrt.-nél dolgoznak vagy a céghez köthető egyéb tevékenységből élnek – hangsúlyozzák az érdekképviseletek.

A kormány néhány hónappal ezelőtt úgy határozott, hogy létrehoz egy bizottságot, amelynek a Mal Zrt. fennmaradásának részleteit kellett volna kidolgoznia, de a grémium a mai napig nem kezdte meg a munkát – emlékeztetnek.

Ezzel szemben a hatóság nem fog eltekinteni a jogerős bírósági végzés nélkül kirótt 135 milliárd forintos környezetvédelmi bírságtól, amit bármelyik pillanatban behajthatnak, nem törődve azzal, hogy ez a Mal azonnali bezárásához vezet, s utcára kerül minden dolgozó. A cégnél működő szakszervezet szerint „nyakukon a hurok”, s amint fizetni kell, azonnal, akár még karácsony előtt leállhat a termelés.

A szakszervezetek nem a bírság jogosságát vonják kétségbe, hanem annak a mértékét tartják méltatlanul és szándékosan túlzónak – szögezi le a közlemény.

Az ipar velejárója, hogy komoly büntetésekkel kell ösztönözni a cégeket arra, hogy egyre biztonságosabb és környezetkímélőbb módszerekkel termeljenek, erre világszerte számos példa van. Ilyen volt egyebek mellett a BP brit olajcég okozta katasztrófa a Mexikói-öbölben, amelynek következtében a közelmúltban több mint 4,5 milliárd dolláros pénzbírsággal sújtották a céget.

Két és fél évvel ezelőtt a BP több százezer négyzetkilométernyi területet szennyezett be, a tragikus eset halálos áldozattal is járt. Az ezért kiszabott rekordösszegű bírság azonban nem a cég tönkretételét, hanem a munkahelyek megőrzése mellett egy új viselkedésforma kialakítását célozta.

2010-ben, amikor a katasztrófa történt, a BP árbevétele 297 milliárd volt, 2011-ben a 375 milliárdot is meghaladta – ehhez képest szabtak ki 4,5 milliárdos bírságot, s emellett a cégnek ki kellett fizetnie a halászoknak 7,3 milliárd dollár kártérítést, illetve 7,8 milliárd dollár tisztítási költséget.

A bírságnak a Mal Zrt. esetében is jobbító szándékúnak kellene lennie, ám úgy tűnik a hatalom az ösztönzés helyett a cég és a munkahelyek teljes megsemmisítését tűzte ki célul – írják az érdekvédők. A közlemény emlékeztet arra, hogy néhány hónappal ezelőtt petíciót adtak át a kormány képviselőjének és a parlamenti pártok küldötteinek, s akkor úgy tűnt, ebben az ügyben a döntéshozók kivételesen a szakszervezet partnerei lesznek, mert az a cél, hogy megőrizzék a munkahelyeket.

Mostanra viszont egyértelmű kiderült, hogy ezt az ígéretet a dolgozókon és az őket képviselőkön kívül senki nem vette komolyan, legalábbis a kormányzat biztosan nem – állítják.

A magyarországi vörösiszap-tragédia mintegy ezer hektárnyi területet érintett, s több halálos áldozata is volt. A Mal Zrt. felelősségét jogerős bírósági ítélet mind ez ideig nem állapította meg, mégis ki kell fizetnie a 135 milliárd forintnyi bírságot úgy, hogy az éves árbevétele harmincmilliárd volt, s közben a termelő munka kárára a kormány egyre képtelenebb beruházási előírásait kellett teljesítenie a cégnek.

A szakszervezet attól tart, hogy a termelés bármelyik pillanatban leállhat. Ha ez megtörténik, tízezer család kerül veszélybe, tízezer munkahely vész el a semmiért – éppen a sokat hirdetett munkahelyvédelmi akcióprogram idején. Ha így lesz – hangsúlyozzák az érdekvédők –, az szégyen Magyarországra, szégyen az ország kormányára és parlamentjére.