Még tavaly tavasszal javasolta előválasztás megrendezését Tóth Zoltán választási szakértő. Szerinte így mérhetnék fel a demokratikus ellenzék egyes pártjainak tényleges támogatottságát, s annak alapján dönthetnék el például azt, hogy az egyes választókerületekben melyik szervezet indíthassa saját emberét. Egy választási pártkoalíció jöhetne létre, amelyhez minden demokratikus erő csatlakozhatna – vázolta a modellt akkor Tóth Zoltán. A felvetés szerint a résztvevők valamennyi körzetben állíthatnának két-két jelöltet – az emberek így beleszólhatnának abba is, ki legyen az egyéni képviselőjük –, illetve országos listát, s mindenütt az indulhatna, aki a legtöbb szavazatot kapta.

Az előválasztás nem a miniszterelnök személyének kiválasztásáról szólna, hanem arról, ­maradjon-e a többpártrendszer – hangsúlyozta kérdésünkre Tóth Zoltán. Az eredeti javaslat célja ugyanis az volt, hogy a demokratikus ellenzék valamennyi pártja méresse meg magát, és mindegyik szervezet a valós támogatottságának arányában állíthasson egyéni, illetve listás jelöltet. A szakértő emellett felhívta a figyelmet ­arra, hogy az előzetes erőpróba a pártokon belüli demokráciát is erősíthetné, hiszen nem egy-egy ember dönthetne a 106 induló személyéről.

Elvileg persze alkalmas lehet az előválasztás arra is, hogy az eredmény alapján döntsék el, ki legyen a miniszterelnök-jelölt – mondta Tóth Zoltán. Ha erről, illetve az alkalmazandó módszerről megállapodás születik, a többi szerinte már csak technikai kérdés. Konkrétumokról azonban addig nem érdemes beszélni – fogalmazott –, amíg nem tudni, hogy a pártok egyáltalán akarnak-e ilyet, s ha igen, kiket akarnak megkérdezni.

Előválasztást csak néhány országban tartanak, és a gyakorlat sem egységes – jelezte Tóth Zoltán. Az Egyesült Államokban a szabályok még tagállamonként is változnak, mert egyes helyeken nagygyűléseken döntenek az elnökjelöltről, míg másutt csak az adott pártok regisztrált támogatói szavazhatnak, de van olyan megoldás is, amely szerint mindenki szabadon dönthet arról, kire adja a voksát. Franciaországban is próbálkoztak efféle megoldással, és korábban csak a párttagokat kérdezték, míg 2011-ben már bárki szavazhatott a szocialisták elnökjelöltjeire, ha megfizette az egyeurós hozzájá­rulást.

Ha nálunk is élni kívánnának ezzel a módszerrel, Tóth Zoltán szerint a leginkább költségkímélő az internetes vagy az SMS-ben történő szavazás lehetne. Ehhez azonban biztonságos szoftvert kellene fejleszteni, s meg kellene állapodni a mobilszolgáltatókkal is – tette hozzá. Arra a felvetésünkre, hogy az eredményt bárki „meghekkelhetné”, a szakértő kijelentette: azt viszonylag egyszerűen meg lehet oldani, hogy egy internetes címről, illetve egy mobiltelefonról csak egyetlen szavazatot lehessen leadni, de arra is vannak megfelelő módszerek, hogy a szavazási honlapot megvédjék az illetéktelen behatolóktól.

Azt viszont ilyen megoldás mellett nem lehet kizárni, hogy a demokratikus ellenzék támogatói mellett mások is voksoljanak – ismerte el Tóth Zoltán. Vagyis: amennyiben a kormányoldal rá tudná venni a saját híveit, hogy tömegesen a jelenlegi hatalom számára kisebb kockázatot jelentő – vagy az ellenzéket inkább megosztó – emberre szavazzanak, az eredményt meghamisíthatják. A szakértő azonban úgy véli, ez könnyen visszaüthetne, ha ugyanis valaki igen sok, esetleg milliós nagyságrendű voksot kapna, az már önmagában alkalmas lenne a közvélemény – és akár az „éles” választás – befolyásolására.

Egy másik lehetséges módszer ­Tóth szerint, hogy csak a párttagokat szólítsák meg, illetve azokat, akik korábban önként megadták személyes adataikat valamelyik politikai szervezetnek. Így viszont sokkal kevesebben nyilváníthatnának véleményt, ráadásul ez kifejezetten a szocialistákat hozná kedvezőbb helyzetbe, hiszen az Együttnek jóval kevesebb tagja van, s valószínűleg a támogatói adatbázisa is lényegesen szűkebb lehet.

Komolytalannak tartja az előválasztás gondolatát László Róbert, a Political Capital választási szakértője, és szerinte csaknem bizonyos, hogy ilyen erőpróbára nem kerül sor. Szerinte már igen kevés az idő, de valószínűleg elegendő pénz sem áll rendelkezésre egy efféle akció megszervezéséhez, ráadásul az ellenzéki oldalon az egységes elhatározás is hiányzik, így nem érdemes beszélni róla. Hangsúlyozta ugyanakkor: ha a felek abban sem tudnának megegyezni, hogy egymás ellen nem indítanak egyéni jelölteket a 106 választókerületben, akkor a Fidesz különösebb erőfeszítés nélkül begyűjtheti akár az összes egyéni mandátumot, s még a jelenleginél is nagyobb parlamenti többséghez juthat.