Júniusban döntenek a Városliget beépítéséről
A Világörökség Bizottság párizsi központjához fordul a Budapest Világörökség Alapítvány (BVA), ha a fővárosi önkormányzat nem tájékoztatja „nagyon sürgősen és megfelelő részletességgel” a Városligetbe tervezett múzeumi negyed terveiről a nemzetközi szervezetet. A Városliget világörökségi védettsége ugyan véget ér a Millenniumi Emlékműnél, de a park egésze a védőzóna része. A pesti „zsidónegyed” kapcsán pedig már kiderült, hogy a műemlékvédelmi világszervezet számára ezek megőrzése éppen olyan fontos, mint a védelem alatt álló épületeké. A párizsi központ véleményét pedig aligha söpörhetik le olyan könnyedén a ligetprojekt döntéshozói, mint a beruházást ellenző civilekét. Mint emlékezhetünk, igen eredményesen léptek fel a belvárosi Zeppelin-ház felépítése, illetve a rakpart kiszélesítése ellen is.
H. Szabó Sándor / Fotó |
A BVA nem tartja indokoltnak a kulturális intézmények egy helyre összpontosítását, különösen akkor, ha az Budapest első számú történelmi közparkjának beépítésével járna együtt. A készülő Városliget Építési Szabályzatához beadott véleményében Korompay Katalin, a világörökségvédelmi központ magyar „tagozatának” főépítésze kifejti: az alapítvány nem tartja elfogadhatónak azt a főként „szómágiákkal” előadott érvelést, amely szerint az új beépítések nem csökkentik a zöldfelületet. Új épületeket legfeljebb a Petőfi Csarnok helyén, illetve az Ötvenhatosok terén tudnak elképzelni, bár a Nemzeti Galériának a budai Várból való kitelepítését sem tartják elfogadhatónak. Úgy vélik, a mostani partnerségi egyeztetés pusztán formalitás, holott a döntéshozók tanulhattak volna a Szépművészeti Múzeum főlépcsője átalakításának – éppen a szakmai és civil tiltakozás miatt meghiúsuló – ügyéből. A fővárostól kapott információ szerint a tájékoztató hamarosan elkészül, de azt majd a Forster központ küldi ki. Ebben igyekeznek megnyugtatni a világörökségért aggódókat, hogy a ligetprojekt révén a történeti park visszanyeri régi szépségét, a történeti épületeket pedig helyreállítják.
Aligha kap ilyen részletes tájékoztatást a partnerségi egyeztetésre szintén véleményt küldő több mint kétszáz magánszemély, illetve szervezet. Ezek szinte mindegyike elutasítja a projektet. A Budapesti Városvédő Egyesület többek között a fővárosi érdekek figyelembevételének mellőzését, a szakvélemények, hatástanulmányok hiányát, a fővárosi testületek megkerülését veti a tervkészítők szemére. Arra kérik a döntéshozókat, ne tegyék lehetővé a liget beépítését. A Magyar Építészkamara visszafogott szabályozást kér, 11 pontban – a növényállomány egyenkénti felmérése, a városlakók érdekeinek előnyben részesítése a turistákéval szemben, az új épületek legfeljebb a fák koronájáig érhetnek – foglalva össze ajánlásait. A Levegő Munkacsoport szerint a Városliget beépítésével ismét csökken az egészséges élethez lakosonként szükséges 21 négyzetméternyi zöldterület, a beruházással a városvezetés tudatosan szegregálja saját lakosait. A projektet eleve elhibázottnak tartó Magyar Urbanisztikai Társaság az egyeztetésre bocsátott tervezet napirendről való levételét indítványozza. A Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara szakmai érveket – történeti érték, összefüggő zöld, már most is jelentős beépítettség – sorakoztat és felveti, hogy a Hermina úti állatorvosi rendelő és kutyakozmetika vajon miért maradhat, ha a fák nem?
Finta Sándor főépítész a városfejlesztési bizottság tegnapi ülésén ismertette a fővárosi szabályzat főbb elemeit. Így a Kós Károly sétány lezárása csak a Szegedi úti felüljáró és további csomópontok megépülése esetén lehetséges. A ligetből kitiltott autókat a jelenlegivel csaknem megegyező férőhellyel kialakított Hermina úti, illetve az állatkert mellett kialakított P+R parkolókba, mélygarázsba terelnék. A zöldfelület jelenlegi aránya nem csökkenhet, a beépítés mértéke nem lépheti át a 7 százalékot. (Most 4,36 százalék.) A főváros törölné a tervből a Királydomb alá tervezett tudásközpontot és a gasztrofalut, örülne, ha a városligeti tóban csónakázni lehetne, viszont a Regnum Marianum-templom visszaépítését nem támogatja
A Fővárosi Közgyűlés június 18-i ülésén tárgyalja az állami főépítésszel addig véglegesített tervezetet.
Értesüléseink szerint előrehaladott stádiumba jutott a Fővárosi Csatornázási Művek 25 százalék +1 szavazatú tulajdonhányadának visszavásárlására indított tárgyalás. A részvénypakettet 1997-ben 25 évre megvásárló külföldi konzorciumnak 2000-ig évi 18 százalékos fix hozamot, ezt követően pedig a 18 százalék inflációval növelt értékét biztosítja a privatizációs szerződés a befektetett tőke után. A főváros először a csepeli szennyvíztisztítót vette vissza, majd a Vízműveket.
A főpolgármester tavaly bejelentette: a Főgáz és az FCSM kisebbségi tulajdonhányadait pedig az állam veszi meg. A Főgáz-részvénypakettet tavaly vásárolta fel az állam, most a főváros részét is átvennék. A vízművekkel 2011 tavaszán kezdett el tárgyalni a főváros, de nem ért célba. Az állam – úgy tűnik – igen.